4 találat a megadott beszámítás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kölcsönkövetelésként kimutatni nem lehet.A Ptk. 6:49. §-a szerint: A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.A kérdésben leírtak alapján "B" cégnek az engedményezés kapcsán követelése van "A" társasággal szemben (követelést adott el). Ha a "B" cég ténylegesen kölcsönt folyósít, akkor újabb követelése lesz "A" céggel szemben. Kötelezettsége "B" cégnek ezen ügyletekből nincsen. Így a beszámítás Ptk. szerinti lehetőségével nem is tudna élni. (Zárójelben ismételten megjegyezzük, csak valós gazdasági eseményt lehet könyvelni!)Ha az "A" társaság vezetését zavarja az adásvételi szerződés alapján a követelés vételárának az egyéb kötelezettség közötti kimutatása, akkor a két társaság módosíthatja a szerződést, a szerződés elnevezését is megváltoztathatja adásvételi szerződés helyett kölcsönszerződésre.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](értékesített vagy térítés nélkül átadott) a Ptk. szabályainak megfelelően. Így megmaradt nála 1 M Ft követelés a kérdező társasággal szemben. Az is lehet, hogy a 10 M Ft-os követelését 9 M Ft-ért adta el a "B" társaságnak. Ez esetben azonban már nincs tartozása a kérdező társasággal szemben. A választ az első variáció szerint adjuk meg. A kérdező társaságnál a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kellett elszámolni 2010-ben (a kérdés szerint is így jártak el), amelynek összegével a társaságiadó-alapot korrigálni nem lehetett (feltételezve, hogy az "A" partner nem kapcsolt vállalkozás!). Ha a fizetési feltételek nemteljesítése miatt a csőd­egyezség megszűnt, akkor a rendkívüli bevételkénti elszámolást - ha a csődegyezség 2011-ben szűnt meg, önellenőrzés keretében - sztornírozni kell (T 98 - K 45), módosítva a 2010. évi adózás előtti eredményt. Amikor a kérdező társaság az "A" partner által engedményezett követelésről írásban tájékoztatást kapott, akkor az "A" partnerrel szembeni 10 M Ft összegű tartozásból[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel. Tehát a második kérdésre is igen a válasz. A Tao-tv. közvetlenül nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a részesedések értékesítése miatt kimutatott árfolyamveszteséggel kell-e az adózás előtti eredményt növelni. Ebből következően, ez esetben - legfeljebb - a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak alkalmazásának indokoltságát kell vizsgálni. A d) pont alapján az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként, az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra. A 3. számú mellékletben foglaltakban nem szerepel a részesedésértékesítés miatti veszteség. Valójában veszteséggel történt-e az értékesítés? A bekerülési érték ugyan 10 millió forint, de a társaság kapott 8 millió forint osztalékot, 3 millió forint eladási árat, így az éves eredményben a részesedésértékesítés valójában pozitív eredménnyel járt. És ezen nem változtat az a körülmény, hogy a kapott osztalék összegével az adózás előtti eredményt csökkenteni kell. Itt kell megjegyezni, amikor a kft. a magánszemélytől az üzletrészt megvásárolta, vizsgálnia kellett, hogy a magánszemély az értékpapír átruházásakor realizált-e árfolyamnyereséget. Az Szja-tv. 67. §-ának (1) bekezdése alapján: árfolyamnyereségből[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget. A kérdésben leírtak szerint az önkormányzat az ingatlan vételárából 20 százalék engedményt adott, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt. Az elővásárlási jogot - bár ez a kérdésből nem derül ki - bizonyára a bérleti jog megvásárlására vonatkozó szerződés, megállapodás, vagy az ennek alapján megkötött bérleti szerződés tartalmazza. Így egyértelmű,[…] részlet vége a válaszból.