Beruházás bekerülési értékébe tartozó költségek

Kérdés: A társaságnak néhány ingatlan értékesítésén túlmenően egyéb értékesítése a társaság megalakulása óta nem volt. 2007-ben saját tulajdonú telkén bevásárlóközpont-építésbe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Ezenkívül van még egy fő kereskedelmi menedzser, egy fő projektmérnök, egy fő adminisztrátor. Az ő bérüket, illetve járandóságaikat el lehet-e a beruházás költségei között számolni? Másból a társaságnak most nincs bevétele, és már szervezik a következő bevásárlóközpont építését, közben kötik a leendő bérlőkkel a bérleti szerződést. Hozzárendelhető-e mindenki bére az adott beruházáshoz, vagy el kellene azt határolni?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházás nem fejeződik be, amíg abevásárlóközpont rendeltetésének megfelelően nem vehető használatba, amíg ajövőbeni bérlők bérleti díjai nem fedezik a társaságnál felmerülő költségeket.A kérdés alapján egyértelmű, hogy a kereskedelmi menedzserés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Üdülőingatlan költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
Részlet a válaszából: […] ...mint épület – terv szerintiértékcsökkenési leírása az 571. számlán (ha az üdülő használatáért díjatfizetnek, az így kifizetett bérleti díj az 522. számlán);– az üdülőben lévő tárgyi eszközök terv szerintiértékcsökkenési leírása az 571-572. számlán (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Használt személy- és tehergépkocsi költségei

Kérdés: Szeretném, ha a Számviteli Levelekben a használt személygépkocsi, tehergépkocsi beszerzése és a kapcsolódó költségek (benzin, gázolaj, javítás, téligumi-csere), valamint az ezekkel összefüggő áfa könyvelési tételeket ismertetnék. Térjenek ki az elszámolható és nem elszámolható költségekre is.
Részlet a válaszából: […] ...társaság az előbbiek szerintiszemélygépkocsit – áfaköteles – bérbeadás útján vagy taxiszolgáltatás keretébenhasznosítja, akkor a bérleti díjra, a taxiszolgáltatás díjára felszámított áfáta bérlő 2008. január 1-jétől nem helyezheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Kulturális járulék fizetése

Kérdés: Egy médiavásárlással és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyfelei megbízásából és az ő részükre médiafelületeket foglal és vásárol. Ezen tevékenységéért 74.40 SZJ-szám alatti hirdetési tevékenységet számláz ügyfelei részére, amely számla a közvetített szolgáltatás értékét + ügynökségi jutalékot tartalmaz. A céghez beérkező, a felületek bérbeadói által kiállított bérleti szolgáltatási számlák a 74.40., 22.22.32.9., 22.13.2., 22.25. SZJ-szám alá tartoznak. Kit terhel a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség? Aki a szolgáltatást közvetíti, vagy azt, akinek az érdekében és megbízásából történik a médiafelület vásárlása? Akinek a hirdetései kerülnek majd a megvásárolt reklámfelületre? Ha a közvetítőt terheli, jogosult-e továbbterhelni? Beépíti az árba, vagy külön tételben érvényesíti? A kulturális járulékot terheli-e áfa? Milyen szolgáltatásokat lehet a járulék alapjánál levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény(a továbbiakban: NKA) melléklete szerint kulturális járulék fizetésérekötelezett szolgáltatás a 74.40. Hirdetés, járulékkulcs 1 százalék,járulékfizetésre kötelezett a szolgáltató.Az SZJ 74.40. szám alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Kutatás-fejlesztési kedvezmények

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
Részlet a válaszából: […] Az egyes kérdésekre a válasz a következő:a) A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és a (8)bekezdése alapján helytálló az álláspont, hogy a társaság a kapott támogatássalnem csökkentheti az adózás előtti eredményét. b) A Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az oktatók díjazását, annakjárulékait, valamint a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyieszközök beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására,pótlására, illetve bővítésére, ezen eszközök működését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Bérelt személygépkocsi költségeinek elszámolása

Kérdés: A cég személygépkocsikat bérel (tartósan, egész évben), amelyet a dolgozók – változó arányban – munkavégzésre és magáncélra használnak. Minden egyes személygépkocsi után megfizetik a teljes cégautóadót. A dolgozók a vásárolt üzemanyagról számlát hoznak, amelyeket teljes összegükben költségként elszámolunk. Jó ez így? A személygépkocsik bérleti díjának áfáját teljes összegében levonhatjuk? Éves és havi autópálya-matrica vásárlásakor keletkezik-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...alapján aszemélygépkocsik használóit a felhasznált üzemanyaggal számoltassák el.A cégautóadó megfizetése esetén a személygépkocsik bérletidíjának áfáját 2007. december 31-éig le lehetett vonni, ha a személygépkocsikatadóköteles tevékenységhez használták. 2008...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Gépkocsihasználat, kiküldetés

Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetés minden esetére igaz, hogy az utazásra,a szállásra – amelybe beleértendő a külföldi tartózkodás idejére bérelt lakásbérleti díja is – és egyébként a törvény által elismert költségekre kapottösszeg után nem kell adót fizetni, ha arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelmet juttat. Vizsgálandó továbbá azis, hogy a szóban forgó juttatást (az ingyenes ingatlanbérletet) nem atulajdonos valamely tevékenységének (például személyes közreműködésének) vagymás kötelezettségvállalásának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató), így a németállampolgár nem biztosított, a Tbj-tv. 11. §-a szerint a magyar biztosítás ránem terjed ki.A lakásbérlet díjának átterhelésével a magyar leányvállalatbiztosítja a német állampolgár részére a lakást, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
1
48
49
50
81