Kettős könyvvitel az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozót lehet-e kettős könyvvitelben könyvelni, és ezt a könyvelési módot be kell-e jelenteni? Egyszeres könyvelésben nem egyszerű a nyilvántartásuk.
Részlet a válaszából: […] ...és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke, akkor is, ha teljesítése egészében vagy részben nem pénzben (hanem pél­dául csere, beszámítás révén) történt.(Kéziratzárás: 2024. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Kimenő-bejövő számlák könyvelése

Kérdés: A következő bejövő szállítói számlát a 2023. vagy a 2024. üzleti évben kell kimutatni szállítói kötelezettségként? (Az üzleti évek 01. 01-től 12. 31-ig tartanak.) A számla kelte: 2023. 12. xy., teljesítése: 2023. 12. xy. Érintett számviteli időszak: 2024. 01. 01. - 2024. 01. 31. Ha a bizonylatot a 2024. üzleti évben kell rögzíteni, de az átutalása 2023-ban megtörtént, akkor a fordulónapon ez túlfizetésként jelentkezik? A következő kimenő számlát a 2023. vagy a 2024. üzleti évben kell kimutatni vevőkövetelésként? (Az üzleti év a naptári évvel megegyezik.) A számla kelte: 2023. 12. xy., teljesítése 2023. 12. xy. Érintett számviteli időszak: 2024. 01. 01. - 2024. 01. 31. Ha a bizonylatot a 2024. üzleti évben kell rögzíteni, de az átutalása 2023-ban megtörtént, akkor a fordulónapon ez kötelezettségként jelentkezik?
Részlet a válaszából: […] ...384, a vevői számlát a T 384 - K 453, 467 könyvelési tétellel, majd a szállítói végszámlát 2024-ben T 51-52, 466 - K 454, és az előleg beszámítása: T 454 - K 35, 466, a vevői számlát 2024-ben T 311 - K 91-92, 467, és az előleg beszámítását: T 453, 467 - K 311. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Előleg mikor lesz árbevétel?

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...kiállított és a megrendelő által elfogadott számla könyvelésekor kimutatott követelés kiegyenlítésébe számítható be. Ezen beszámítás kapcsán (és nem az árbevételkénti elszámolásnál) kell alkalmazni az összemérés és a valódiság számviteli alapelvet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...kriptovalutával "egyenlítik ki", akkor az a számviteli elszámolás tekintetében nem minősül barterügyletnek, a követelés-tartozás beszámítási (kompenzálási) szabályait kell alkalmazni. Áfa: Tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a két ügylet szereplői nem azonos szereplők, és a két ügylet azonos irányú, mindkettőben a CSP2 és a CSP3 a vevő, nincs beszámítási lehetőség.A kérdés második fele szerint CSP2 is, CSP3 is tulajdonosa egy kft. üzletrészének, amelyből értékesíthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Részmunkaidősök beszámítása a létszámba

Kérdés:

Hét belföldi kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdasági társaságból álló cégcsoport összesített munkajogi létszáma 54 fő. A foglalkoztatottak megoszlása a cégcsoporton belül: (1 társaság: 22 fő) + [1 társaság: 7 fő, többnyire részmunkaidősök (napi 2–4 óra)] + [5 társaság: 5-5 ugyanaz a fő (napi 1–2 órában)]. A cégcsoportnál a tényleges, a természetes személy munkavállalók létszáma (22+7+5) = 34 fő, azaz a kisvállalkozási besoroláshoz szükséges 50 fő alatti. Összességében a cégcsoport a tényleges 34 fős létszáma és a 10 M EUR érték alatti nettó árbevétel alapján kisvállalkozásnak minősül. Amennyiben azonban a foglalkoztatotti adatok cégenként, munkajogi létszámmal (függetlenül attól, hogy hány órát dolgoznak egy-egy cégben) kerülnek összesítésre, akkor az együttes létszám 54 fő, amely meghaladja a kisvállalati besoroláshoz szükséges létszámot. Helyesen gondoljuk-e, hogy a cégcsoport cégei által részmunkaidőben (1, 2, 4 órában) foglalkoztatott asszisztens kollégák a Kkv. tv. és az Innov. tv. szerinti "foglalkoztatotti létszám" számításánál nem számítanak egy főnek, hanem csak részben kell őket a létszámba beszámítani, ezáltal a cégcsoport 34 fős foglalkoztatotti létszámával megtartja a kisvállalkozási besorolását? Értelmezésünket az europe.eu internetes oldalon talált tájékoztatásra (https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/79c0ce87-f4dc-11e6-8a35-01aa75ed71a1) alapozzuk, amely szerint:
"A foglalkoztatotti létszám kiszámítása
A foglalkoztatotti létszámot éves munkaerőegységben (ÉME) kell kifejezni. Mindazok, akik egy vállalkozásnál vagy annak nevében teljes munkaidőben dolgoztak a teljes tárgyévben, egy egységnek számítanak. A részmunkaidős alkalmazottakat, az idénymunkásokat és azokat, akik nem teljes évet dolgoztak, az egy egység törtrészével kell figyelembe venni."

Részlet a válaszából: […] A Kkv. tv. 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Bérleti díj beszámítása ingatlan vásárlásakor

Kérdés:

Jogi személy társaságunk magánszeméllyel kötött szerződésében úgy állapodik meg, hogy a szerződéskötéskor (02. 28.) kifizetünk részére 10 millió forint kauciót, amelyből felújítja azt az ingatlant, amelyet bérlünk tőle 07. 01-től, havi bruttó 500 ezer Ft-ért, 12 hónapra. A 12 hónap letelte után a szerződés átfordul adásvételi szerződésbe, amelyben rögzítve van, hogy az ingatlan 70 milliós vételárába beleszámítja az eladó magánszemély az 5 millió Ft kauciót és a 12 havi bérleti díjat (nettó 432.500 Ft, mert 10% költségnyilatkozatával az szja-t levonjuk), így akkor már csak a különbözet (vételár-kaució-nettó bérleti díj) kerül részére kifizetésre. Hogyan kell kezelni a cégünknél a 12 havi bérleti díjat? Havonta az 52-re könyveljük az általános szabályok szerint addig, amíg az adásvételi szerződés aláírásra kerül? És utána? Az ingatlan bekerülési értéke az adásvételi szerződés szerint 70 millió Ft lesz, és ekkor hogyan kell kezelnem a 12 havi kifizetett és az 52-esre könyvelt bérleti díjat? Egyéb bevételként kell elszámolni az eladóval szemben?

Részlet a válaszából: […] ...elszámolása az igénybe vett szolgáltatások között helyes. Ezt azonban a későbbiek során, az ingatlan vételárába történő beszámítás érdekében nem lehet módosítani. (A ténylegesen igénybe vett szolgáltatás ellenértéke!)Ha a fentiek szerint bérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama

Kérdés:

A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.

Részlet a válaszából: […] ...átszámított összegében kell a mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Ptk. szerinti beszámítással ki nem egyenlítették, egyéb, illetve halasztott bevételként el nem számolták. Ez azt jelenti, hogy ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Szerződés megszűnése hátralék miatt

Kérdés: A két társaság adásvételi szerződést kötött egymással ingatlaneladásra. A foglalót megfizették, de a teljes vételár nem került kiegyenlítésre, emiatt a szerződő felek megállapodtak abban, hogy az adásvételi szerződést megszüntetik. A vevő tulajdonjogot kapott az adásvételi szerződés kötésekor, függetlenül attól, hogy az ingatlan vételárát teljes összegben nem fizette ki. Mivel a vételárhátralék miatt a szerződés megszűnik, az ingatlan visszakerül az eladó birtokába. Ebben az esetben helyesbítő számlát kell kiállítani az ingatlan adásvételi szerződésében meghatározott értékére a visszaadás időpontjára? A vevő ezen az értéken vezeti ki a könyveiből az ingatlant, az eladó pedig ezen az értéken köteles visszavenni a könyveibe? Hogyan történik az ingatlan értékcsökkenésének a számítása a visszavett ingatlannál? A visszavételi érték lesz az értékcsökkenés alapja az eladónál attól az időponttól, amikor a vevő az ingatlant visszabocsátja az eladónak, vagy a korábbi kivezetési érték?
Részlet a válaszából: […] ...(maximum a szerződésmódosítás szerinti összegben): T 571 – K 129;– a foglalóként adott összeg: T 357 – K 384;– a foglaló beszámítása a vételárba: T 455 – K 357;– a vételár részbeni pénzügyi rendezése: T 455 – K 384.Az ingatlan visszaadásakor–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Bérelt lakás átalakítási költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. bérleti szerződést köt egy magánszeméllyel. A bérleti szerződés lakás bérletéről szól, amely lakást a bérbeadó saját költségén a bérbevevő igényei szerint átalakítja, de a bérbeadó költségeit a kft. megtéríti. A kft. az átalakítás idejére bérleti díjat nem fizet, csak az átalakítás befejezése után. Az átalakítás költségeinek bérbeadó részére való megtérítését hogyan lehet értelmezni? Beszámítás a bérleti díjba? Esetleg bérelt ingatlanon történt beruházás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból nem derül ki, hogy a bérbeadó által elvégzendő átalakítás beruházásnak vagy felújításnak, esetleg karbantartásnak minősül. Ez azonban csak a megtérítésre kerülő költségek kft.-nél történő elszámolásánál lehet probléma. A gondot az jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
1
2
3
24