257 talált cikk a beszámítás kifejezésre

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1998 novemberében részletre vásárolt személygépkocsit, amelyet csak üzleti célra használnak. Az utolsó részlet 2002-ben jár le. A bt. az Szt. előírásai szerint elszámolta az értékcsökkenési leírást (20 százalékot). 2002 októberében visszaadja a kereskedőnek a személygépkocsit és újat vásárol. Az új gépkocsi vételáráról számlát kap, de fizetni csak a különbözetet kell, azt is részletre. A visszaadott gépjármű értékét az új értékébe beszámítják. Kell-e a régi személygépkocsiról a társaságnak számlát kiállítania? Milyen teendői vannak a társaságnak? Alkalmazható-e az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvitelt vezető bt. esetében?

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?

Kérdés: A behajthatatlan követelés leírása érdekel, mind a nettó árbevétel, mind az áfa tekintetében. Ennek az áfája is ráfordítás lesz, vagy vissza lehet igényelni?

Kérdés: A kft. a magánszemély tulajdonában lévő irodaépületen felújítást végzett, azt beruházásként tartja nyilván. A tárgyévben megállapodott a tulajdonossal, hogy 2 évig nem fizet bérleti díjat. A bérlet fejében végezte el a felújítást. Hogyan kell elszámolni az ügyletet a kft.-nél, a magánszemélynél? A kft. elszámolhatja-e költségként a felújítási munkákat?

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?

Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?