Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adható válasz helyessége érdekében pontosítani kellett magát a kérdést, mivel a kérdésben hol az "A" iroda volt a beolvadó, hol a "B". A válasznál abból indultunk ki, hogy az "A" ügyvédi iroda a beolvadó, a "B" ügyvédi iroda pedig a beolvasztó (az átvevő), és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékfizetés elszámolásának változása 2016-tól

Kérdés: A számviteli törvény 2016. évi módosítását olvasva azt tapasztaltam, hogy az eredménykimutatás előírt tagolásából kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy jövőre, ha a társaság osztalékfizetésről dönt, akkor az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalunk az EU számviteli irányelvének azon előírására, amely lehetőséget ad arra, hogy a fizetendő osztalék bemutatása– vagy annak az évnek a beszámolójában legyen, amely év eredményének felosztásáról döntöttek;– vagy annak a bemutatására és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Értékesítésre váró lakás bérbeadása

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján, amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak a besorolását meg kell változtatni. A 2015. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Ki nem fizetett osztalék elajándékozása

Kérdés: A kft. tagja jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékköveteléssel rendelkezik a kft.-vel szemben, amelyet egy (a kft.-ben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkező) másik magánszemélynek ajándékoz. Milyen jogcímen lehet a másik magánszemély számára ezt a kifizetést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kifizetést nem lehet teljesíteni!A kft. tagja ugyan jogosult a jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékra, de az nem tekinthető a magánszemély követelésének. A jóváhagyott osztalék csak a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Társasházi beszámoló elkészítésének elmulasztása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasház közös képviselője sorozatosan nem készíti el a társasház egyszerűsített éves beszámolóját, így a társasház közgyűlése annak adatait nem ismeri, és nem hagyja jóvá. Ez esetben egy külső (könyvszakértői) ellenőrzésnél beszélhetünk-e a társasház vagyoni helyzete áttekintésének meghiúsulásáról?
Részlet a válaszából: […] A társasház ugyan a számviteli törvény hatálya alá tartozik, azonban a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet sajátos előírásait is figyelembe kell venni. A társasháznak is beszámolót kell készítenie, amelyet a kormányrendeletben előírt könyvvezetéssel kell alátámasztani. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész eladása osztalékkikötéssel

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2013 decemberében eladta az üzletrészét. A vevővel úgy állapodott meg, hogy a 2013. évi osztalék még az eladót illeti meg. Az osztalék elfogadásakor természetesen már a vevő szerepel tulajdonosként a tagjegyzékben. Az ilyen megállapodás jogszerű? Ha igen, milyen jogszabályi hivatkozás alapján? Ha nem, van-e a problémának jogszerű megoldása?
Részlet a válaszából: […] A 2013-ban hatályos Gt. 132. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontot határoz meg. A hivatkozott törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Meglepő a kérdés. Egyértelmű azonban a válasz akkor, ha az osztalékot, az osztalékelőleget magánszemély tulajdonosok részére kívánják kifizetni. Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése alapján a kifizető (minden gazdasági társaság ilyen, ideértve az ügyvédi irodát is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Saját tőke kisebb, mint a jegyzett tőke

Kérdés: A 2012-ben alakult, 2012. és 2013. években működő kft. saját tőkéje 2013. 12. 31-én nem éri el a jegyzett tőke összegét, mert a társaság mind a két évben veszteséges volt. Ilyen esetben mi a tulajdonos(ok) teendője?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 3:189. §-a alapján az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán felé­re csökkent. Az ügyvezetőnek kezdeményeznie kell a szükséges intézkedések megtételét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

Mikrogazdálkodó végelszámolása

Kérdés: A társaság 2013-tól mikrogazdálkodói beszámolót készít. A 2013. évi beszámoló elfogadásakor a tulajdonosok elhatározták, hogy a társaságot 2014-ben végelszámolással megszüntetik. A tevékenység zárásáig a társaság ugyancsak mikrogazdálkodói beszámolót készít. A végelszámolás alatt is megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő társaság végelszámolása során is a cégtörvény VIII. fejezetében, a végelszámolás sajátos számviteli feladatait tartalmazó 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Szállítói kötelezettség vagy időbeli elhatárolás

Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben négy különböző eset fordul elő. Ezekre egységes válasz nem adható. A válasz előtt azonban utalni kell a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvre, másrészt az összemérés számviteli alapelvre. Az első esetben az vizsgálandó, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
1
9
10
11
21