259 talált cikk a beszámítás kifejezésre

Kérdés: USA-székhelyű cég (LLC = korlátolt felelősségű társaság) létrehozott Magyarországon egy fióktelepet a köztük lévő keretmegállapodás alapján. A fióktelep az LLC részére tabletek és robbanásbiztos eszközök gyártását, fejlesztését, tanúsítását, értékesítését, továbbá vevőszolgálati tevékenységet végez. Az USA LLC mint anyavállalat menedzsmentszolgáltatást, értékesítési, marketing-, üzletfejlesztési és ügyfélmegtartás szolgáltatást nyújt a fióktelepnek. Az eredeti termék joga és a további fejlesztés eredménye az USA LLC tulajdona. Az USA LLC hozzájárul, hogy a fióktelep a gyártáshoz és szolgáltatáshoz szükséges jogokat megállapodás szerint használja, és ezért licencdíjat fizet. A fióktelep-finanszírozás – szükség esetén – kölcsön formájában működik, kamatfizetés mellett. A gyártási, fejlesztési tevékenységből származó kölcsönszámla-követelések, illetve a kölcsönügyletből származó törlesztési kötelezettségek kompenzálásáról a felek negyedévente egyeztetnek, és a beszámítást elvégzik. Az LLC és a fióktelep között létrejött keretmegállapodás alapján a teljes évi tevékenységgel kapcsolatban év végén elszámolnak egymással. Az elszámolás számla alapján történik. A számla tartalmazza a fióktelep részéről a kutatás-fejlesztés során elvégzett, elismert szolgáltatás ellenértékét, a gyártás-szolgáltatás ellenértékét, az értékesítési, a vevőszolgálat ellenértékét, az LLC részéről a licencdíjat, menedzsment-, értékesítés-, marketingdíjat. Az LLC és a fióktelep az egymással szemben elismert követeléseket számlázta. A tárgyévben a fióktelep veszteséges volt, mivel az új termék „tanúsítvány” hiányában nem volt értékesíthető. Az LLC az általa elfogadott felmerült költségek jelentős hányadának megfelelő összeget átadott a fióktelepnek a működés biztosítása érdekében, az LLC bevételi számlájában negatív előjellel. A fióktelep eredménye ezáltal mindenképpen javul, és eredményes lesz. Ezen negatív összeget hogyan kell kezelni a számvitelben? A feleknek ezen összeggel kapcsolatban van szerződéskötési kötelezettségük? A szerződés lehet kölcsön, véglegesen átadott pénzeszköz, illetve támogatás is a működési költségek fedezete céljából? A fentiek függvényében mi a helyes könyvelés, ha nincs szerződés a felek között, illetve kölcsön vagy végleges pénzeszközátadás, illetve támogatási szerződés esetén?

Kérdés: Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.

Kérdés: A Ptk. 3:98. §-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A Ptk. előírásainak megfelelően az anyavállalatnál a megszavazott/jóváhagyott osztalék miatt kimutatott követelés is lehet olyan követelés, amellyel pótbefizetést lehet teljesíteni, akár azon leányvállalat felé is, amellyel szemben az osztalékkövetelés fennáll. Ha az anyavállalat a járó osztalék miatti követelés összegével kívánja a pótbefizetést teljesíteni, akkor annak a számviteli elszámolása során az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Ennek a számviteli elszámolását egy korábbi válaszukban ismertették. A kérdés most arra vonatkozik, mi a helyes könyvelési eljárás – mind az átadó leányvállalat, mind az átvevő anyavállalat oldalán –, ha a leányvállalat sajáttőke-helyzete már nem igényli a pótbefizetést, így a pótbefizetésként átvett osztalékkövetelést a leányvállalat visszaszolgáltatja az azt nyújtó anyavállalata részére?

Kérdés: Vállalkozásunk egy hűtőgépet vásárolt, melyet kisebb minőségi hiba miatt reklamáltunk. A reklamációt elfogadták, és 29.999 Ft jóváírást kaptunk ajándékkártya formájában. Az ügyvezetés vásárolt egy másik terméket (fülhallgató), amelynél így 29.999 Ft-tal kevesebbet kellett átutalnunk. Viszont csak az ajándékkártyával csökkentett összeg lett utalva. Hogyan történik helyesen a maradék (az ajándékkártya összegével megegyező) összeg kiegyenlítésének könyvelése?

Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély – a vagyonfelosztási javaslat szerint – megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek – az ingatlan tekintetében – az szja-n kívül – milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?

Kérdés: Egyéni vállalkozót lehet-e kettős könyvvitelben könyvelni, és ezt a könyvelési módot be kell-e jelenteni? Egyszeres könyvelésben nem egyszerű a nyilvántartásuk.

Kérdés: A következő bejövő szállítói számlát a 2023. vagy a 2024. üzleti évben kell kimutatni szállítói kötelezettségként? (Az üzleti évek 01. 01-től 12. 31-ig tartanak.) A számla kelte: 2023. 12. xy., teljesítése: 2023. 12. xy. Érintett számviteli időszak: 2024. 01. 01. – 2024. 01. 31. Ha a bizonylatot a 2024. üzleti évben kell rögzíteni, de az átutalása 2023-ban megtörtént, akkor a fordulónapon ez túlfizetésként jelentkezik? A következő kimenő számlát a 2023. vagy a 2024. üzleti évben kell kimutatni vevőkövetelésként? (Az üzleti év a naptári évvel megegyezik.) A számla kelte: 2023. 12. xy., teljesítése 2023. 12. xy. Érintett számviteli időszak: 2024. 01. 01. – 2024. 01. 31. Ha a bizonylatot a 2024. üzleti évben kell rögzíteni, de az átutalása 2023-ban megtörtént, akkor a fordulónapon ez kötelezettségként jelentkezik?

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?