249 cikk rendezése:
231. cikk / 249 Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás
Kérdés: Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
232. cikk / 249 Faktoring elszámolása az ügyféllel
Kérdés: Cégünk a faktoringüzletágban tevékenykedik. Ügyfeleink vevőköveteléseiket cégünkre ruházzák át. Az átruházással egyidejűleg ügyfeleinknek előleget adunk, az előleg után kamatot számítunk fel. Amikor ügyfeleink vevői tartozásukat kiegyenlítik, akkor törlesztjük az előleget, a maradványösszeget átutaljuk, megterheljük ügyfeleinket a kamattal és a faktoringdíjjal. A leírtak alapján cégünk is és ügyfeleink is bruttó módon számolnak el. Kérdésünk, kezelhetjük-e részletfizetésként az ügyfélnek nyújtott előleget? Lehetséges-e a nettó elszámolás?
233. cikk / 249 Követeléskötelezettség beszámítása
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?
234. cikk / 249 Személygépkocsi cseréje új személygépkocsira
Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1998 novemberében részletre vásárolt személygépkocsit, amelyet csak üzleti célra használnak. Az utolsó részlet 2002-ben jár le. A bt. az Szt. előírásai szerint elszámolta az értékcsökkenési leírást (20 százalékot). 2002 októberében visszaadja a kereskedőnek a személygépkocsit és újat vásárol. Az új gépkocsi vételáráról számlát kap, de fizetni csak a különbözetet kell, azt is részletre. A visszaadott gépjármű értékét az új értékébe beszámítják. Kell-e a régi személygépkocsiról a társaságnak számlát kiállítania? Milyen teendői vannak a társaságnak? Alkalmazható-e az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvitelt vezető bt. esetében?
235. cikk / 249 Kiküldetés és külszolgálat
Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
236. cikk / 249 Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
237. cikk / 249 Külföldről kapott osztalék
Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
238. cikk / 249 Barterügyletek elszámolása
Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
239. cikk / 249 Behajthatatlan követelés leírása
Kérdés: A behajthatatlan követelés leírása érdekel, mind a nettó árbevétel, mind az áfa tekintetében. Ennek az áfája is ráfordítás lesz, vagy vissza lehet igényelni?
240. cikk / 249 Felújítás költségeinek beszámítása a bérleti díjba
Kérdés: A kft. a magánszemély tulajdonában lévő irodaépületen felújítást végzett, azt beruházásként tartja nyilván. A tárgyévben megállapodott a tulajdonossal, hogy 2 évig nem fizet bérleti díjat. A bérlet fejében végezte el a felújítást. Hogyan kell elszámolni az ügyletet a kft.-nél, a magánszemélynél? A kft. elszámolhatja-e költségként a felújítási munkákat?