11 találat a megadott bérleti szerződés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja szerint adómentes a termőföld bérbeadásából származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet (feles bérlet) időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartamot) eléri.Amennyiben a feles bérlet időtartama az 5 évet nem éri el, akkor a termőföld bérbeadásából származó bevétel a magánszemély önálló tevékenységéből (bérbeadásból) származó bevétele. Ez esetben a magánszemélyt terhelő adót a kifizetőnek (a társaságnak) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz.Tekintettel arra, hogy - a kérdés szerinti esetben - a társaság nem tudja az adót levonni (ha a magánszemély bevétele adóköteles), mivel a bérleti díjat természetben fizeti meg, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemélynek kell megállapítania, a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallania, és a bevétel megszerzésének negyedévét követő hó 12-ig kell megfizetnie.Ha a feles bérleti szerződés szerint a magánszemély részére termény kerül átadásra, akkor azt piaci értéken, az áfa felhasználásával számlázni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ez esetben a foglaló könyvelésének bizonylata egyrészt a szerződés, másrészt az átutalást dokumentáló bankbizonylat (T 384 - K 4797). Ez esetben a pénzmozgásról nem kell számlát kiállítani, a pénzmozgást áfafizetési kötelezettség nem terheli.A biztosítékként átadott összeg (függetlenül annak nagyságától) foglalónak minősítéséhez az is szükséges, hogy a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, sor kerülhet-e a foglaló visszafizetésére, és ha igen, mikor (erről a Ptk. nem rendelkezik!), a szolgáltatást (a bérbeadást) mely hónapi bérleti díjába kell beszámítani, továbbá utalást a Ptk. 6:185. §-ának (3) bekezdésére, mely szerint a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ebből az következik, ha a bérbevevő a feltételeket nem teljesíti, a szerződésnek megfelelően a foglaló összegével csökkenhet a bérlővel szembeni követelés (T 4797 - K 311), a bérbeadó megnyerheti: T 4797 - K 9699, a bérbeadó elveszítheti: T 4797[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályai szerint számlázni kell, az áfa felszámításával, a magánszemélyre (egyéni vállalkozóra, mezőgazdasági őstermelőre) vonatkozó sajátos előírások figyelembevételével. A bérbe adó társaság a magánszemély által számlázott - a feles bérleti szerződés alapján járó - terményt a számla alapján (illetve a teljesítés szerint) beszerzésként számolja el (T 261, 466 - K 454). Ha a bérbe adó társaság továbbértékesít, akkor az általános előírások szerint kell eljárni (T 311 - K 91-92, 467 és T 814 - K 261).A bérbe adó társaságnak a magánszemély bérbevevő által számlázott termény piaci értékének megfelelő bérleti díjat (mint haszonbért) számláznia kell a magánszemély felé az áfa felszámításával (T 311 - K 91-92, 467). Ezt követően a társaság a magánszeméllyel szembeni követelését és kötelezettségét összevezeti (T 454 - K 311), mivel azok azonos összegűek. A magánszemély a bérbeadó által számlázott haszonbért (bérleti díjat) elszámolja a vállalkozási tevékenységének költségei között, összevezeti a társasággal szembeni követelését és kötelezettségét.Az előbbiekben számlázott, a feles bérleti szerződés alapján átadott termékek piaci értéke, a számlázott bérleti díj eredményhatása a bérbeadónál is, a bérbevevőnél is nulla. Eredménye a bérbevevőnél a nála maradó termények értékesítéséhez, a bérbeadónál az átvett termények továbbértékesítéséhez kapcsolódóan lehet.Ha a magánszemély a bérbeadó és a társaság a bérbevevőA feles bérleti szerződés alapján a társaságnak meg kell állapítania a megtermelt mennyiséget, annak - az áfát is magában foglaló - piaci értékét. Ennek a 15%-a lesz a magánszemélyt megillető termék, illetve bérleti díj (haszonbér) összege, a magánszemélynek a termőföld bérbeadásából származó bevétele.A magánszemélynek a termőföld bérbeadásából származó bevétele - az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja alapján - akkor adómentes, ha a termőföld haszonbérbe (feles bérletbe) adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartamot) eléri.Amennyiben a haszonbérlet időtartama az 5 évet nem éri el, akkor a termőföld bérbeadásából származó bevétele - az Szja-tv. 17. §-ának (4) bekezdése alapján - külön adózó jövedelem.Az adószámos magánszemélynek a feles bérleti díjat a bérbe vevő társaság felé számláznia kell az áfa felszámításával, a számlázott összeget a társaságnál a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, és a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként kell kimutatni (T 559 - K 4799).Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel az Szja-tv. szerint külön adózó jövedelemnek minősül, akkor a bérbevevő társaságnak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli.A Ptk. előírásainak figyelembevétele mellett a bérbe adott ingatlan bérleti díja nem tartalmazhat az ingatlan őrzésének, folyamatos karbantartásának költségei fedezetére összeget, mivel sem az őrzés, sem a karbantartás nem minősül bérbeadásnak. Külön tevékenységek, és mint ilyeneknek az ellenértéke külön számlázandó az áfa felszámításával. Ha a kérdés szerinti egyösszegű bérleti díj áfamentesen kerül kiszámlázásra, sérül az Áfa-tv. azon előírása, mely szerint az áfaköteles tevékenységet áfával kell kiszámlázni, illetve legfeljebb[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerződés alapján fizetendő bérleti díjat a bérbeadónak árbevételként, a bérbevevőnek pedig az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolnia.Annak megerősítése érdekében, hogy mind a két fél komolyan gondolja, hogy a bérlet tárgya a határozott idejű bérleti szerződés lejártával (különösen akkor, ha ez 4-5 év) átmegy a bérbevevő tulajdonába, külön szerződésben rögzítik az ingatlanra vonatkozó vételi jogot, ellenérték meghatározásával. Ha ilyenben megállapodtak, akkor azt a bérbeadónak az áfa felszámításával számláznia kell, az áfa nélküli értéket árbevételként kell elszámolnia, a bérbevevő pedig az áfa nélküli értéket az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként mutatja ki, a határozott idő alatt terv szerinti értékcsökkenési leírásként számolja el.A leírtak alapján tehát a bérbe vett ingatlant a bérbeadónak kell a határozott idejű bérleti szerződés lejáratának végéig kimutatnia, a bérbevevőnek pedig a bérleti díjat költségként kell elszámolnia. Amikor a bérleti időszaknak vége, érvényesítésre kerülhet a vételi jog, a bérbeadó az eladási áron köteles számlázni az ingatlan értékesítését, a bérbevevő pedig annak a beszerzését könyveli.A hiányos kérdés adatai alapján az áfára csak általános válasz adható! Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja alapján az ingatlan értékesítése mentes az adó alól, ha azt a 88. § szerint nem tették adókötelessé.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]harmadik fél felé értékesíti, akkor a bérbevevőtől megvásárolt terméket értékesíti tovább, a bérbeadó számláz a harmadik fél felé (T 311 - K 91-92, 467 és T 814 - K 261).A fentiekben leírt elszámolás mellett- a bérbeadónak követelése van a bérbevevővel szemben a haszonbér miatt és kötelezettsége a kapott termények piaci értéke összegében, és ezzel egyidejűleg- a bérbevevőnek követelése van a bérbeadóval szemben a termények értékesítéséből következően és kötelezettsége a haszonbér összegében.Mivel az előzőekben megjelölt követelések és kötelezettségek azonos összegűek, a két fél különmegállapodása alapján a bérbeadónál a bérbevevővel szembeni követelése a bérbevevővel szembeni kötelezettségével, a bérbevevőnél a bérbeadóval szembeni követelése a bérbeadóval szembeni kötelezettségével összevezethető (T 454 - K 311). Ha összevezetés után valamely számlának egyenlege lenne, azt pénzügyileg kell rendezni.Ha a bérbeadó és a bérbevevő is társaság, a feles bérlettel kapcsolatos - előbbiek szerinti - gazdasági események csak az adózás előtti eredményt érintik, és így csak a társasági adó alapjára gyakorolt hatásukkal kell számolni.A bérbeadó magánszemély, a bérbevevő társaságA bérbeadó magánszemély lehet olyan természetes személy, akinél a termőföld bérbeadásából származó bevételének egésze külön adózó jövedelemként jelenik meg, lehet - esetleg - mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó. Tekintettel arra, hogy feles bérleti szerződés esetén a bérbe adó magánszemély a haszonbér fejében terményt kap, amelyet jellemzően nem saját célra használ fel, hanem értékesíteni fog, célszerű, ha kereskedelmi tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi.A feles bérleti szerződés alapján meg kell állapítani a bérlő által átadásra kerülő termény - áfát is magában foglaló - piaci értékét. Ez lesz a magánszemélyt megillető haszonbér összege, a magánszemély termőföld bérbeadásából származó bevétele, amelynek egésze - az Szja-tv. 17. §-ának (4) bekezdése alapján - külön adózó jövedelem, amelynek bruttó összegét a személyi jellegű egyéb ráfordítások között kell a bérbe vevő társaságnak - a feles bérleti szerződés alapján - elszámolnia, és kötelezettségként a magánszeméllyel szemben kimutatnia (T 559 - K 479). A kifizető, a bérbe vevő társaság az Szja-tv. 46. §-a (3) bekezdése alapján megállapítja a magánszemélyt terhelő adóelőleget, akkor is, ha a bevételből történő levonásra nincs lehetőség (azt a magánszemélynek kell befizetnie). Az adóelőleg megállapítása során adóalapként a jövedelem 78%-át kell számításba venni, mert a 78%-os adóalap alapján 27% egészségügyi hozzájárulást is le kell vonnia, illetve fizetnie a magánszemélynek.A bérlő társaságnak a feles bérleti szerződés alapján átadásra kerülő terményt piaci értéken, az áfa felszámításával számláznia kell a magánszemély bérbeadó felé (T 311 - K 91-92, 467), és a közvetlen önköltséget kivezetni (T 81-83 - K 591). Ezt követően a magánszeméllyel szembeni követelés összevezethető a magánszeméllyel szembeni kötelezettséggel (T 479 - K 311). A magánszemély a megkapott terményt csak akkor tudja értékesíteni, ha egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezik, és bejelentkezik az Áfa-tv. hatálya alá, az értékesítést pedig számlázza az áfa felszámításával, az - áfa nélküli - ellenértéket vállalkozói bevételként (a megkapott termény - áfa nélküli - értékét pedig a tevékenység érdekében felmerült kiadásként, az eladott áruk beszerzési értékeként) mutatja ki.Az adott esetben a természetes személy nem minősíthető mezőgazdasági őstermelőnek, mivel a termőföld bérbeadását sem az Szja-tv., sem az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ellenértékének megállapításánál több tényezőt (a bérlet tárgyának amortizációs költségeit, a szerződés lejártakori maradványértéket, az ezekkel és a bérleti díjjal összefüggő árfolyamváltozás költségeit stb.) is figyelembe vesznek, melyek együttes eredőjeként alakul ki a bérbevevőt terhelő, a szerződésben rögzítettek szerint felmerülő fizetési kötelezettség. Mivel már a szerződéskötéskor tudott, hogy a felek számolnak a maradványérték árfolyam-különbözetével, az a szerződésben előre rögzített olyan költség, amely - a felek által elismert módon - a szerződéses időszak végén fogja terhelni a bérbevevőt. Ezáltal szintén olyan költségtényezőként minősítendő, amelyet a szerződéskötés tárgyát képező termék bérbevételéért kell fizetni. E körülményre tekintettel azonban a kérdéses "költségelem" nem árfolyam-különbözetként ragadható meg az áfa rendszerében, hanem a bérbeadás fejében fizetett összegként, amely ezáltal a bérlet mint szolgáltatás ellenértékének része, annak egyik "alkotóeleme". A szóban forgó árfolyam-különbözet - természetéből fakadóan - nyilván nem az egyes időszaki bérleti díjakba épül be (mint a szintén áfaalapot képező, bérleti díjakkal kapcsolatos árfolyamváltozás összege), hanem a bérleti időszak végén fog felmerülni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget azonban csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Ez esetben a foglaló könyvelésének bizonylata egyrészt a szerződés, másrészt az átutalást dokumentáló bankbizonylat (T 384 - K 4799), számlát nem kell kiállítani, mert a foglalót nem terheli áfafizetési kötelezettség. A biztosítékként átadott összeg (függetlenül annak a nagyságától) foglalónak minősítéséhez az is szükséges, hogy a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, a foglalót mikor kell visszafizetni, mikor kell a szolgáltatás ellenértékébe beszámítani, továbbá hivatkozást a Ptk. 245. §-ára, mely szerint a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Amennyiben a szerződésből egyértelműen nem állapítható[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beszámítása csak azt jelentheti, hogy a vételár minden hónappal a bérleti díjnak megfelelő összeggel csökken. Ha például a bérleti díj havi 300 ezer forint, és az opciós megállapodás aláírását követően már egy év eltelt, akkor a vételár nem 20 millió forint, hanem 3,6 millió forinttal kevesebb, azaz 16,4 millió forint lesz. A leírtakból következően, amikor a kft. megköti a magánszeméllyel az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést, attól az időponttól kezdődően a kft. nem fizet bérleti díjat,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályozzák. A bérleti szerződésben kell rögzíteni azt is - többek között -, hogy a bérbeadó, illetve a bérlő mikor, milyen esetben mondhatja fel a szerződést, kell-e a felmondást indokolnia, továbbá azt is, ha a bérlő a bérleményt a felmondási idő leteltével nem adja vissza a bérbeadónak, akkor a bérlőt milyen fizetési kötelezettségek terhelik. Ha adott esetben mindezeket a bérleti szerződés szabályozta, és a bérbeadó a használati díjat a bérleti díj helyett a bérleti szerződésben foglaltak alapján számította fel, akkor annak jogszerűsége aligha vitatható. A Ptk. 428. §-ának (1) bekezdése szerint a bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Ebből következően, a bérleti szerződésben rögzített bérleti díj (a bérlet felmondása esetére rögzített használati díj) számlázott összege, a szerződés szerinti megfizetésének időpontjában nem kifogásolható (hiszen szerződés szerinti a teljesítés). A választ a bérbeadó és a bérlő aláírásával szentesített bérleti szerződésben foglaltak adják meg. A bérleti szerződés alapján el lehet dönteni, hogy jogos volt-e a bérlet felmondása (felmondási ok lehet például a szolgáltatásidíj-átalány[…] részlet vége a válaszból.