257 talált cikk a beszámítás kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?

Kérdés: Az egyik szaklapban olvastam, hogy a mérlegképes könyvelők regisztrálása során átmenetileg a képesítés megszerzését megelőző szakmai gyakorlat is részben figyelembe vehető. Kérdésem: mérlegképes könyvelői képesítést 2001-ben szereztem, előtte 20 évig kontírozó könyvelőként dolgoztam. Jogosult vagyok-e két év szakmai gyakorlat beszámítására?

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. kiszámláz 2002. októberben, a bevétel nem folyik be év végéig, ám az áfát meg kell fizetnie utána. Az eva adóalapjába ez – a 2003-ban bevételi nyilvántartást vezető bt.-nél – hogyan számít bele? Ez évi (2002-es) bevétel, vagy majd a jövő évben, ha ténylegesen befolyik?

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?

Kérdés: Adómentes-e a külföldi kiküldetésre fizetett napidíj, amennyiben csak napi 10 dollár kifizetésére kerül sor? Hány órai külföldi tartózkodás után fizethető napidíj?

Kérdés: Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?

Kérdés: Cégünk a faktoringüzletágban tevékenykedik. Ügyfeleink vevőköveteléseiket cégünkre ruházzák át. Az átruházással egyidejűleg ügyfeleinknek előleget adunk, az előleg után kamatot számítunk fel. Amikor ügyfeleink vevői tartozásukat kiegyenlítik, akkor törlesztjük az előleget, a maradványösszeget átutaljuk, megterheljük ügyfeleinket a kamattal és a faktoringdíjjal. A leírtak alapján cégünk is és ügyfeleink is bruttó módon számolnak el. Kérdésünk, kezelhetjük-e részletfizetésként az ügyfélnek nyújtott előleget? Lehetséges-e a nettó elszámolás?