Engedményezett követelés esetén az elismert kártérítés

Kérdés: Egy ügyvédi iroda a tulajdonában álló ingatlanját határozott időre, a 2022-2024. éveket érintően bérbe adta. A bérlő nem fizetett, ezért 2022-ben felmondta a szerződést, de megállapodtak, hogy a tartozásait a 2023. év végéig részletekben rendezi. Mivel ez csak részben valósult meg, a követelést engedményesi szerződés keretében 2024-ben eladta egy zrt.-nek. Az engedményesi szerződés szerinti követelés: számlázott bérleti díjból és közüzemi költségekből, nem számlázott - kártérítésnek minősített - összegből és a határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igényből áll (a bérbeadó-bérbevevő megállapodása szerint, ha rendezi a tartozását, akkor ettől a bérbeadó eltekintett volna). Kérdések:
- A nem számlázott, de bérbeadó-bérbevevő közötti megállapodásban szereplő, elismert "járó" kártérítésnek minősített összegek nem szerepelnek a könyvelésben az Szt. 29. § (8) bekezdése és a 77. § (2) bekezdésének b) pontja alapján (a kártérítés nem követelés, hanem bevétel a beérkezés időpontjában, így elhatárolása sem értelmezhető), helyes ez így?
- A határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igény nem számlázható összege tekinthető-e kártérítésnek, vagy számlázni kellett volna a nem megállapodás szerinti teljesítéskor?
- Az engedményezés keretében a bérbevevő felé számlázott összegeket vezetjük össze az engedményes által fizetett összeggel, vagy a nem könyvelt járó kártérítést és bérletidíj-igényt is könyvelni kell előtte egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] A kérdés követelés engedményezéséről szól, de nem egyértelműen határozza meg a követelés összegét, sőt részének tekinti az elismert "járó" kártérítésnek minősített összegeket is, ehhez kapcsolja ez utóbbit is, mit és mikor kell számlázni, mit és hogyan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Kártalanítás vagy költségáthárítás

Kérdés: A bérleti szerződés lejáratakor a bérlő visszaadott 5 db kistehergépjárművet kisebb-nagyobb sérüléssel a bérbeadónak. A hibákról jegyzőkönyvet vettek fel. Autószervizzel a hibákat feltárták, a javító cég javítási árajánlatot adott. A javítás egyes esetekben több hét is lehet (alkatrészhiány miatt). A bérbeadó és a bérbevevő megállapodtak, hogy a bérbevevő megfizeti a várható javítás összegét most. Biztosítás nincs. Helyes az eljárás úgy, hogy a bérbeadó a várható javítás összegét a bérbevevő felé most számlázza kártalanítás címén, áfásan az árajánlat alapján? Szerződés szerint a bérbevevőnek kell megfizetnie a kárt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű a válasz, a ténylegesen felmerült (felmerülő) kár (az adott esetben az árajánlat alapján fizetendő javítási költségek) megtérítése nem minősíthető kártalanításnak. Azt nem indokolt előre számlázni a bérbevevő felé, mert az előre számlázás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Teletankból hiányzó üzemanyag megtéríttetése

Kérdés: A gépjármű-bérbeadással foglalkozó kft. a bérbe adott járműveket teletankkal adja át az ügyfeleinek a bérleti szerződésben rögzítetteknek megfelelően, teletankkal is várja vissza az autókat. A bérleti díjnak nem része a bérleti időszak alatt az üzemanyag biztosítása, ez a bérlő feladata. Előfordul, hogy a bérlő nem teletankkal hozza vissza a járművet, ilyenkor a bérbeadó teletankolja a járművet. A saját nevére kapott üzemanyagszámlát szeretné a bérbeadó továbbterhelni a bérbevevőre. Hogyan jár el helyesen a bérbeadó?
Részlet a válaszából: […] A kérdező két megoldási lehetőséget is bemutat. A választ ezekkel kezdjük, és hozzátesszük a véleményünket:Az egyik megoldás: A kapott benzinszámla alapján a bérbeadó visszaigényli az áfát, és egyúttal számláz a bérlőnek "üzemanyagköltség továbbterhelés" címen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Egyszerűsített végelszámolással megszerzett ingatlan

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély - a vagyonfelosztási javaslat szerint - megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek - az ingatlan tekintetében - az szja-n kívül - milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre nehéz úgy válaszolni, ha a válaszokat meghatározó tulajdoni hányadokról, a teljes vagyon nagyságáról, a bt. eszközei összetételéről nincs információ a kérdésben. Ezért a választ az egyszerűsített végelszámolás alatt elvégzendő feladatokkal kezdjük, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Rendezvényszervezéshez bérelt helyiség közvetítése

Kérdés: Egy vállalkozás fő tevékenysége különféle rendezvények szervezése. A rendezvények lebonyolításához minden esetben valamilyen területet, ingatlant vagy helyiséget bérel. Közvetített szolgáltatásként vásárolhat-e megrendelője számára valamilyen terület-, ingatlan- vagy helyiségbérlést, amelyet változatlan formában – közvetített szolgáltatásként – továbbértékesít, közvetít megrendelője részére? Amennyiben lehetséges a bérbeadás közvetítése, akkor a megfelelő adminisztráció – konkrét szerződések, elkülönített nyilvántartás, számlán való feltüntetés – mellett ezzel a közvetített szolgáltatással csökkentheti-e az iparűzési adó alapját? Helyes eljárás-e az, ha az ingatlan-bérbeadásról szóló közvetítői szerződéssel egy időben, de külön készül a megbízás a rendezvény szervezésére, lehet-e elkülöníteni az ügyleteket, vagy egy ügyletnek kell tekinteni a két szerződést, mint rendezvényszervezést?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve – többek között – az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatások értékével. Közvetített szolgáltatás lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás kivezetése

Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, amikor a bérlő a bérelt ingatlanon a felújítást kezdeményezi, akkor az erre vonatkozó megállapodásban (de legalább a bérleti szerződésben) a bérbeadónak a felújításhoz való hozzájárulásán túlmenően azt is rögzíteni kell, hogy a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Bérbe adott gépkocsihoz kapcsolódó bírság megtérítése I.

Kérdés: Az alábbi esetre, annak számlázására keressük a helyes választ. Adott egy "A" kft., amely saját gépkocsijait (tárgyi eszközeit) adja bérbe egy vele kapcsolt vállalkozásban lévő "B" kft.-nek (havi számlázás történik a bérbeadásról 27% áfával). A "B" kft. munkavállalói használják a bérelt gépkocsikat üzleti útjaikra. Sajnos előfordul, hogy közigazgatási bírságról szóló határozatot (pl. gyorshajtás, parkolási bírság) kap az "A" cég, mint tulajdonos a tárhelyére, mely bírságokat a "B" cég dolgozói okozzák. Mivel a bírságot a bérbeadó továbbhárítja a bérlő felé, ő pedig a "vétkes" magánszemély felé, mi a helyes eljárás, számlázás, áfakulcs akkor, amikor a határozat szerinti bírság összegét továbbhárítjuk, amelynek összege a határozatban 39.000 forint?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a kérdésben több lehetséges választ is leír. Ezek:a) Az "A" kft. áfásan, 27% áfával növelten számlázza ki a bérlő, azaz a "B" cég felé?b) A "B" kft. az a) pont szerinti számla alapján áthárítja, továbbterheli a bírságot a magánszemélyre, szintén 39 E Ft + 27%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Bérbe adott gépkocsihoz kapcsolódó bírság megtérítése II.

Kérdés: Az "A" kft. mint bérbeadó "B" cégnek bérbe adja a gépkocsikat. A "B" kft. is továbbadja bérbe a kocsikat a "C" kft.-nek (mind kapcsoltak egymással), és itt a "C" kft. dolgozója lesz a végső bírságot keletkeztető személy. Abban az esetben, ha "A" bérbeadó kft. megismeri "C" cég tájékoztatása alapján a bírságot okozó magánszemélyt, akkor a fenti 39 E Ft bírságot 27%-kal növelten, vagy a 39 E Ft-ot az áfa hatályán kívül kell-e számláznia a magánszemély felé? Egyáltalán számlázhat-e az "A" kft. a magánszemély felé, akivel az "A" cég nincs közvetlenül szerződéses kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdező lehetséges válaszai:a) Az "A" kft. áfásan, 27% áfával növelten számlázza ki a bérlő, azaz a "B" cég felé?b) A "B" kft. áfásan, 27% áfával növelten számlázza ki a bérlő, azaz a "C" cég felé, 39 E Ft+27% áfa = 49.530 Ft értékben?c) A "C" kft. a b) pont szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Gépjárműadó átvállalása

Kérdés: Gépjárműadó átvállalásának könyvelése mikrovállalkozás esetén. A bérlő átvállalta a gépkocsi fenntartási költségeit, kifizette a gépjárműadót is. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a gépjárműadót? Az előírást könyvelhetem 86-46 tételként? A kifizetést hogyan könyveljem mikrovállalkozás esetén? Úgy tudom, ott az elhatárolás nem használható.
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés utolsó mondatához kapcsolódóan kezdjük.A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-a részletesen ismerteti a mikrovállalkozásoknál alkalmazandó aktív és passzív időbeli elhatárolásokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Egyedi iroda kialakítása a bérlő által

Kérdés: Cégünk ipari csarnokot épít. Az egyik bérlőnk egyedi iroda kialakítását kérte. A bérleti szerződést úgy fogalmazták meg, hogy az irodakialakítás extra költségei a bérbevevőt terhelik. A bérbeadó, azaz a cégünk szerződött a kivitelezővel. A kivitelezési munkák arányos részét (ami a szerződésben megnevezésre került) pedig továbbszámlázta a bérbevevő (a megkeresésben: bérbeadó) részére. A bérbevevő felé számlázott összeg minek minősül a cégünknél? Beszélhetünk-e itt közvetített szolgáltatásról? Milyen módon kell a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég által a bérbevevő felé számlázott összeget az áfa felszámításával kell számlázni, az áfa nélküli számlázott összeget pedig árbevételként kell kimutatni.Az irodakialakítás extra költségeit a kérdező cég felé tételesen kell számláznia, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.
1
2
3
26