Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott beszámítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Pénzügyileg nem folyósított kölcsön beszámítása

Kérdés: "A" társaság megvásárolt egy ingatlanügyletből származó követelést, amelynek árát az engedményező "B" társaság részére még nem fizette meg. (Egyéb kötelezettségként tartja nyilván "A" cég a könyveiben.) A "B" cég kölcsönmegállapodást kötött "A" céggel, amely szerint a fenti követeléssel egyező összegben kölcsönt ad, de azt nem folyósítja pénzügyileg, hanem a Ptk. 6:49. §-ában leírtak szerint beszámítással nyújtja. A kölcsönszerződésben szereplő beszámítás alapján "A" cég könyveiben az egyéb kötelezettség átkönyvelhető kölcsönkötelezettséggé?
Részlet a válaszból: […]kölcsönkövetelésként kimutatni nem lehet.A Ptk. 6:49. §-a szerint: A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.A kérdésben leírtak alapján "B" cégnek az engedményezés kapcsán követelése van "A" társasággal szemben (követelést adott el). Ha a "B" cég ténylegesen kölcsönt folyósít, akkor újabb követelése lesz "A" céggel szemben. Kötelezettsége "B" cégnek ezen ügyletekből nincsen. Így a beszámítás Ptk. szerinti lehetőségével nem is tudna élni. (Zárójelben ismételten megjegyezzük, csak valós gazdasági eseményt lehet könyvelni!)Ha az "A" társaság vezetését zavarja az adásvételi szerződés alapján a követelés vételárának az egyéb kötelezettség közötti kimutatása, akkor a két társaság módosíthatja a szerződést, a szerződés elnevezését is megváltoztathatja adásvételi szerződés helyett kölcsönszerződésre.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8111
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Csődegyezség, nemteljesítés, beszámítás

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben sikeres csődeljárás volt. "A" partnerünknek tartoztunk 10 M Ft-tal. A csődegyezség keretében a tartozás 50%-át elengedték, amelyet 2010-ben rendkívüli bevételként könyveltünk. Sajnos, már az első részletet sem tudtuk fizetni, ezért az egyezség megszűnt, "A" társaság a teljes összeg kiegyenlítését kérte, miközben ezen követeléséből 9 M Ft-ot továbbengedményezett "B" társaságnak. A "B" társaságtól cégünk is követel 9 M Ft-ot, ezért kompenzálással a tartozást és a követelést összevezettük, így csak "A" társaságnak tartozunk 1 M Ft-tal. Kérdéseink: A csőd­egyezség könyvelése után az "A" társasággal szemben 5 M Ft-ot tartunk tartozásként nyilván, amelyből 9 M Ft-ot a kompenzálással teljesítettünk. Hogyan könyveljük helyesen? Visszakönyveljük a már leírt 5 M Ft-ot, és kimutatunk 1 M Ft tartozást? Vagy csak 4 M Ft-ot könyveljünk vissza, és nem marad 1 M Ft tartozás? Van-e adóalapot módosító hatása? Az "A" partner nyilvántartásában szerepelhet-e az 1 M Ft-os követelés?
Részlet a válaszból: […](értékesített vagy térítés nélkül átadott) a Ptk. szabályainak megfelelően. Így megmaradt nála 1 M Ft követelés a kérdező társasággal szemben. Az is lehet, hogy a 10 M Ft-os követelését 9 M Ft-ért adta el a "B" társaságnak. Ez esetben azonban már nincs tartozása a kérdező társasággal szemben. A választ az első variáció szerint adjuk meg. A kérdező társaságnál a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kellett elszámolni 2010-ben (a kérdés szerint is így jártak el), amelynek összegével a társaságiadó-alapot korrigálni nem lehetett (feltételezve, hogy az "A" partner nem kapcsolt vállalkozás!). Ha a fizetési feltételek nemteljesítése miatt a csőd­egyezség megszűnt, akkor a rendkívüli bevételkénti elszámolást - ha a csődegyezség 2011-ben szűnt meg, önellenőrzés keretében - sztornírozni kell (T 98 - K 45), módosítva a 2010. évi adózás előtti eredményt. Amikor a kérdező társaság az "A" partner által engedményezett követelésről írásban tájékoztatást kapott, akkor az "A" partnerrel szembeni 10 M Ft összegű tartozásból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5467
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával

Kérdés: A kft. 2003 márciusában - nem tartós befektetésként - 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
Részlet a válaszból: […]pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel. Tehát a második kérdésre is igen a válasz. A Tao-tv. közvetlenül nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a részesedések értékesítése miatt kimutatott árfolyamveszteséggel kell-e az adózás előtti eredményt növelni. Ebből következően, ez esetben - legfeljebb - a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak alkalmazásának indokoltságát kell vizsgálni. A d) pont alapján az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként, az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra. A 3. számú mellékletben foglaltakban nem szerepel a részesedésértékesítés miatti veszteség. Valójában veszteséggel történt-e az értékesítés? A bekerülési érték ugyan 10 millió forint, de a társaság kapott 8 millió forint osztalékot, 3 millió forint eladási árat, így az éves eredményben a részesedésértékesítés valójában pozitív eredménnyel járt. És ezen nem változtat az a körülmény, hogy a kapott osztalék összegével az adózás előtti eredményt csökkenteni kell. Itt kell megjegyezni, amikor a kft. a magánszemélytől az üzletrészt megvásárolta, vizsgálnia kellett, hogy a magánszemély az értékpapír átruházásakor realizált-e árfolyamnyereséget. Az Szja-tv. 67. §-ának (1) bekezdése alapján: árfolyamnyereségből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1702
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszból: […]korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget. A kérdésben leírtak szerint az önkormányzat az ingatlan vételárából 20 százalék engedményt adott, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt. Az elővásárlási jogot - bár ez a kérdésből nem derül ki - bizonyára a bérleti jog megvásárlására vonatkozó szerződés, megállapodás, vagy az ennek alapján megkötött bérleti szerződés tartalmazza. Így egyértelmű,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. augusztus 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 825
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,