Lízingszerződés lejártakor a személygépkocsi megvétele

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira 2019. évben. A szerződés ez év júniusában lejár. A lízingbe adó nyilatkozattételt kér az ügyben, hogy az eddigi lízingbe vevő kft. vagy egy harmadik fél akar élni a gépjármű-megvásárlás lehetőségével (ennek hiányában át kell adni az autót a lízingbe adónak). A kft. is a könyveiben nyilvántartotta a személygépkocsit, a havi tőke+kamat részleteket (az áfa 50%-át) helyezte csak levonásba, T 448/8712/4661 – K 454 tétellel könyvelte. A kft. kívánja megvásárolni az autót. A megadott 1.200.000 + áfa fennmaradó vételárat hogyan könyveljük, az áfával mit kezdjünk? Rá kell aktiválnunk a meglévő könyv szerinti értékre? Tehát az induló rész áfájának 50%-át helyeztük levonásba, illetve a havi törlesztőrészletek 50%-ának áfáját is. Ebből egy esetleges NAV-ellenőrzéskor lehet-e gond, hogy most a futamidő végén a kft. veszi meg az autót? Nem minősítik át, vagy a levont áfákkal nem lesz gond?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbe adónak piaci értéken számláznia kell, a számlázott értéket a lízingbe adó árbevételként, a lízingbe vevő pedig beruházásként mutatja ki, eltérés abban van, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékértékesítés, ezért a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Ázsiós tőkeemelésnél a tőketartalékba helyezés

Kérdés:

Társaságunk (anyavállalat) egyik leányvállalatában ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett-tőke-részt forintban, az ázsiós részt euróban teljesítettük, egy anyavállalat által jóváhagyott, euróban leszerződött beruházás fedezetére. Elszámolás az anyavállalatnál, a könyvekben nyilvántartott euró bekerülési értéken: a pénzeszközökkel szemben nő a tartós részesedés a leányvállalatban. Az ázsiós rész elszámolása a leányvállalatnál: a tőketartalék növekményeként a jóváírás napján érvényes MNB-középárfolyamon (mind az anyavállalat, mind a leányvállalat számviteli politikájának megfelelően). A számviteli politikában rögzített, a fentiekben leírt elszámolást követően a leányvállalat milliós nagyságrendben több tőkejuttatáshoz jutott forintra átszámítva, mint ami az alapítói határozatban szerepel. A tulajdonos nem írta elő a leányvállalat számára az árfolyam-különbözetből adódó "többlettőke-juttatás" visszafizetését. A "többlettőke-juttatást" az anyavállalatnál véglegesen kapott, a leányvállalatnál véglegesen adott pénzeszközként számoljuk el. (A társaságiadó-vonzatot kezeljük, aszerint hogy az anyavállalat adózás előtti eredménye meghaladja-e a kapott pénzeszközökből adódó eredményt, vagy sem.) Helyes ez az elszámolás? Illetékvonzata van az ügyletnek?

Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes a leírt elszámolás! Csak valós gazdasági eseményeket lehet a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ha a leányvállalat nem fizeti vissza a többletjuttatást, akkor sem forintban, sem euróban nincs pénzmozgás, így könyvelni sem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Beruházási kedvezmény uniós jogszabály alapján

Kérdés:

Egy mezőgazdaságitermék-feldolgozással, illetve mezőgazdaságitermék-forgalmazással foglalkozó társaság már nem jogosult a de minimis támogatást igénybe venni a 2022-es adóévre (értékhatár-túllépés miatt). Ezen társaság a Tao-tv. 12. § b) pontja értelmében saját elhatározása alapján (kis- és középvállalkozó lévén) válaszhatja az EU működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a de minimisen kívül még másik két jogcímen adóalap-csökkentést a 7. § zs) bekezdés megvalósulása esetén. A 2229 bevallás 02-01 lap "c" oszlop/5. sorába beállíthatjuk-e a tárgyévi beruházási összeget (új műszaki/meglévő ingatlanon végzett beruházás), és milyen egyéb feltételt kell esetleg még figyelembe venni ezen összeg érvényesítésénél (összegkorlát, egyéb...)?

Részlet a válaszából: […] ...(4)–(11) bekezdésben előírtaknak.A támogatásintenzitás maximum 50% lehet, amely plusz 20 százalékponttal csak a (13) bekezdésben foglalt beruházások esetében növelhető.Halmozódás a (8) cikk szerint – ha más állami támogatást is érvényesít ezen beruházáshoz –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Tárgyi eszközök értékesítésekor az értékcsökkenés bevallása

Kérdés:

A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódik a kérdésem. A tárgyi eszközök értékesítésének elszámolása 2021-től megváltozott. Eddig az időpontig amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerült a könyvekből, akkor a kikerülés időpontja szerinti könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kellett kivezetni, és az így kivezetett könyv szerinti értékkel növelni kellett a társasági adó alapját. 2021-től a tárgyieszköz-értékesítést nettó módon kell elszámolni a korábbi bruttó módon történő elszámolás helyett. Korábban egy értékesítéskor a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke egyéb ráfordításra került, a kapott ellenérték pedig egyéb bevételre. 2021-től viszont csak egyéb bevételen vagy csak egyéb ráfordításon kerül kimutatásra az ügyletből származó eredmény. 30 E Ft+áfa értékesítésű tárgyi eszközzel van-e teendőm a 2229-03-01 lap 04. sorában, illetve a 2229-04-01 lap 02. sorában, mivel értékesítéskor a könyv szerinti értéket nem könyveltem ráfordításként? Selejtezés esetén mi a szabály?

Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés d) pont szerint terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Kezességvállalási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A beruházási hitel egy 2012. évben aktivált beruházáshoz kapcsolódó lízingkötelezettséget váltott ki. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, ha a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordítás a helyes? Tekintettel arra, hogy a beruházás 10 éve aktiválásra került, ez pedig egy refinanszírozó hitel kezességvállalási díja, így a beruházás részeként már nem tudjuk elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...– az utolsó mondata kivételével – a 9228. számú, azonos kérdésére már válaszoltunk. A válaszban a kérdésben lévő ellentmondást (beruházási hitel és a 2012. évi aktiválás ellentmondását) azzal oldottuk fel, hogy a kezességvállalási díjat a beruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Kezességvállalási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, amennyiben a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem könyvelték helyesen!A kérdés szerint a beruházási hitelhez kapcsolódóan vállalt az önkormányzat kezességet. A beruházási hitelt egy meghatározott beruházás részbeni vagy teljes finanszírozására veszik (vagy vették) fel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Új beruházás utáni adókedvezmény az adóbevallásban

Kérdés:

Segítségüket kérem az alábbiakban. A 2229 taobevallás 03-02. lap 27. sorában beírt új beruházás utáni adókedvezményt be kell-e írni a 2229 02-01. csekély összegű támogatás valamelyik sorába (vagy ez csak lehetőség)? Továbbá ezen új eszközök után, amire igénybe lesz (lett) véve az adókedvezmény, a következő években elszámolható-e az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás, mivel ez nem fejlesztésitartalék-képzés, vagy már nem (és akkor itt keletkezik-e adóalap-növelés)?

Részlet a válaszából: […] Igen, a 2229 03-02. lap 27. sorában feltüntetett adatot be kell írni a 2229 02-01 lap 05. sorába – attól függően, hogy mely EU-s rendelet szerint tekinti az adózó a levont összeg és az adó szorzatát –, az a), b), c), d) vagy e) oszlopba. A 2229 02-01. lap 06. sorában kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés: Egy vegyipari nagyvállalatnak vagyunk a leányvállalata, amely energiakereskedelemmel foglalkozik. A MEKH energiamegtakarítási kötelezettséget állapít meg részünkre. Az anyavállalatnak beruházásokból, energiahatékonyság-javító intézkedésekből energiamegtakarítása keletkezik, amelyet energetikai auditáló szervezet hitelesít. Ezt a hitelesített energiamegtakarítást vásárolta meg cégünk, szerződés alapján, piaci áron. A megvásárolt energiahatékonyság több, mint ami a MEKH által megállapított kötelezettségünk. Kérdésünk az átvétel, a kötelezettség teljesítése, illetve harmadik fél felé történő értékesítés számviteli elszámolása.
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból a számviteli előírásból indulunk ki, amely szerint a felhasznált energiahordozókat (áram, gáz, olaj stb.) anyagköltségként számoljuk el. Ezért a ténylegesen felhasznált vásárolt energiahatékonyság bekerülési értékét is indokolt anyagköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...piaci értéken számláznia kellett a lízingbeadáskor a gépkocsit, a lízingbe vevőnek pedig a számlázott – áfa nélküli – értéket beruházásként (beszerzésként) kellett könyvelnie: T 161 – K 448 [10,0 millió forintot].b) A rendeltetésszerű használatbavételkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Támogatási jogcímenkénti nyilvántartás

Kérdés: Számlatükrünk felülvizsgálatát és módosításait végezzük, és ezzel kapcsolatban kérdezzük: A pályázataink során előírják, hogy a támogatott projekteket, támogatással szerzett eszközeinket támogatási jogcímenként főkönyvileg külön kell nyilvántartani. Ez esetben:
– elegendő-e az analitikában, projektkódon elkülönítve kezelni az adott pályázat költségeit, eszközeit, és üzembe helyezés után is a megvalósult támogatott részt támogatási jogcímenként külön kartono(ko)n kezelve a tárgyieszköz-modulban a támogatott leltári számo(ka)t egy projektkódon tartva nyilvántartani úgy, hogy a főkönyvi számokban az nem nevesített, vagy
– valóban szükséges-e külön főkönyvön tartani támogatási jogcímenként a támogatott, üzembe helyezett eszközöket akkor is, ha az analitikában a jogcímenkénti szétválasztást meg tudjuk oldani, vagy
– a kettő ötvözeteként a főkönyvön kiemelni főkönyvi kategóriánként a támogatott eszközöket (megjelölve, hogy adott főkönyv alatt támogatott eszközök vannak), és az analitikában pályázati jogcímenként nyilvántartani a pályázatos eszközöket?
Melyik a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a világosság elvét sértheti.Az egyedi értékelés elvéből tehát az következik, hogy az eszközöket egyedileg kell nyilvántartani (már a beruházás időszakában), függetlenül attól, hogy azokat támogatásból, támogatással kiegészített saját forrásból, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
1
9
10
11
135