Feles bérleti szerződéssel termény átadása

Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a feles bérleti szerződés alapján a bérbeadó több magánszemély, bérbevevő a társaság. A társaság feles bérleti díjat fizet, pontosabban a feles bérleti díj fejében terményt ad át a bérbeadóknak.A feles bérleti szerződések alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk épület bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutalt társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell erről számlát kiállítani? Hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy a bérlő által biztosítékként átutalt összeg mire biztosíték? Az lehet foglaló is, meg előleg is, annak függvényében, hogy a bérleti szerződésben azt miként rögzítették, és ennek megfelelően a pénzátutalás bizonylatolása, könyvelése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címkék:    

Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó jogszabályi hátteret a 2013. évi CCXII. törvény biztosítja. Ezen törvény 66. §-a rendelkezik a feles bérletről. A feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Bérleti szerződés tartalma

Kérdés: A kft. bérleti szerződés keretében - többek között - idősek otthonának bérbe adja az egyik ingatlanát. A bérbeadásra nem választotta az áfát. A bérbeadónak vannak alkalmazottai, portás, kőműves, lakatos stb. Köthet-e a kft. olyan bérleti szerződést, amelyben a bérleti díj részét képezi az ingatlan őrzése, illetve a bérbe adott ingatlan folyamatos karbantartása, mivel azok a bérbeadáshoz kapcsolódnak? Ez esetben az egyösszegű bérleti díj teljes összege áfamentesen kerül kiszámlázásra. Kérdésem nem vonatkozik a közműszámlákra, mert az természetesen külön számlák alapján nem áfás. (A közműszámlák a bérbeadó nevére jönnek.)
Részlet a válaszából: […] ...bérleti szerződésre vonatkozó törvényi előírásokat a Ptk. tartalmazza. A Ptk. 6:331. §-ának (1) bekezdése szerint: bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kérdésben leírtakat pontosan fogalmazzák meg. Az ingatlan (ez lehet földterület is, épület is, egyéb építmény is!) bérbevételére bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződéssel szemben alapvető követelmény meghatározni, hogy az ingatlant mennyi időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bérbeadó és a bérbevevő is társaság, azaz nem magánszemély.A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a szerint a feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Bérleti szerződésben kikötött maradványérték áfája

Kérdés: A felek tartós bérleti szerződést kötöttek egymással 2007. 03. 08. napján, 2 éves határozott időre. A bérleti szerződés CHF-alapú, a bérbeadó a havi bérleti díjakat, valamint a maradványértéket a finanszírozó bankjánál érvényes folyósításkori vételi árfolyamon határozta meg. A bérleti díjak számlázásakor a bérbeadó az előző hónap 25. napjára vonatkozó eladási árfolyamon számláz, az egyéb kapcsolódó szolgáltatások HUF-alapúak (téli gumi, szerviz, csereautó stb.). A maradványértéket a bérbeadó a szerződés megkötésekor a gépkocsi bruttó vételára alapján határozta meg, a folyósításkori CHF-árfolyam alkalmazásával. A havi bérleti és szolgáltatási díjakban az árfolyamváltozás miatti eltérések a bérleti díjat változtatták, és áfaalapot képeztek. A szerződés lejáratakor a bérbeadó a maradványérték árfolyam-különbözetét átterhel(het)i a bérbevevőre a szerződés alapján (mivel a szerződés aláírásakor és a lejáratakor eltér a CHF árfolyama, ezért árfolyam-különbözet keletkezik). A gépkocsi későbbi sorsa a bérbevevő számára nem ismert, lehet, hogy eladásra kerül, lehet, hogy bérautóként vagy tesztautóként hasznosítják.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előttmegjegyezzük, a rosszul megkötött bérleti szerződés hátrányos következményeivelmár a szerződés megkötésekor számolni kell. A 2 éves határozott időre megkötöttszerződés mitől tartós bérleti szerződés, különösen a kérdésben leírtakmellett?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:    

Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk ingatlan bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutal társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell-e erről számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A választ megnehezíti az, hogy a kérdésből nem derül ki, abérlő által a biztosítékként átutalt összeg mire biztosíték? Az lehet foglalóis, meg előleg is, annak függvényében, hogy a szerződésben azt mikéntrögzítették, és ennek megfelelően a pénzátutalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti szerződés, opciós vételi jog

Kérdés: A kft. az ingatlanra bérleti szerződést kötött a magánszeméllyel, egyéves időtartammal, az automatikus meghosszabbítás lehetőségével. A vásárlási szándék miatt opciós megállapodást kötöttek a bérbeadóval erre az ingatlanra, az aláírástól számított 5 éves időtartamra, az opciós vételár 20 millió forint. A vételi jog gyakorlása esetén a kauciót és a bérleti díjat a vételárba beszámítják. A havi bérleti díjról a bérbeadó számlát állít ki, a bérbevevő a bérleti díjból az adót, az egészségügyi hozzájárulást levonja. Ha érvényesítik a vételi jogot, mi lesz a már könyvelt, költségként elszámolt bérleti díjjal? Kell-e a bérleti díjról kiállított számlákat módosíttatni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az opciós vételt nemlehet visszamenőlegesen értelmezni, nem lehet azt mondani például 2008.december 31-én, hogy az ingatlant már 2007. július 1-jével a társaságmegvásárolta. A bérleti díjnak a vételárba történő beszámítása csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti szerződés felmondása

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...méghozzá írásban kötött szerződéssel, mert a nélkül a szerződés szerinti teljesítés - vita esetén - nem ellenőrizhető.A bérleti szerződéssel kapcsolatos törvényi követelményeket a Ptk. 423-433. §-ai szabályozzák. A bérleti szerződésben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.
Kapcsolódó címke:
1
2