Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő beruházás megkezdése előtt a bérbeadóval tisztázni kellett volna és írásba foglalni, hogy a bérleti időszak végén, illetve a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az elvégzett beruházási munkák még le nem írt értékét a bérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A kaució elszámolása

Kérdés: Cégünk 2000 novemberétől határozatlan ideig irodát bérel. A főbérlővel kötött szerződés értelmében 1 havi bérleti díj mint kaució előre fizetendő. Az átutalásnak számlát helyettesítő okmány alapján eleget tettünk. Ezt a gazdasági eseményt hol szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] A bérbeadóval határozatlan időre kötöttek bérleti szerződést. Ennek feltétele volt az 1 havi bérleti díjnak megfelelő összegű kaució megfizetése, amely összeg (pénzbiztosíték) a bérleti időszak végével visszajár, azaz egy olyan követelés, amelynek a kiegyenlítése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Kalkulált maradványérték könyvelése

Kérdés: Az elmúlt évben kötött bérleti szerződésben találkoztam a "kalkulált maradványérték" fogalmával. A személygépkocsi bérleti szerződésében ez állt: szerződéskötési díj: 50 E Ft + áfa, első bérleti díj: 550 E Ft + áfa, további bérleti díj: 120 E Ft + áfa, kalkulált bruttó maradványérték: 960 E Ft. A szerződés futamideje 13 hónap. Hogyan kell könyvelni a kalkulált maradványértéket?
Részlet a válaszából: […] Meg kell jegyezni, hogy a leírt bérleti szerződés nem igazán felel meg a Ptk. bérleti szerződésre vonatkozó követelményeinek. A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv szerint a gazdasági eseményeket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2001-től hatályos 48. §-ának (4) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Irodaépület lakás céljára történő hasznosítása

Kérdés: Egyéni vállalkozó irodaépületet vásárolt, az áfát visszaigényelte. Az épületet részben saját maga, részben bérbeadás útján hasznosította. A bérleti szerződés felmondása után az épület alsó szintjét lakásként hasznosítja. A vállalkozó a közüzemi díjak, a költségek arányos megtérítése ellenében használhatja-e az irodaépületet lakás céljára úgy, hogy az áfát nem rendezi?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül, következésképpen adóztatható, ha az adóalany a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységének köréből kivonja, feltéve hogy a beszerzéshez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg:1. A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása, azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 20 százalék.2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kijelentések részigazságot takarnak. Így együtt azonban hamisak és félrevezetőek.A bérelt épület nem szerepel a bérlő könyveiben. Ha ezen a bérelt épületen a bérlő értéknövelő munkákat [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7., 8. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

6 millió forint értékű személygépkocsi bérlete

Kérdés: Tartós bérlet formájában használt, a bérleti szerződés lejártakor meg nem vásárolható, 6 millió forint értékű személygépkocsi esetében kell-e alkalmaznia a bérlőnek a Tao-tv. 3. számú melléklete A. fejezetének 1. pontja szerinti adóalap-módosítást?
Részlet a válaszából: […]

Nem. Az említett rendelkezést, az ott felsorolt költségekre, adózás előtti eredményt módosító tételekre a személygépkocsit használatba vevőnek kell alkalmaznia.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tartós bérlet "kezdő" bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Egy kft. tartósan bérbe vett egy járművet. Tartós bérletnél jelentős összegű "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjjal indul a bérleti időszak, és utána 36 hónapig egyenletes összegű havi díjat kér a bérbeadó. A szerződéskötési és a "kezdő" bérleti díjat el kellett-e 2000-ben határolni? Változik-e az elszámolás, ha a bérleti időszak végén a bérlő megveszi a járművet, vagy bérleti jogot kap?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés tartós bérletről szól, a kérdésben leírtak viszont inkább a pénzügyi lízingre vonatkozó sajátosságokat mutatják. Ugyanis a tartós bérlet – a külföldi, klasszikus értelmezés szerint – folyamatosan fenntartott, megismételt bérleti viszonyt jelent, míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Bérleti jog értékcsökkenése

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog maradványértéke hogyan értékelendő az amortizációs kulcs szempontjából? Ez ugyanis az évek folyamán több lehet, mint az eredeti vételár. Így amortizációt egyáltalán nem lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog évenként elszámolandó értékcsökkenése összegének meghatározása során is az általános előírások, az új Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a hasznos élettartam meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
1
25
26
27