Utalványbeszerzés könyvelése

Kérdés: Hogyan történik az utalványbeszerzés könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...466 - K 454,- a szállítói számla kiegyenlítése az utalvány beszerzésekor fizetett összegből: T 454 - K 353, 354,- a már megfizetett áfa beszámítása: T 454 - K 353, 354.A többcélú utalványok átruházása az Áfa-tv. 18/B. §-a szerint nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...kivont vagyon kiadásakor kell a jövedelmet, a magánszeméllyel szembeni kötelezettséget csökkenteni a magánszeméllyel szembeni követelés beszámításával (T 4792 - K 355). Vagyonfelosztási javaslat: A végelszámolást lezáró számviteli beszámoló és az azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása

Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv - amelyet mindkét fél aláírt -, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] ...nem tudja felülírni, ezért a rövid válasz az, hogy a követelést pótbefizetéssel nem lehet kompenzálni.A kompenzálás (pontosabban: a beszámítás) jogi hátterét a Ptk. szabályozza. A Ptk. 6:49. §-a szerint: A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke - áfával növelten - mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] ...ez mint­egy 7-8 millió forint.)A társaság tulajdonossal szembeni kötelezettsége: 36.460 ezer Ft. Ezen kötelezettség teljesítésére (beszámítására) rendelkezésre áll a 35.400 ezer Ft tulajdonossal szembeni követelés és 1060 ezer Ft a magánszemélyt terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Több éven át húzódó beruházás - devizás szállítók

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség - devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett - üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 80. §-ának (2) bekezdése szerinti árfolyamon]: T 161, 466 - K 455;g) a devizában adott előleg, a már levonásba helyezett áfa beszámítása az előleg könyv szerinti, illetve az előleg Áfa-tv. szerinti árfolyamán: T 455 - K 352, 466; a beszámított, devizában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...- többek között - rögzítették, hogy a kölcsönt mikor kell visszafizetni, mikor kell törleszteni, törlesztésként az esedékes osztalék beszámítása (ez nem kompenzálás) is szóba jöhet, továbbá mennyi a kamat, és a kamatfizetés mikor esedékes.A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Tartozásátvállalás ellenérték fejében vagy anélkül

Kérdés: "A" cég megrendel "B" cégtől egy építési munkát 30 millió Ft értékben. "B" cég alvállalkozót bíz meg a munka egy részének elvégzésével ("C" cég) 20 millió Ft értékben. "B" és "C" cég közötti vita miatt "A" cég átvállalja "B" cég tartozását "C" cég felé. Háromoldalú megállapodás születik, amelyben "C" cég hozzájárul a kötelezetti cseréhez. A megállapodásban az áll, hogy ez egy ellenértékes tartozásátvállalás akként, hogy a "B" cég az "A" cég felé kiállított 30 millió Ft értékű számlájából átvállalt tartozás (20 millió Ft) beszámításra kerül. Felmerülhet-e áfafizetés bármelyik félnél? Helyes-e az alábbi kontírozás "B" cégnél? Tartozásátvállalás: T 454 ("C") - K 454 ("A") 20 millió Ft, beszámítás: T 311 ("A") - K 454 ("C")?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelése:T 528 - K 454 ("C") 20 millió Ft, "B" cég kimenő ("A" cég felé)számlájának könyvelése: T 311 ("A") - K 91-92, a beszámítás (20 millió)könyvelése: T 454 ("C") - K 311 ("A");-a "C" cégnél a "B" céggel szembeni követelése kiegyenlítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Kriptovalutához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolnak vagy szolgáltatást vesznek igénybe, akkor az így adódó kötelezettséget egyenlítik ki a kriptovaluta eladási árának a beszámításával. A vásárolt követelés értékesítésekor a nyilvántartási érték és az eladási árfolyam különbözetét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Beruházásra adott előleg árfolyam-különbözete

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem járnak el helyesen!Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint: a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája - mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell említeni, hogy ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, és a forintra történő átszámításhoz az adózó úgy dönt, hogy az Áfa-tv. 80. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalosan közzétett árfolyamát választja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.
1
2
3
22