Mely mezőgazdasági támogatások adómentesek?

Kérdés:

Mely mezőgazdasági támogatások felelnek meg az Szja-tv. 1 melléklet 4.37.b pontban foglaltaknak? Idetartozónak sorolhatók-e a földalapú támogatáson kívül az alábbiak: KAP ST-DP13 – Hízottbika-tartás támogatás, a KAP ST-DP12 – Anyatehéntartás támogatás, a termeléshez kötött közvetlen anyatehéntartás, az átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás, a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS), Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatások? Hol lehet a folyósított támogatások Szja-tv. szerinti adómentes továbbadási feltételeknek megfeleltetését, a támogatások ezen csoportba történő besorolását ellenőrizni? A továbbadandó támogatások személyi jellegű egyéb kifizetéséhez a TG-határozat elegendő?

Részlet a válaszából: […] ...kívüli támogatásokat feltehetően a költségek fedezetére kapták, a támogatási szerződéseknek ezt rögzítenie kellene. A helyes besorolás érdekében javasoljuk, hogy konzultáljanak a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségével vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Alapítványi iskola által adott támogatás

Kérdés: Alapítványi iskola szeretne 2 millió forint pénzbeli adományt vagy támogatást adni a fenntartó alapítvány számára. Szabályosan hogyan teheti ezt meg, valamint milyen dokumentáció szükséges hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...és a közhasznú törvényben meghatározott közhasznú tevékenységhez nyújtják. A kérdés szerint az alapítványnak nincs közhasznú besorolása, így az iskola adományt nem, csak támogatást tud adni a fenntartó alapítvány számára. A támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Telek és épített raktárbázis értékesítése

Kérdés: Adott egy „X” cég, amely 2022. év elején 200 M Ft-os ingatlannal (telekkel) rendelkezett, amit a 12. számlacsoportban mutatott ki. 2022. év folyamán megrendelést kapott „Y” cégtől ezen telken történő raktárbázis létrehozására és annak „Y” cég részére történő értékesítésére. A projekt végét 2023. 11. 30-ban határozták meg. Mindezek alapján „X” cég a 2022. évi beszámolójában a telek és az eddig végzett munkák értékét a 2. számlaosztályban, a készletek között mutatta ki. 2023. év közepén „Y” cégben, a megrendelőben felvetődött, hogy a háborús helyzet és a többletköltségek miatt mégsem veszi meg az ingatlant. Ezen információk alapján 2023. év közben az ingatlan értékét és a projekt költségeit a 16. számlacsoportba vezette. 2023. év végén azonban az ingatlan (tehát a telek és a teljes elkészült projekt) eladásra került az „Y” cég részére, amit azonban az „X” cég tárgyieszköz-eladásként könyvelt, egyéb bevételt és egyéb ráfordítást érintve. „X” cég eljárása számvitelileg helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem volt helyes! Ha egy eszköz besorolásán bármilyen okból változtatni kell, akkor az a mérlegfordulónapi értékelés keretébe tartozik, és a mérlegkészítés időszakában hajtandó végre. Változtatni viszont akkor kell, ha az indokolt.Azért, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Felvásárolt zöldségek, gyümölcsök kiszerelése, csomagolása

Kérdés: A kft. kistermelőktől vásárol fel zöldségeket, gyümölcsöket, amelyeket saját termelőeszközeinek felhasználásával saját munkavállalói által végzett előkészítés, szortírozás, minőség-ellenőrzés után – a zöldségek mosását is beleértve – a vevő által meghatározott módon kis kiszerelésekbe becsomagol, és címkével lát el. Ezen kis kiszerelésű csomagokat kiskereskedelmi üzletláncoknak értékesíti. Számviteli besorolás tekintetében a felvásárolt zöldségek, gyümölcsök értéke anyagköltségként vagy elábéként könyvelendő? Van-e jelentősége a kérdés eldöntésében, milyen nagyságrendű hozzáadott érték rakódik rá a műveletek során a felvásárolt mezőgazdasági termékekre? Abban az esetben, ha különböző zöldségfajtákat összeválogatva készít kis kiszerelésű egységcsomagokat (pl. levesbe való zöldségek egy tálcán, amelyben 6-7-féle zöldség található), ugyanúgy kell-e eljárni a számviteli besorolásnál, mint az előző esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasznál abból kell kiindulni, hogy a kérdésben felsorolt munkaműveletek termelési folyamat elemeinek minősülnek-e, amelynek eredményeként új termék jön létre, vagy érdemi módon megváltozik a termék a munkaműveletek során.Egyértelműen megállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A különböző értékpapíroknak az eszközök közé történő besorolási elveit a vállalati számviteli politikában indokolt szabályozni. Ha azokat bármikor visszaváltható szándékkal vásárolták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés:

A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?

Részlet a válaszából: […] ...alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A különböző értékpapíroknak az eszközök közé történő besorolási elveit a vállalati számviteli politikában indokolt szabályozni. Ha azokat bármikor visszaváltható szándékkal vásárolták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Munkaruha költségkénti elszámolása

Kérdés: Hogyan és mikor kell költségként elszámolni a munkavállalóknak adott munkaruhát? Ha év közben kapja a munkavállaló, és a használatának a lejárata a következő évben van, akkor a költségként elszámolt összeg időbelileg elhatárolható?
Részlet a válaszából: […] ...munkaruha eszközök közé való besorolásánál is az Szt. 23. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a munkaruhát, ha a vállalkozási tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálja, a használatba vételig készletként kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Tiszteletdíj, megbízási díj minősítése

Kérdés:

Az 5198. sz. kérdésre adott válasz szerint a választott tisztségviselők részére fizetett tiszteletdíjak és a megbízásos jogviszony keretében fizetett egyszeri és eseti megbízási díjak bérköltségnek minősülnek a számviteli törvény 79. §-ának (2) bekezdése alapján. A hatályos munkaügyi-statisztikai besorolásban állományba nem tartozók kereseteként jelennek meg ezek a tételek. A statisztikai besorolás és a számviteli törvény változásai szerint a tiszteletdíjak és a megbízási díjak bérköltségnek vagy személyi jellegű egyéb kifizetésnek tekintendők?

Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 79. §-ának (2)–(3) bekezdése a kérdés szerinti válasz megjelenése óta nem változott. Ezért az 5198. sz. kérdésre adott válaszunkat sem kell megváltoztatni.Mivel a munkaügyi statisztikai útmutató a bérköltséget nem határozza meg, kellett, hogy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Partnervállalkozási kapcsolat

Kérdés: Adott egy társaság, amelynek tulajdonosai többek között A Kft. 30%-ban, B Kft. 10%-ban, a fennmaradó 60% tulajdonosa XY magánszemély. Ugyanakkor a társaságnak részesedése van C Kft.-ben 100%-ban és D Kft. esetében 25%-ban. A kkv-besorolás szerint, amennyiben a 2022. évi besorolását kívánom meghatározni, a 2020. évi beszámoló adatait alapul véve a létszámot, mérlegfőösszeget és az árbevételt milyen arányban kell figyelembe vennem mind a kapcsolt, mind a partnervállalkozások tekintetében? A partnervállalkozások tekintetében, attól függetlenül, hogy a partnercégekkel folytat vagy nem folytat a társaság tevékenységet, a kkv-besoroláshoz a létszámot, mérlegfőösszeget és árbevételt a részesedés mértékéig figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] A Kkv. tv. 5. § (6) bekezdése alapján a társasággal partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak, az összesítés során a tőkeérdekeltségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...eszközként, követelésként és készletként (saját bányászat esetén pl.) történő kimutatása is. Az értékelési eljárás pedig a besorolás alapján történik.Tulajdonságából és felhasználási céljából következően – mivel a kriptovaluta egy fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.
1
2
3
23