Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdés bevezető mondatát pontosítani kell!A Gt. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a taggyűlés (és nem a cég) azosztalékfizetésről (és nem az osztalék előírását hagyta jóvá) az ügyvezetőnek ajavaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Nonprofit gazdasági társaságnak adott támogatás

Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság bevételének nagy részét a visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatások képezik. A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja alapján a támogatás időpontjára vonatkozóan kell az eredményről nyilatkozni, és ezt azután a beszámoló alapján módosítani kell? Ha igen, az első három támogatónak negatív eredményről, a negyediknek már pozitív eredményről tudok nyilatkozni. A beszámoló elkészítése után borulhat az egész. Hogyan lehet ezt kivitelezni a gyakorlatban? Vagy nem jól értelmezem a törvényt?
Részlet a válaszából: […] A nonprofit társaságra is – általánosságban – vonatkozik aTao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja. Amiből az következik, hogy csakakkor adhat nyilatkozatot a támogatást nyújtónak, ha a juttatás adóévében azeredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg-fizetés év közben

Kérdés: Kereskedelmi kft.-nk 2010. évben fizethet-e osztalékelőleget eredménytartalék bevonásával? A 2009. évi beszámolóban osztalék nem volt előírva.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy fizethet, a következőkfigyelembevétele mellett:A Gt. 133. §-a alapján két, egymást követő Szt. szerintibeszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társasági szerződés aztmegengedi – a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 141. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint ataggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerintibeszámoló jóváhagyása. A Gt. 168. §-ának (1) bekezdése alapján pedig azegyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kéttagú társaság taggyűlése

Kérdés: A kétszemélyes társaság "zárszámadó" taggyűlésére a kisebbségi tulajdonos nem megy el. A többségi tulajdonos a megismételt taggyűlésen dönthet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra következtetünk, hogy kétszemélyes kft.-rőlvan szó. (Kétszemélyes bt.-nél a Gt. 93. §-a alapján többségi tulajdonos nemlehet, mert mind a kettőnek azonos mértékű a szavazati joga.) Ma már nincs"zárszámadó" taggyűlés, legfeljebb a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címke:

Díjkiegészítés ehójának elszámolása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulási alap együttes összegét. A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a "potenciális" osztalékra megállapított, de a vállalkozást terhelő adó a társas vállalkozás melyik évét terhelő költség lesz? Ha a nyereséget terhelő költség, akkor az nem okoz megoldhatatlan számítást? (Az adózás utáni eredmény alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás csökkenti az adózás előtti, illetve az adózott eredményt, ami alapján csökken a "potenciális" osztalék, csökken az erre jutó eho és így tovább!) Kivitelezhető a szabály "potenciális" osztalék eho-szabályának alkalmazása, ha a társas vállalkozás be kívánja tartani a teljesség elvét?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a rövid válasz valójában az, hogy nemlehet a hivatkozott eho-szabályt a gyakorlatban alkalmazni. De van más problémais!Az Eho-tv. 11. §-ának (10) bekezdése szerint a társasvállalkozás a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címke:

Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 65. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a társasvállalkozás az adóév várható osztalékára tekintettel osztalékelőleget fizettagjainak, akkor abból 25 százalékos adót kell levonni, amelyet a véglegesosztalék után megállapított adóval szemben, mint adóelőleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 21. §-a alapján akkor kell közbenső mérlegetkészíteni, ha annak a készítését jogszabály előírja.A számviteli törvény a közbenső mérleg készítését előírja– az osztalékelőleg-kifizetés,– a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 47. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltakbólegyértelműen következik, hogy az Art. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározottiratokat az adózónak kell az adó megállapításához való jog el­évüléséigmegőriznie. Az Art. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címke:

Támogatás feltételei teljesülésének vizsgálata

Kérdés: A szövetkezet 2003. évben az 57/2003. (V. 28.) FVM rendelettel módosított 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 82-86. §-aiban foglaltak alapján támogatásban részesült. A támogatási szerződés meghatározta, mikor minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak. A támogatási szerződésben előírt árbevétel és jegyzett tőke alapján indokolt mértéket milyen intervallumon belül kell vizsgálni? A támogatási szerződés fenti feltételeire 2005-ben képezhető-e lekötött tartalék a 2003-ban folyósított támogatás teljes összegére? A 2006. május 19-i fordulónappal készült közbenső mérlegben kell-e tartalékot képezni a 2006. április 15-én folyósított bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatásra? A támogatás elszámolási határideje 2006. május 31-e. A közbenső mérleget elfogadó közgyűlés dátuma 2006. augusztus 16.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban egy megjegyzés: furcsa, hogy a 2003., a 2006.évi gazdasági események elszámolásával kapcsolatos kérdéseiket 2010 márciusábanteszik fel. Így válaszunk vagy a tényleges gyakorlatukat igazolja vissza, vagyaz azt kifogásolóknak ad igazat.A kérdésben hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
1
12
13
14
21