Átalakulás, vagyonmérleg-tervezet, könyvvizsgálat

Kérdés: Két társaság összeolvadását tervezi. Az átértékelés lehetőségével nem szeretnének élni. Egyik sem kötelezett jogszabály szerint könyvvizsgálatra. Egyikük önként, tulajdonosi döntés alapján mégis választott könyvvizsgálót, mely a cégjegyzékbe is bejegyzésre került. A 2024. évi beszámoló közzététele késedelmes, június 30-ig sem fog megtörténni, főleg a könyvvizsgálat csúszása miatt. A társaságok azonban szeretnének 2025. 06. 30-ig átalakulási tervet készíteni, amelyhez 2024. 12. 31-i dátumú vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet készülne. Nem a 2024. évi végleges, auditált beszámolót vennék ehhez alapul, hanem a még nem auditált, aktuális 2024. 12. 31-i adatokat. Kötelező-e a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket is könyvvizsgálni, abban az esetben is, ha a társaság nem jogszabályi kötelezettség miatt, de választott könyvvizsgálót? Vagy ez esetben a tervezeteket nem szükséges könyvvizsgálóval ellenőriztetni?
A kérdéshez kapcsolódóan hivatkozik az átalakulási törvény 4. §-ának (6) bekezdésére: akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló, jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Készíthet-e 2024. 12. 31-i aktuális adatok alapján az átalakuláshoz vagyonmérleg-tervezetet a társaság, ha az még nincs könyvvizsgálóval ellenőrizve, és ez alapján benyújthatja 2025. 06. 30-ig az átalakulási tervet?
Az átalakulási törvény 4. §-ának (3) bekezdése csak lehetőségként említi, hogy vagyonmérleg-tervezetként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható. De ezenkívül más évközi zárás alapján sem tilos az átalakulást megindítani. Az átalakulási törvényben a főszabály az, hogy 3 hónapnál nem régebbi fordulónapi tervezet fogadható el [idézi a 6. § (1) bekezdését és a kivételt jelentő 4. § (3) bekezdését]. A kivételnek nem felel meg a társaság, mivel 2025. 06. 30-ig nem lesz közzétett beszámolója.
Idézi az átalakulási törvény 8. §-ának (1) bekezdését is: a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet szerepelhet. Ez alapján elfogadható a nem auditált 2024. 12. 31-i beszámoló is a tervezet alapjaként?
Részlet a válaszából: […] ...ha egyébként nem kötelező a könyvvizsgálat, de van megbízott könyvvizsgáló, továbbá az is, ha nincs auditált, elfogadott éves beszámoló mérlege, akkor a 2024. 12. 31-i aktuális adatok alapján el lehet-e készíteni a vagyonmérleg-, a vagyonleltár-tervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Óvodának negatív a saját tőkéje

Kérdés: Az alapítvány fenntartója egy külön adószámmal rendelkező óvodának, az óvoda cégbíróságon nem bejegyzett. Van-e teendő, ha az óvodának két egymás követő évben negatív a saját tőkéje? Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytat, bevétele csak támogatásokból van.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok alapján [Ptk., Civil tv., valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet] nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Bérbe adott irodaház értékesítése

Kérdés: A cég a tulajdonában lévő irodaházát bérbeadás útján hasznosítja. Mivel az eladással kapcsolatos tárgyalások még 2024. év végén is folyamatban voltak, és a tranzakció nem volt fix, 2024. év végén még az irodaház a benne lévő eszközökkel együtt a tárgyi eszközök között szerepelt a főkönyvben és a beszámolótervezetben is. A társaság ezen épületet piaci értéken tartja nyilván a könyvekben, tehát értékhelyesbítés és értékelési tartalék is szerepelt a könyveiben. Ezen épületet a 2024. évi nyilvántartott piaci értékkel (a könyv szerinti érték és az értékhelyesbítés összegével együtt) át kell-e sorolni a készletek közé 2024. év végével, figyelembe véve, hogy a mérlegkészítés dátuma 2025. január 5-e, az eladás pedig ezt követően 2025. tavasszal történt meg? Esetleg a forgóeszközök közé történő átsorolást a bérbeadás ténye kizárhatja, hiszen a bérleti szerződések is hosszú távra köttettek? További amennyiben a készletek közé történő átsorolást végre kell hajtani, akkor az megtehető-e az ingatlan piaci értékén, vagy előtte az eddig elszámolt értékhelyesbítést vissza kell írni, és a készletek között csak könyv szerinti értéken kimutatott tárgyi eszköz szerepelhet? Az átsorolás tényét befolyásolhatja-e, hogy a beszámoló nem a vállalkozás folytatásának elve szerint készül?
Részlet a válaszából: […] A kérdés olvasásakor az olvasó meglepődik azon, hogy egy konkrét eszköz értékesítése kapcsán miként fogalmazódik meg az egymásnak ellentmondó megoldás. A határozatlanságot újabb és újabb kérdésekre kapott válaszokkal mindenképpen indokolt csökkenteni.Az Szt. 23....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Követelés engedményezése ingyenesen

Kérdés: Adott egy „Eladó” Kft., egy „Vevő” Kft. és egy „Társaság” Kft. Az „Eladó” Kft. 5000 E Ft-os részesedéssel rendelkezik a „Társaság” Kft.-ben (mely üzletrész alapítás útján került a tulajdonába, mely 100%-os tulajdonjogot biztosít részére), továbbá kölcsönt adott 100.000 E Ft értékben. Ezen 100%-os (és 5000 E Ft-os névértékű) üzletrészt és a 100.000 E Ft kölcsönt a „Vevő” Kft. megvásárolja 5000 E Ft értéken az „Eladó” Kft.-től, mely szerint a „Vevő” Kft. az üzletrészt és a kölcsönkövetelésre jogosító hitelviszonyt megtestesítő jogokat a meghatározott 5000 E Ft értéken megvásárolja (tehát a szerződésben nincs kikötve, hogy az üzletrész és a követelés milyen értéket képvisel az 5000 E Ft értékből). Az adásvételi szerződés szerint a kölcsönkövetelést az „Eladó” Kft. a jelen szerződéssel kifejezetten és visszavonhatatlanul „Vevő” Kft.-re engedményezi. A szerződés vételár meghatározása pontjában az szerepel, hogy „Felek megállapodnak abban, hogy az üzletrész vételára 5000 E Ft”. A három társaság egymásnak a Tao-tv. alapján kapcsolt vállalkozása. „Eladó” Kft. időközben megszűnt (2018-ban). Az első kérdésünk az, hogy a „Vevő” Kft. esetében hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Véleményünk szerint a részesedés bekerülési értéke 5000 E Ft lesz, és a követelést csak a 0-s számlaosztályban mutatja ki. Amikor a követelésre befolyik az összeg, akkor a vásárolt követelésre befolyt összeget a számviteli törvény 84. § (7) bekezdésének m) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. A második kérdésünk, hogy mi a helyzet akkor, ha a „Vevő” Kft. konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, és a „Társaság” Kft.-t bevonja a konszolidálásba? Ez esetben a konszolidáció hogyan fog kinézni, ha a „Vevő” Kft. könyveiben 0 E Ft szerepel a követelések között, a „Társaság” Kft. könyveiben pedig 100.000 E Ft a kötelezettségek között?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás alapján a szerződő felek abban állapodtak meg, hogy az üzletrész vételára 5000 E Ft. Így a „Vevő” Kft.-nél az üzletrész bekerülési értéke az 5000 E Ft vételár lesz (ha a vásárláshoz kapcsolódóan más járulékos költség nem volt). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Apportált kamat helytelen elhatárolása

Kérdés: Az „A” cég 100%-os tulajdonosa „B” cég. Az „A” cégnek nincs bevétele, a „B” cégtől kapott tagi kölcsönből finanszírozza a befektetéseit. 2023-ban az „A” cégbe apportálásra került a tagi kölcsön egy része és annak követeléssé vált kamata. A hiba ott keletkezett, hogy az év végi zárásnál a teljes éves kamat került elhatárolásra és könyvelésre (T 87 – K 48). A beszámoló beküldését követően vált nyilvánvalóvá a hiba, miszerint a korábban apportált 2023. évet érintő kamat is elhatárolásra került. A kamat mértékét tekintve jelentős összegű hibának minősül, ezért 3 oszlopos beszámolót kell készíteni. Ennek a tételnek a javítása miként kerüljön könyvelésre? Az alábbi lehetőségek merültek fel. A tévesen könyvelt kamat összegét fordítva könyvelem: K 87 – T 48, vagy negatív tételként, esetleg K 97 – T 48, vagy mérlegoldalon átvezetem az időbeli elhatárolásból az eredménytartalékba, mellyel együtt önellenőrizzük a 2023. évi társaságiadó-bevallást? Esetleg egyik sem helyes, és más megoldást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentették a 2023. évi adózás előtti eredményt (T 87 – K 48). A hiba jelentős összegű, ezért egyértelmű, hogy háromoszlopos beszámolót kell – feltételezzük – még 2024. évre készíteniük.A hibafeltárás időszakában azonban nemcsak a hibát kell kijavítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Minden bevételt árbevételként számoltak el

Kérdés: A társaság könyvelője 2023. évben tévesen minden bevételt (árbevételt, árfolyamnyereséget, kapott osztalékot, egyéb bevételt) árbevételként számolt el. A téves árbevétel-elszámolással a 2022. évi és a 2023. évi beszámoló adatai alapján könyvvizsgálatra lenne kötelezett. A bevételek helyes elszámolásával könyvvizsgálatra nem kötelezett a társaság, amelyet egy új könyvelő állapított meg. Az új könyvelő a téves könyvelési hibákat feltárta. Jól gondoljuk-e, hogy a társaság nem válik könyvvizsgálatra kötelezetté?
Részlet a válaszából: […] ...mutatnia. A könyvelő nem a jogszabályi előírások szerint járt el, ezért 2024-ben önellenőrzés keretében módosítani kell 2023. évi beszámolót, a mérleget is, az eredménykimutatást is. A 2023. évi árbevételt módosító – önellenőrzéssel feltárt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Mérlegtételek értékelése

Kérdés: Az éves beszámoló összköltségeljárással készített eredménykimutatása esetében a 17. és 22. soroknál szereplő „ebből: értékelési különbözet” sorokon milyen értékelési különbözeteket kell kimutatni? Találkoztunk olyan véleménnyel, hogy a devizás átértékelések miatti különbözeteket is itt kell kimutatni. Véleményünk szerint azonban ezen részletező sorokban csak az Szt. 59/A. – 59/F. §-okban írt pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékeléséhez kapcsolódó átértékelést kell kimutatni.
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy véleményükkel nem lehet egyetérteni. Az éves beszámoló készítésekor általános szabály, hogy a mérlegtételeket értékelni kell, az értékeléskor keletkező, az eredményt érintő különbözeteket pedig ki kell mutatni. A pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Kivaadóalanynál áttérési különbözet szétváláskor

Kérdés: Kivaadóalany könyv szerinti értéken történt szétválása esetén, ha a változatlan formában tovább működő társaság a 2012. évi CXLVII. tv. 19. § (8a) bekezdése szerint a szétválás napjával ismételten választja a kivaalanyiságot, így nem lesz társaságiadó-alanyként üzleti éve, a kiválással létrejövő társaság pedig a Tao-tv. hatálya alá tartozóvá válik, hogyan kell az áttérési különbözetet kezelni a jogelőd, a kiválással létrejövő és a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében és a számviteli nyilvántartásokban? A kérdés különösen a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság esetében fontos, mivel annak a kivaalanyisága a szétválás napját követő nappal jön létre, és mivel a kivaalanyiság a szétválást megelőző napon szűnt meg, nincs olyan nap, amelyen a társaság kivaalanyisága ne állna fenn. A kiválást követően tovább működő gazdasági társaság a számviteli nyilvántartásait a kiválás bejegyzésének napjával ténylegesen nem zárja, a végleges vagyonmérleg alapját képező számviteli beszámoló készítésére és közzétételére nem kötelezett.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben bemutatott esetet jogszabály nem rendezi.A Katv. 19. § (5) bekezdése szerint szétválás (kiválás) esetén ugyanis a változatlanul tovább működő társaság nem szűnik meg, ha él a Katv. 19. § (8a) bekezdésében foglalt lehetőséggel. Formálisan nem szűnik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Korrigálható-e a hibásan közzétett beszámoló?

Kérdés: Adott egy társaság, amelynek a beszámolóját és az azt jóváhagyó határozatát a könyvelőjük helytelenül tette közzé, nem a végleges taggyűlési határozata került közzétételre a könyvelő hanyagságából adódóan. A társaság kiva hatálya alá tartozott, a könyvelő a tervezetet tette közzé, melyben még esetleges osztalék jóváhagyása szerepelt. A végleges beszámolóban és határozatban azonban a tulajdonosok nem döntöttek jóváhagyott osztalékról. A helytelenül közzétett határozatot már nem lehetett visszahívni, az egyéves határidőből kiesett a társaság, mikor szembesült a hibásan közzétett adatokról. Mivel a társaság az osztalékot nem hagyta jóvá, beszámolójában sem vezette át azt. A kivaalapot következő évben nem növelte meg a jóváhagyott osztalékkal. Miként lehet a helytelenül közzétett beszámolót korrigálni, ha a visszahívására már nincs lehetőség, és nem a végleges taggyűlési határozatok kerültek közzétételre? A hatóságok előtt elégséges a ténylegesen aláírt taggyűlési határozatok bemutatása ez esetben, vagy mi a helyes eljárás, ha a könyvelő téves határozatot tesz közzé?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet (7) és (7b) bekezdése alapján nincs lehetőség a beszámolónak a céginformációs szolgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

El nem számolt támogatási előleg a mérlegben

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely a 2024. üzleti évében egy nonprofit kft.-nek támogatást adott egy projekt elvégzésére vonatkozóan. A támogatás szerint az átutalt összeget támogatási előlegként utalta át a gazdasági társaság a nonprofit kft. felé, amellyel elszámolási kötelezettsége van a nonprofit kft.-nek. A támogatást egyébként felhasználta a nonprofit kft., de a támogatási elszámolást még nem küldte meg a gazdasági társaságnak, a gazdasági társaság mérlegkészítési időpontjáig (március 31-ig). Így pontosan nem ismert, hogy a teljes támogatás összegéből mennyit használt fel a projekt tekintetében, az átutalt támogatási előlegből mennyi lesz a tényleges támogatás. Ez esetben a gazdasági társaságnál az adott támogatást (támogatási előleget) egyéb ráfordításként vagy követelésként kell nyilvántartani a 2024. üzleti évi beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és bizonylati fegyelem alapvető követelménye az, hogy a gazdasági események könyvelése csak szabályszerű bizonylat alapján történjen. Az adott esetben a nonprofit kft. a támogatási előleggel finanszírozott projekt 2024. évi költségeiről szabályszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
1
2
3
129