Irodakialakítás extra munkái

Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján egyértelmű a válasz: a közvetített szolgáltatásként számlázott extra munkálatok költsége nem tekinthető bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak (nem felel meg a beruházás fogalmának), azt a bérlő társaság a bérbeadótól átvállalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdést részelemeire kell bontani ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk.A kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Számlakiállítási díj feltüntetése a számlán

Kérdés: Cégünk a számítógépeit egy informatikai társaságtól bérli bérleti szerződés alapján. A használati idő lejárata után cégünk dolgozóinak lehetősége lenne megvenni a számítógépet, azonban ezt nem közvetlenül az informatikai cégtől. A társaság adná el a dolgozónak, tehát cégünk csak "közvetítő" szerepet töltene be. Természetesen mindkét féllel szerződést kötnénk. A dolgozó számára kiállított számlán feltüntethetjük-e a számlakiállítási díjat (nekünk külső szolgáltató végzi a számlakiállítást, több ezer forintért), és ha igen, akkor ezt külön sorban, vagy a számítógép eladási árát megnövelve tehetjük meg? Ez a számlakiállítási díj milyen bevételt jelent cégünknek?
Részlet a válaszából: […] Az adótörvények, a számviteli törvény előírásaiból egyértelműen következik, hogy számlázni csak termékértékesítést a vevő felé, szolgáltatásnyújtást a szolgáltatás igénybe vevője felé kell (illetve lehet).A számlakiállítási tevékenységet mint szolgáltatást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Szoftverlicencek adásvétele

Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal - amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre - jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott - több üzleti év érintettsége esetén - a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.
Részlet a válaszából: […] A terjedelmes kérdés - különösen a szoftverkövetés vonatkozásában - a megszokottól érdemileg eltérő számviteli elszámolást takar, amely elszámolás a számviteli törvény tételes előírásaival nem egyeztethető össze. Ezért indokolt a különféle variációkkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Óvadék euróban, bankszámlanyitás

Kérdés: A cég saját tulajdonú irodaházának helyiségeit adja bérbe raktárnak és irodának. A bérleti szerződésben az óvadék összege euróban van megállapítva minden bérlőnél. A bérleti díj számlázása forintban, néhány bérlőnél euróban. A bérbe adó cégnek csak forintfolyószámlája van. Nyitni kell euró-folyószámlát? Vagy szerződést kell módosítani? Vagy maradjon így árfolyam-különbözet elszámolásával?
Részlet a válaszából: […] Az óvadék általános fogalmából az következik, hogy a bérbeadó a kapott óvadékot a bérleti időszak végén a bérlő részére visszaszolgáltatja. Nyilvánvaló, ha a bérbeadó az óvadékot euróban kapta, akkor azt euróban is kell visszaadnia a bérlőnek. A kapott euróval azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során - tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat - a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem jól gondolják. A kérdésben leírt konstrukció kezelése még az Áfa-tv. 77. §-a (3) bekezdése szerinti követelménynek sem felel meg, nem a teljesítésig (a korábbi időszak végéig) adják, hanem azt követően. A kérdés szerinti konstrukció valójában az utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Nyílt végű pénzügyi lízing leírási ideje

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt néhány gondolat a NAV eljárásával kapcsolatosan. A nyílt végű pénzügyi lízinget (tartalmában bérleti szerződés opciós adásvétellel kiegészítve) a Ptk. szabályainak figyelembevételével elkészített lízingszerződés kell, hogy megalapozza....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Részben elkészült épület bérbeadása

Kérdés: Ingatlanbefektetési alap irodaházat vásárol, amelynek a befejezése folyamatban van. Vannak viszont olyan szintek, amelyek már elkészültek, és lenne rájuk bérlő. A tulajdonjog az épület teljes befejezésekor száll át a vevőre, viszont az eladó birtokba adná a már elkészült szinteket. Hasznosíthatja-e az alap bérbeadási céllal úgy az ingatlant, hogy még nincs a tulajdonában, csak a birtokbaadás történt meg? Jól gondoljuk, hogy ez nem adójogi kérdés, és amennyiben a szerződés erre kitér, nincs akadálya a bérbeadásnak?
Részlet a válaszából: […] Valójában jól gondolják (adójogi szempontból mindenképpen), de logikai sorrendbe kell rakni az eseményeket és megállapodásokat, és valós nevükön kell megnevezni azokat.Az ingatlanbefektetési alap az elkészült szinteket csak akkor adhatja bérbe, ha az eladó írásban azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Ingatlanértékesítés teljesülése előtti bérbeadás

Kérdés: Társaságunk az ingatlanértékesítéseit adókötelessé tette, és egy építési teleknek minősülő ingatlant ad el. Az ügylet áfa szempontjából egyenes adózás alá esik. A fizetés ütemezése: szerződéskötéskor foglaló és előleg, két hónap múlva második előleg, további két hónap múlva a teljes fennmaradt vételárrészlet megfizetése. A megfizetett összegekre a jóváírás napján kiállítjuk a megfelelő (előleg-) számlákat, illetve a végén a végszámlát. A tulajdonjog átruházása és a birtokbaadás a teljes vételár megfizetésével egyidejűleg történik. De! A vevő az adásvételi szerződéssel egyidejűleg létrejött, külön bérleti szerződés alapján bérbe veszi az ingatlant, és a bérleti szerződés alapján azt fióktelepként be is jelenti a cégbíróságon. Mi ilyenkor a teljesítés időpontja az adásvétel tekintetében? A bérleti szerződés alapján történő birtokbaadás megvalósítja az adásvételi szerződés szerinti birtokbaadást is? Vagyis a bérleti szerződés alapján történő birtokbaadás miatt a birtokbaadással egyidejűleg ki kell állítanunk a számlát a teljes vételárról?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az adásvételt az adásvételi szerződés szerinti teljesítéskor kell számlázni, és értékesítésként elszámolni.A kérdésből a fogalmak összekeverésére lehet következtetni. A bérleti szerződéssel az ingatlan tulajdonosa bérbe adja az ingatlant, azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Előre fizetett bérleti díj kezelése, visszafizetése

Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés - a vis maior esetét kivéve - se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak - a szerződés konkrét rendelkezése alapján - minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani - a szerződés szerint - az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 9. § (2) bekezdése szerint a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták. Így a kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.
1
2
3
24