6 millió forint értékű személygépkocsi bérlete

Kérdés: Tartós bérlet formájában használt, a bérleti szerződés lejártakor meg nem vásárolható, 6 millió forint értékű személygépkocsi esetében kell-e alkalmaznia a bérlőnek a Tao-tv. 3. számú melléklete A. fejezetének 1. pontja szerinti adóalap-módosítást?
Részlet a válaszából: […]

Nem. Az említett rendelkezést, az ott felsorolt költségekre, adózás előtti eredményt módosító tételekre a személygépkocsit használatba vevőnek kell alkalmaznia.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tartós bérlet "kezdő" bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Egy kft. tartósan bérbe vett egy járművet. Tartós bérletnél jelentős összegű "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjjal indul a bérleti időszak, és utána 36 hónapig egyenletes összegű havi díjat kér a bérbeadó. A szerződéskötési és a "kezdő" bérleti díjat el kellett-e 2000-ben határolni? Változik-e az elszámolás, ha a bérleti időszak végén a bérlő megveszi a járművet, vagy bérleti jogot kap?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés tartós bérletről szól, a kérdésben leírtak viszont inkább a pénzügyi lízingre vonatkozó sajátosságokat mutatják. Ugyanis a tartós bérlet – a külföldi, klasszikus értelmezés szerint – folyamatosan fenntartott, megismételt bérleti viszonyt jelent, míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Bérleti jog értékcsökkenése

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog maradványértéke hogyan értékelendő az amortizációs kulcs szempontjából? Ez ugyanis az évek folyamán több lehet, mint az eredeti vételár. Így amortizációt egyáltalán nem lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog évenként elszámolandó értékcsökkenése összegének meghatározása során is az általános előírások, az új Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a hasznos élettartam meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük: a bérlet, a pénzügyi lízing témakörével több válaszban is foglalkoztunk, többek között a Számviteli Levelek 7. számában a 109-110. kérdésre, a 10. számban a 180. kérdésre, továbbá a 12. számban a 217-219. kérdésre adott válaszokban.Itt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Bérleti díj árfolyama

Kérdés: A kft. saját devizaszámlájáról egyenlíti ki a belföldi magánszemély részére DEM-ben meghatározott bérleti díjat. Ennek milyen árfolyamon átszámított értékéből kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie az szja-t? Lehet-e azt a valuta vételi árfolyamán számított érték után fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 5. §-ának rendelkezései alapján a magánszemélynek a jövedelem megállapítása során a bevételeit és a költségeit forintban kell figyelembe vennie.A törvény ezért úgy rendelkezik, hogy a külföldi pénznemben megszerzett bevételt a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Bérelt telken épített út, épület amortizációja

Kérdés: Egy társaság egy másik társaságtól telket bérel. A bérleti szerződés határozatlan időre szól. A bérlő a telken utat és épületet épített 1998-ban. A számviteli politikában a társaság a bérelt telken épített útnál, épületnél meghatározhat-e gyorsabb leírást? Indoka lehet az, hogy a bérbeadó a felmondási idő figyelembevételével felbonthatja a szerződést? A Tao-tv. szerinti 6 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő témával a Számviteli Levelek 5. számában a 76. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk. Jelen kérdés ez után a válasz után érkezett. Itt a kérdéshez kapcsolódó témákra térünk vissza, illetve egészítjük ki korábbi válaszunkat.A bérelt telek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Személygépkocsi bérlete

Kérdés: Kérem ismertessék, hogy a személygépkocsi bérletével kapcsolatosan a nettó bérleti díj miként és milyen módon határolandó el?
Részlet a válaszából: […] A bérlet fogalmát a Ptk. határozza meg.A bérleti jogviszonynál a bérbeadó az általa aktivált, használatba vett és bérbe adott személygépkocsinak a bérleti időszak leteltével is tulajdonosa marad. A bérbeadó a bérbe adott eszköz használatáért bérleti díjat számol el (T 311...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

A lakásbérleti díj és a kapcsolódóan számlázott szolgáltatások

Kérdés: A lakás bérleti díja, amely tárgyi adómentes bevétel, az áfatörvény alapján tartalmazza a közüzemi költségeket is. A díjbeszedőtől kapott számlán szereplő áfa levonásba helyezhető-e, vagy a tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódóan az áfa nem vonható le?
Részlet a válaszából: […] A lakásbérbeadás – fő szabályként – tárgyi adómentes szolgáltatás az áfatörvény 2. számú mellékletének 8. pontja alapján. A bérbeadás mellett nyújtott közüzemi (és telefon-) szolgáltatások ettől csak akkor választhatók el, ha a bérleti szerződés alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Amortizáció: bérbe adott tenyészállat

Kérdés: Hogyan kell az értékcsökkenést elszámolni a bérbe adott tenyészállatok után?
Részlet a válaszából: […] A bérbe adott tenyészállatoknál is meg kell határozni: a várható hasznos élettartamot, a hasznos élettartam végén várható maradványértéket, azt az összeget (a nyilvántartásba vételi érték és a maradványérték különbözetét), amelyet a hasznos élettartam során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.
1
25
26
27