Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott bérleti szerződés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Feles bérleti szerződéssel termény átadása

Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszból: […]ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja szerint adómentes a termőföld bérbeadásából származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet (feles bérlet) időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartamot) eléri.Amennyiben a feles bérlet időtartama az 5 évet nem éri el, akkor a termőföld bérbeadásából származó bevétel a magánszemély önálló tevékenységéből (bérbeadásból) származó bevétele. Ez esetben a magánszemélyt terhelő adót a kifizetőnek (a társaságnak) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz.Tekintettel arra, hogy - a kérdés szerinti esetben - a társaság nem tudja az adót levonni (ha a magánszemély bevétele adóköteles), mivel a bérleti díjat természetben fizeti meg, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemélynek kell megállapítania, a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallania, és a bevétel megszerzésének negyedévét követő hó 12-ig kell megfizetnie.Ha a feles bérleti szerződés szerint a magánszemély részére termény kerül átadásra, akkor azt piaci értéken, az áfa felhasználásával számlázni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8079

2. találat: Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk épület bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutalt társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell erről számlát kiállítani? Hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ez esetben a foglaló könyvelésének bizonylata egyrészt a szerződés, másrészt az átutalást dokumentáló bankbizonylat (T 384 - K 4797). Ez esetben a pénzmozgásról nem kell számlát kiállítani, a pénzmozgást áfafizetési kötelezettség nem terheli.A biztosítékként átadott összeg (függetlenül annak nagyságától) foglalónak minősítéséhez az is szükséges, hogy a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, sor kerülhet-e a foglaló visszafizetésére, és ha igen, mikor (erről a Ptk. nem rendelkezik!), a szolgáltatást (a bérbeadást) mely hónapi bérleti díjába kell beszámítani, továbbá utalást a Ptk. 6:185. §-ának (3) bekezdésére, mely szerint a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ebből az következik, ha a bérbevevő a feltételeket nem teljesíti, a szerződésnek megfelelően a foglaló összegével csökkenhet a bérlővel szembeni követelés (T 4797 - K 311), a bérbeadó megnyerheti: T 4797 - K 9699, a bérbeadó elveszítheti: T 4797[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7936
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszból: […]szabályai szerint számlázni kell, az áfa felszámításával, a magánszemélyre (egyéni vállalkozóra, mezőgazdasági őstermelőre) vonatkozó sajátos előírások figyelembevételével. A bérbe adó társaság a magánszemély által számlázott - a feles bérleti szerződés alapján járó - terményt a számla alapján (illetve a teljesítés szerint) beszerzésként számolja el (T 261, 466 - K 454). Ha a bérbe adó társaság továbbértékesít, akkor az általános előírások szerint kell eljárni (T 311 - K 91-92, 467 és T 814 - K 261).A bérbe adó társaságnak a magánszemély bérbevevő által számlázott termény piaci értékének megfelelő bérleti díjat (mint haszonbért) számláznia kell a magánszemély felé az áfa felszámításával (T 311 - K 91-92, 467). Ezt követően a társaság a magánszeméllyel szembeni követelését és kötelezettségét összevezeti (T 454 - K 311), mivel azok azonos összegűek. A magánszemély a bérbeadó által számlázott haszonbért (bérleti díjat) elszámolja a vállalkozási tevékenységének költségei között, összevezeti a társasággal szembeni követelését és kötelezettségét.Az előbbiekben számlázott, a feles bérleti szerződés alapján átadott termékek piaci értéke, a számlázott bérleti díj eredményhatása a bérbeadónál is, a bérbevevőnél is nulla. Eredménye a bérbevevőnél a nála maradó termények értékesítéséhez, a bérbeadónál az átvett termények továbbértékesítéséhez kapcsolódóan lehet.Ha a magánszemély a bérbeadó és a társaság a bérbevevőA feles bérleti szerződés alapján a társaságnak meg kell állapítania a megtermelt mennyiséget, annak - az áfát is magában foglaló - piaci értékét. Ennek a 15%-a lesz a magánszemélyt megillető termék, illetve bérleti díj (haszonbér) összege, a magánszemélynek a termőföld bérbeadásából származó bevétele.A magánszemélynek a termőföld bérbeadásából származó bevétele - az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja alapján - akkor adómentes, ha a termőföld haszonbérbe (feles bérletbe) adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartamot) eléri.Amennyiben a haszonbérlet időtartama az 5 évet nem éri el, akkor a termőföld bérbeadásából származó bevétele - az Szja-tv. 17. §-ának (4) bekezdése alapján - külön adózó jövedelem.Az adószámos magánszemélynek a feles bérleti díjat a bérbe vevő társaság felé számláznia kell az áfa felszámításával, a számlázott összeget a társaságnál a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, és a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként kell kimutatni (T 559 - K 4799).Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel az Szja-tv. szerint külön adózó jövedelemnek minősül, akkor a bérbevevő társaságnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7226

4. találat: Bérleti szerződés tartalma

Kérdés: A kft. bérleti szerződés keretében - többek között - idősek otthonának bérbe adja az egyik ingatlanát. A bérbeadásra nem választotta az áfát. A bérbeadónak vannak alkalmazottai, portás, kőműves, lakatos stb. Köthet-e a kft. olyan bérleti szerződést, amelyben a bérleti díj részét képezi az ingatlan őrzése, illetve a bérbe adott ingatlan folyamatos karbantartása, mivel azok a bérbeadáshoz kapcsolódnak? Ez esetben az egyösszegű bérleti díj teljes összege áfamentesen kerül kiszámlázásra. Kérdésem nem vonatkozik a közműszámlákra, mert az természetesen külön számlák alapján nem áfás. (A közműszámlák a bérbeadó nevére jönnek.)
Részlet a válaszból: […]fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli.A Ptk. előírásainak figyelembevétele mellett a bérbe adott ingatlan bérleti díja nem tartalmazhat az ingatlan őrzésének, folyamatos karbantartásának költségei fedezetére összeget, mivel sem az őrzés, sem a karbantartás nem minősül bérbeadásnak. Külön tevékenységek, és mint ilyeneknek az ellenértéke külön számlázandó az áfa felszámításával. Ha a kérdés szerinti egyösszegű bérleti díj áfamentesen kerül kiszámlázásra, sérül az Áfa-tv. azon előírása, mely szerint az áfaköteles tevékenységet áfával kell kiszámlázni, illetve legfeljebb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7085
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszból: […]szerződés alapján fizetendő bérleti díjat a bérbeadónak árbevételként, a bérbevevőnek pedig az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolnia.Annak megerősítése érdekében, hogy mind a két fél komolyan gondolja, hogy a bérlet tárgya a határozott idejű bérleti szerződés lejártával (különösen akkor, ha ez 4-5 év) átmegy a bérbevevő tulajdonába, külön szerződésben rögzítik az ingatlanra vonatkozó vételi jogot, ellenérték meghatározásával. Ha ilyenben megállapodtak, akkor azt a bérbeadónak az áfa felszámításával számláznia kell, az áfa nélküli értéket árbevételként kell elszámolnia, a bérbevevő pedig az áfa nélküli értéket az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként mutatja ki, a határozott idő alatt terv szerinti értékcsökkenési leírásként számolja el.A leírtak alapján tehát a bérbe vett ingatlant a bérbeadónak kell a határozott idejű bérleti szerződés lejáratának végéig kimutatnia, a bérbevevőnek pedig a bérleti díjat költségként kell elszámolnia. Amikor a bérleti időszaknak vége, érvényesítésre kerülhet a vételi jog, a bérbeadó az eladási áron köteles számlázni az ingatlan értékesítését, a bérbevevő pedig annak a beszerzését könyveli.A hiányos kérdés adatai alapján az áfára csak általános válasz adható! Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja alapján az ingatlan értékesítése mentes az adó alól, ha azt a 88. § szerint nem tették adókötelessé.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7027
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]harmadik fél felé értékesíti, akkor a bérbevevőtől megvásárolt terméket értékesíti tovább, a bérbeadó számláz a harmadik fél felé (T 311 - K 91-92, 467 és T 814 - K 261).A fentiekben leírt elszámolás mellett- a bérbeadónak követelése van a bérbevevővel szemben a haszonbér miatt és kötelezettsége a kapott termények piaci értéke összegében, és ezzel egyidejűleg- a bérbevevőnek követelése van a bérbeadóval szemben a termények értékesítéséből következően és kötelezettsége a haszonbér összegében.Mivel az előzőekben megjelölt követelések és kötelezettségek azonos összegűek, a két fél különmegállapodása alapján a bérbeadónál a bérbevevővel szembeni követelése a bérbevevővel szembeni kötelezettségével, a bérbevevőnél a bérbeadóval szembeni követelése a bérbeadóval szembeni kötelezettségével összevezethető (T 454 - K 311). Ha összevezetés után valamely számlának egyenlege lenne, azt pénzügyileg kell rendezni.Ha a bérbeadó és a bérbevevő is társaság, a feles bérlettel kapcsolatos - előbbiek szerinti - gazdasági események csak az adózás előtti eredményt érintik, és így csak a társasági adó alapjára gyakorolt hatásukkal kell számolni.A bérbeadó magánszemély, a bérbevevő társaságA bérbeadó magánszemély lehet olyan természetes személy, akinél a termőföld bérbeadásából származó bevételének egésze külön adózó jövedelemként jelenik meg, lehet - esetleg - mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó. Tekintettel arra, hogy feles bérleti szerződés esetén a bérbe adó magánszemély a haszonbér fejében terményt kap, amelyet jellemzően nem saját célra használ fel, hanem értékesíteni fog, célszerű, ha kereskedelmi tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi.A feles bérleti szerződés alapján meg kell állapítani a bérlő által átadásra kerülő termény - áfát is magában foglaló - piaci értékét. Ez lesz a magánszemélyt megillető haszonbér összege, a magánszemély termőföld bérbeadásából származó bevétele, amelynek egésze - az Szja-tv. 17. §-ának (4) bekezdése alapján - külön adózó jövedelem, amelynek bruttó összegét a személyi jellegű egyéb ráfordítások között kell a bérbe vevő társaságnak - a feles bérleti szerződés alapján - elszámolnia, és kötelezettségként a magánszeméllyel szemben kimutatnia (T 559 - K 479). A kifizető, a bérbe vevő társaság az Szja-tv. 46. §-a (3) bekezdése alapján megállapítja a magánszemélyt terhelő adóelőleget, akkor is, ha a bevételből történő levonásra nincs lehetőség (azt a magánszemélynek kell befizetnie). Az adóelőleg megállapítása során adóalapként a jövedelem 78%-át kell számításba venni, mert a 78%-os adóalap alapján 27% egészségügyi hozzájárulást is le kell vonnia, illetve fizetnie a magánszemélynek.A bérlő társaságnak a feles bérleti szerződés alapján átadásra kerülő terményt piaci értéken, az áfa felszámításával számláznia kell a magánszemély bérbeadó felé (T 311 - K 91-92, 467), és a közvetlen önköltséget kivezetni (T 81-83 - K 591). Ezt követően a magánszeméllyel szembeni követelés összevezethető a magánszeméllyel szembeni kötelezettséggel (T 479 - K 311). A magánszemély a megkapott terményt csak akkor tudja értékesíteni, ha egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezik, és bejelentkezik az Áfa-tv. hatálya alá, az értékesítést pedig számlázza az áfa felszámításával, az - áfa nélküli - ellenértéket vállalkozói bevételként (a megkapott termény - áfa nélküli - értékét pedig a tevékenység érdekében felmerült kiadásként, az eladott áruk beszerzési értékeként) mutatja ki.Az adott esetben a természetes személy nem minősíthető mezőgazdasági őstermelőnek, mivel a termőföld bérbeadását sem az Szja-tv., sem az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6507

7. találat: Bérleti szerződésben kikötött maradványérték áfája

Kérdés: A felek tartós bérleti szerződést kötöttek egymással 2007. 03. 08. napján, 2 éves határozott időre. A bérleti szerződés CHF-alapú, a bérbeadó a havi bérleti díjakat, valamint a maradványértéket a finanszírozó bankjánál érvényes folyósításkori vételi árfolyamon határozta meg. A bérleti díjak számlázásakor a bérbeadó az előző hónap 25. napjára vonatkozó eladási árfolyamon számláz, az egyéb kapcsolódó szolgáltatások HUF-alapúak (téli gumi, szerviz, csereautó stb.). A maradványértéket a bérbeadó a szerződés megkötésekor a gépkocsi bruttó vételára alapján határozta meg, a folyósításkori CHF-árfolyam alkalmazásával. A havi bérleti és szolgáltatási díjakban az árfolyamváltozás miatti eltérések a bérleti díjat változtatták, és áfaalapot képeztek. A szerződés lejáratakor a bérbeadó a maradványérték árfolyam-különbözetét átterhel(het)i a bérbevevőre a szerződés alapján (mivel a szerződés aláírásakor és a lejáratakor eltér a CHF árfolyama, ezért árfolyam-különbözet keletkezik). A gépkocsi későbbi sorsa a bérbevevő számára nem ismert, lehet, hogy eladásra kerül, lehet, hogy bérautóként vagy tesztautóként hasznosítják.
Részlet a válaszból: […]ellenértékének megállapításánál több tényezőt (a bérlet tárgyának amortizációs költségeit, a szerződés lejártakori maradványértéket, az ezekkel és a bérleti díjjal összefüggő árfolyamváltozás költségeit stb.) is figyelembe vesznek, melyek együttes eredőjeként alakul ki a bérbevevőt terhelő, a szerződésben rögzítettek szerint felmerülő fizetési kötelezettség. Mivel már a szerződéskötéskor tudott, hogy a felek számolnak a maradványérték árfolyam-különbözetével, az a szerződésben előre rögzített olyan költség, amely - a felek által elismert módon - a szerződéses időszak végén fogja terhelni a bérbevevőt. Ezáltal szintén olyan költségtényezőként minősítendő, amelyet a szerződéskötés tárgyát képező termék bérbevételéért kell fizetni. E körülményre tekintettel azonban a kérdéses "költségelem" nem árfolyam-különbözetként ragadható meg az áfa rendszerében, hanem a bérbeadás fejében fizetett összegként, amely ezáltal a bérlet mint szolgáltatás ellenértékének része, annak egyik "alkotóeleme". A szóban forgó árfolyam-különbözet - természetéből fakadóan - nyilván nem az egyes időszaki bérleti díjakba épül be (mint a szintén áfaalapot képező, bérleti díjakkal kapcsolatos árfolyamváltozás összege), hanem a bérleti időszak végén fog felmerülni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. augusztus 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4249
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk ingatlan bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutal társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell-e erről számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […]lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget azonban csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Ez esetben a foglaló könyvelésének bizonylata egyrészt a szerződés, másrészt az átutalást dokumentáló bankbizonylat (T 384 - K 4799), számlát nem kell kiállítani, mert a foglalót nem terheli áfafizetési kötelezettség. A biztosítékként átadott összeg (függetlenül annak a nagyságától) foglalónak minősítéséhez az is szükséges, hogy a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, a foglalót mikor kell visszafizetni, mikor kell a szolgáltatás ellenértékébe beszámítani, továbbá hivatkozást a Ptk. 245. §-ára, mely szerint a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Amennyiben a szerződésből egyértelműen nem állapítható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. október 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3853
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Bérleti szerződés, opciós vételi jog

Kérdés: A kft. az ingatlanra bérleti szerződést kötött a magánszeméllyel, egyéves időtartammal, az automatikus meghosszabbítás lehetőségével. A vásárlási szándék miatt opciós megállapodást kötöttek a bérbeadóval erre az ingatlanra, az aláírástól számított 5 éves időtartamra, az opciós vételár 20 millió forint. A vételi jog gyakorlása esetén a kauciót és a bérleti díjat a vételárba beszámítják. A havi bérleti díjról a bérbeadó számlát állít ki, a bérbevevő a bérleti díjból az adót, az egészségügyi hozzájárulást levonja. Ha érvényesítik a vételi jogot, mi lesz a már könyvelt, költségként elszámolt bérleti díjjal? Kell-e a bérleti díjról kiállított számlákat módosíttatni?
Részlet a válaszból: […]beszámítása csak azt jelentheti, hogy a vételár minden hónappal a bérleti díjnak megfelelő összeggel csökken. Ha például a bérleti díj havi 300 ezer forint, és az opciós megállapodás aláírását követően már egy év eltelt, akkor a vételár nem 20 millió forint, hanem 3,6 millió forinttal kevesebb, azaz 16,4 millió forint lesz. A leírtakból következően, amikor a kft. megköti a magánszeméllyel az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést, attól az időponttól kezdődően a kft. nem fizet bérleti díjat,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3286
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Bérleti szerződés felmondása

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?
Részlet a válaszból: […]szabályozzák. A bérleti szerződésben kell rögzíteni azt is - többek között -, hogy a bérbeadó, illetve a bérlő mikor, milyen esetben mondhatja fel a szerződést, kell-e a felmondást indokolnia, továbbá azt is, ha a bérlő a bérleményt a felmondási idő leteltével nem adja vissza a bérbeadónak, akkor a bérlőt milyen fizetési kötelezettségek terhelik. Ha adott esetben mindezeket a bérleti szerződés szabályozta, és a bérbeadó a használati díjat a bérleti díj helyett a bérleti szerződésben foglaltak alapján számította fel, akkor annak jogszerűsége aligha vitatható. A Ptk. 428. §-ának (1) bekezdése szerint a bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Ebből következően, a bérleti szerződésben rögzített bérleti díj (a bérlet felmondása esetére rögzített használati díj) számlázott összege, a szerződés szerinti megfizetésének időpontjában nem kifogásolható (hiszen szerződés szerinti a teljesítés). A választ a bérbeadó és a bérlő aláírásával szentesített bérleti szerződésben foglaltak adják meg. A bérleti szerződés alapján el lehet dönteni, hogy jogos volt-e a bérlet felmondása (felmondási ok lehet például a szolgáltatásidíj-átalány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1458
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést