Utólagos vízszigetelési munkák épületen

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon salétromos fal utólagos vízszigetelési munkáinak elvégzését rendelte meg (bruttó 1 millió Ft értékben). Az épület szerkezete korábban is rendelkezett vízszigeteléssel. Az elvégzett munkák felújításnak vagy karbantartásnak minősülnek a számviteli törvény értelmező rendelkezése alapján?
Részlet a válaszából: […] A bérelt ingatlanon végzett vízszigetelési munkákat- a kérdésben leírtaktól eltérően - nem a bérlőnek, hanem a bérbeadónak kellene elvégeztetnie a Ptk. bérleti szerződésre vonatkozó előírásai figyelembevétele mellett. Ha a bérbeadó helyett a bérlő végzi, végezteti el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Rendezvényszervezés - alvállalkozói teljesítmény - innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR - Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező nem árulta el, hogy a rendezvényszervező vagy a rendezvényszervezőt igénybe vevő cég szempontjából kérdez. A kérdésben leírtakból arra következtettünk, hogy a rendezvényszervező cég problémájára szeretne a kérdező választ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Bérelt lakás átalakítási költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. bérleti szerződést köt egy magánszeméllyel. A bérleti szerződés lakás bérletéről szól, amely lakást a bérbeadó saját költségén a bérbevevő igényei szerint átalakítja, de a bérbeadó költségeit a kft. megtéríti. A kft. az átalakítás idejére bérleti díjat nem fizet, csak az átalakítás befejezése után. Az átalakítás költségeinek bérbeadó részére való megtérítését hogyan lehet értelmezni? Beszámítás a bérleti díjba? Esetleg bérelt ingatlanon történt beruházás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból nem derül ki, hogy a bérbeadó által elvégzendő átalakítás beruházásnak vagy felújításnak, esetleg karbantartásnak minősül. Ez azonban csak a megtérítésre kerülő költségek kft.-nél történő elszámolásánál lehet probléma. A gondot az jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Értéknövelő beruházás a bérleményben

Kérdés: Ügyfelem egy kft., amely egy bank részére 6 hónapra bérbe adja a tárgyi eszközei között szereplő üzlethelyiséget. A szerződésben havi 190.000+áfa bérleti díjban egyeztek meg. Majd a szerződést módosították, a bérlő értéknövelő beruházást fog végrehajtani (áram, burkolat stb.), így a felek eltekintenek a bérleti díj megfizetésétől. Ilyen esetben a bérbeadónak nem kell számláznia a bérleti díjat? Hogyan kell könyvelni a bérbeadó részéről?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a kérdésben leírt munkák nem minősülnek értéknövelő beruházásnak. Értéknövelő beruházás az Szt. 3. §-a (4) bekezdése 7. pontjának megfelelő beruházás és a 8. pontja szerinti felújítás. Ami ezeknek nem felel meg, az karbantartás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Értékesítés vagy kártérítés

Kérdés: Cégünk építőipari gépek, egyéb építőipari tartozékok bérbeadásával foglalkozik. Gyakran előfordul, hogy a bérlő úgy hozza vissza a gépet, hogy az sérült, használhatatlan, nálunk selejtnek minősül. Ebben az esetben számlázzuk a bérlő felé az eszköz értékét áfásan. Van még egy esetünk, amikor eltűnik vagy ellopják a bérlőtől az eszközt, és rendőrségi feljelentés és jegyzőkönyv születik az ügyben. Ebben az esetben áfamentesen, mint kártérítést számlázzuk, bizonylatoljuk tovább az eszközt (tudom, hogy a kártérítésről nem kell számlát kiállítani, mivel nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, de a készletnyilvántartó programunkból csak úgy tudjuk kimozdítani). Áfa megítélése szempontjából helyes a két gyakorlat? Ha nem, hogyan kellene kezelni a két említett esetkört? Azaz, ha visszakapjuk az eszközünket, de az sérült, használhatatlan, és ha vissza sem kapjuk, mert eltűnt, ellopták, áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítanunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt egyik megoldás sem jó! Nemcsak az Áfa-tv., a számviteli törvény előírásaitól érdemileg eltérve jogszabályellenes, de ellentmond a Ptk.-nak az adásvételi szerződésre vonatkozó előírásainak is.A gépek, az egyéb építőipari tartozékok bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Irodakialakítás extra munkái

Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján egyértelmű a válasz: a közvetített szolgáltatásként számlázott extra munkálatok költsége nem tekinthető bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak (nem felel meg a beruházás fogalmának), azt a bérlő társaság a bérbeadótól átvállalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdést részelemeire kell bontani ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk.A kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Számlakiállítási díj feltüntetése a számlán

Kérdés: Cégünk a számítógépeit egy informatikai társaságtól bérli bérleti szerződés alapján. A használati idő lejárata után cégünk dolgozóinak lehetősége lenne megvenni a számítógépet, azonban ezt nem közvetlenül az informatikai cégtől. A társaság adná el a dolgozónak, tehát cégünk csak "közvetítő" szerepet töltene be. Természetesen mindkét féllel szerződést kötnénk. A dolgozó számára kiállított számlán feltüntethetjük-e a számlakiállítási díjat (nekünk külső szolgáltató végzi a számlakiállítást, több ezer forintért), és ha igen, akkor ezt külön sorban, vagy a számítógép eladási árát megnövelve tehetjük meg? Ez a számlakiállítási díj milyen bevételt jelent cégünknek?
Részlet a válaszából: […] Az adótörvények, a számviteli törvény előírásaiból egyértelműen következik, hogy számlázni csak termékértékesítést a vevő felé, szolgáltatásnyújtást a szolgáltatás igénybe vevője felé kell (illetve lehet).A számlakiállítási tevékenységet mint szolgáltatást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Szoftverlicencek adásvétele

Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal - amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre - jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott - több üzleti év érintettsége esetén - a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.
Részlet a válaszából: […] A terjedelmes kérdés - különösen a szoftverkövetés vonatkozásában - a megszokottól érdemileg eltérő számviteli elszámolást takar, amely elszámolás a számviteli törvény tételes előírásaival nem egyeztethető össze. Ezért indokolt a különféle variációkkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Óvadék euróban, bankszámlanyitás

Kérdés: A cég saját tulajdonú irodaházának helyiségeit adja bérbe raktárnak és irodának. A bérleti szerződésben az óvadék összege euróban van megállapítva minden bérlőnél. A bérleti díj számlázása forintban, néhány bérlőnél euróban. A bérbe adó cégnek csak forintfolyószámlája van. Nyitni kell euró-folyószámlát? Vagy szerződést kell módosítani? Vagy maradjon így árfolyam-különbözet elszámolásával?
Részlet a válaszából: […] Az óvadék általános fogalmából az következik, hogy a bérbeadó a kapott óvadékot a bérleti időszak végén a bérlő részére visszaszolgáltatja. Nyilvánvaló, ha a bérbeadó az óvadékot euróban kapta, akkor azt euróban is kell visszaadnia a bérlőnek. A kapott euróval azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.
1
2
3
24