Változó munkahelyen történő foglalkoztatás

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?
Részlet a válaszából: […] ...78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 3. §-a alapján amunkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgálóbérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának– 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
Kapcsolódó címkék:    

Bérleti szerződésben kikötött maradványérték áfája

Kérdés: A felek tartós bérleti szerződést kötöttek egymással 2007. 03. 08. napján, 2 éves határozott időre. A bérleti szerződés CHF-alapú, a bérbeadó a havi bérleti díjakat, valamint a maradványértéket a finanszírozó bankjánál érvényes folyósításkori vételi árfolyamon határozta meg. A bérleti díjak számlázásakor a bérbeadó az előző hónap 25. napjára vonatkozó eladási árfolyamon számláz, az egyéb kapcsolódó szolgáltatások HUF-alapúak (téli gumi, szerviz, csereautó stb.). A maradványértéket a bérbeadó a szerződés megkötésekor a gépkocsi bruttó vételára alapján határozta meg, a folyósításkori CHF-árfolyam alkalmazásával. A havi bérleti és szolgáltatási díjakban az árfolyamváltozás miatti eltérések a bérleti díjat változtatták, és áfaalapot képeztek. A szerződés lejáratakor a bérbeadó a maradványérték árfolyam-különbözetét átterhel(het)i a bérbevevőre a szerződés alapján (mivel a szerződés aláírásakor és a lejáratakor eltér a CHF árfolyama, ezért árfolyam-különbözet keletkezik). A gépkocsi későbbi sorsa a bérbevevő számára nem ismert, lehet, hogy eladásra kerül, lehet, hogy bérautóként vagy tesztautóként hasznosítják.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előttmegjegyezzük, a rosszul megkötött bérleti szerződés hátrányos következményeivelmár a szerződés megkötésekor számolni kell. A 2 éves határozott időre megkötöttszerződés mitől tartós bérleti szerződés, különösen a kérdésben leírtakmellett?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:    

Társasház számlázási kötelezettsége

Kérdés: Kérjük, erősítsék meg, hogy a 39. lapszám 780. kérdésre adott válasza hatályosnak tekinthető-e! Megtagadhatja-e a közös képviselő a számlaadást? Elszámolhatjuk-e – mint bérbevevő – pénzátutalási megbízás alapján a költségeket? Melyik jogszabályi hely alapján kötelező a társasháznak számlát adnia?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik. Így a közös képviselő a számlaadást nem tagadhatja meg.A számvitelitörvény hatálya alá tartozó gazdálkodó (társaság) a bérleti díjat mintköltséget csak a társasház számlája alapján számolhatja el. Amíg a társasházszámlája nem érkezik meg, addig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Áfakulcs változásával kapcsolatos számlázás

Kérdés: 2009. július 1-jével módosult az áfa mértéke 20%-ról 25%-ra. Már most kaptunk júliusi teljesítésű számlákat, de 20%-os áfával van kiállítva. Mi a helyes megoldás? (Jellemzően folyamatos teljesítésű számlák.) A gépkocsi bérleti díját számlázó cég az áprilisi időszakot számlázza cégünknek. A számlán a teljesítés: 2009. 07. 01., a számla kelte: 2009. 04. 02., a fizetési határidő: 2009. 07. 01., az áfa mértéke 20%. A számlán lévő teljesítési dátum, vagy a tényleges időszak a mérvadó az áfamérték szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...2009. július 1-jén vagy azt követően válik esedékessé.Ezen előírásból egyértelműen következik, hogy azon aközüzemi számlán (vagy bérleti díj számlán), amelyiken az az időszak, amelyrőla számlát kiállították legkésőbb 2009. június 30-ával befejeződött,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Közös tulajdonban lévő ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy házaspár tulajdonában van egy ingatlan (lakás) 50-50%-ban. A férjnek és a feleségnek is van külön-külön bérbeadáshoz adószáma. A férj és a feleség 50-50%-ban tulajdonosai a Z kft.-nek. A feleség bérbe adja a lakásuk 1. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. A férj bérbe adja a lakásuk 2. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. Nincs olyan megállapodás a férj és a feleség között, hogy minden megszerzett bérleti díjas bevételt egymás között megosztják. Össze kell-e vonni a kettejük jövedelmét a bérbeadásból, mivel ugyanazt az ingatlant adják bérbe? A feleségnek és a férjnek kell-e a Z kft. felé úgy nyilatkoznia (és a számlát is úgy kell kiállítania), hogy vonják le a 14%-os ehót? Mindkettőjük éves jövedelme a bérbeadáson kívül minimálbér.
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni, ha nem nyilatkozik, akkor akifizető köteles 25 százalék adót levonni a fizetett bérleti díjból. Mivel abérleti díj összege nem haladja meg az 1 millió forintot, nem kell a 14százalékos egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe adott autók cégautóadója

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele flottakezeléssel, autó-bérbeadással is foglalkozik. A bérbe adott autók nem a cég saját tulajdonában vannak, hanem operatív lízing konstrukcióban maga is bérbe veszi ezeket. Ügyfelei között magánszemélyek is vannak. A magánszemélyeknek bérbe adott autók után van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? A finanszírozó bank az operatívlízing-díjról számlát állít ki, amit a cég közvetített szolgáltatásként továbbszámláz a magánszemély felé bérleti díjként. Véleményünk szerint a valódi cégautó-használat nem valósul meg, hiszen ez esetben a valós gazdasági esemény az, hogy az autó bérbeadása magánszemély részére történik.
Részlet a válaszából: […] ...veszi az autókat. (A cégautóadót adókéntnem lehet áthárítani, legfeljebb annak összegével megemelik -szerződésmódosítással – a bérleti díjat!) A személygépkocsi bérbeadása nemtartozik a Gjt. 17/D. §-a alá, azaz nem mentesül a cégautóadó megfizetése alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.
Részlet a válaszából: […] ...válasz alapvetően attól függ, hogy a bérbeadó és abérbevevő hány szerződést kötött, és azok milyen tartalommal készültek.Ha a bérleti szerződésben rögzítettek szerint a bérletidíjon túlmenően a bérbeadó áthárítja a bérleménnyel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
Részlet a válaszából: […] ...alapján,hogy a bérbe vett személygépkocsikkal kapcsolatosan költséget számol el(nemcsak az üzemanyagköltség tartozik ide, hanem a bérleti díj, az áthárítottbiztosítási díj is).Itt jegyezzük meg, nem felel meg sem a Ptk., sem az Szt.vonatkozó előírásainak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?
Részlet a válaszából: […] ...A Tao-tv. szerintaz adóalap-csökkentő értékcsökkenési leírás mértéke érdemileg eltér egymástól.Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, akkor– a bérlő lebontja a szóban forgó beruházással létrehozottépületbővítést, illetve új épületet (ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása az ingatlan megvásárlásakor

Kérdés: A kft. több éven keresztül – bérleti jogviszony alapján – bérelte egy magánszemély ingatlanát, amelyet kb. 5 éve felújított (nyilvántartva bérelt ingatlanon végzett beruházásként), majd 2008-ban ezt az ingatlant a kft. megvásárolta. Hogyan kell ezt a könyvekben rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben a magánszeméllyel kötöttadásvételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő által végzett felújítástis figyelembe véve mennyi az ingatlan piaci értéke, továbbá a piaci értékfigyelembevétele mellett mennyi az ingatlan eladási ára....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címke:
1
47
48
49
83