767 talált cikk a beszerzési érték kifejezésre

Kérdés: A társaságnál felmerült, hogy különböző palackok után fizetett 50 Ft betétdíj számviteli elszámolása miként történik beszerzéskor és visszaváltáskor, továbbá, ha a beszerzett termékkel fizetett betétdíj egyáltalán nem kerül visszaváltásra?

Kérdés: Egy normál áfakörös vendéglátóhely, amely beltéren és kültéren is üzemel a helyi önkormányzattól bérelt ingatlanon, díszfákat ültet a kertbe. A díszfák és az ültetési munkák ellenértéke 1 M Ft + áfa. Levonható-e az áfa és milyen arányban, ha kizárólag adóköteles tevékenységet végez a kft.? Az egyéb építmények közé kell aktiválni az 1 M Ft értékű fákat, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell kezelni? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk? Megfelelő-e az, ha az adott fatípus várható élettartamát vesszük alapul?

Kérdés: A kft. a nyílt végű lízingszerződést a lejárat előtt felmondja. A személygépjárművet megvásárolja, majd két héten belül maga értékesíti. Milyen lépésekben és hogyan kell helyesen könyvelni az eseményeket, illetve a kocsit a könyvekből kivezetni? Fel fog merülni nem esedékes tőke- és kamattartozás, nem az eredeti összeggel megegyező maradványérték stb. Ezeket levonásba lehet helyezni? A végtörlesztés áfájával mi a teendő, illetve áfásan kell-e értékesíteni a személygépkocsit?

Kérdés: Cégünk több, jövőben beszerezni kívánt, illetve már meglévő tárgyi eszközéhez kapcsolódóan projekteket hozott létre. Ezekben a projektekben gyűjtjük azokat a tevékenységeket órákra lebontva, amelyeket a kollégák végeznek, és aminek a vége a beszerzendő tárgyi eszköz lesz, vagy a meglévő tárgyi eszközünk fejlesztése. Ezekhez az óraszámokhoz rendelünk bért és szociális hozzájárulási adót, amit aktiválni szeretnénk az új eszköz beszerzésekor mint saját teljesítményt, vagy a megfelelő eszközünkre ráaktiválunk, mint értéknövelő beruházást. A saját teljesítménybe mi az, ami elszámolható aktiváláskor vagy ráaktiváláskor? Milyen tevékenységeket vehetünk figyelembe? Tehát, ami nem a konkrét fejlesztői munkavégzés, de ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenység, az is figyelembe vehető?

Kérdés:

A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Kérdés: A Tüzép vásárolt homokot, kavicsot „A” kft.-től, a szállítást a Tüzép telephelyére „B” kft. végzi. Jól gondoljuk, hogy a szállítási költség ilyenkor is az áru beszerzési árának részét képezi, tehát a 814. elábéra könyvelendő? A Tüzép készít betont is, amit elad az ügyfeleknek. A beton kiszállítását egy külső cég végzi. A beton kiszállításának ára beépítésre került a beton eladási árába, az külön nem kerül számlázásra a vevő részére, viszont a betonpumpálás igen. A betonpumpálást a betont kiszállító külső cég végzi, és a vevő felé a Tüzép külön tételként számlázza a beton árán felül. Helyes-e a könyvelés, ha a külső cég számláján szereplő betonszállítást 52. Igénybe vett szolgáltatásra, a betonpumpálást pedig 815. Közvetített szolgáltatások számlára könyveljük? A Tüzép által kibocsátott számlán ilyen esetben fel kell-e azt tüntetni, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz?

Kérdés: Az adott cég befektetési céllal aranyat vásárol. A 17. számlacsoportban tartom nyilván a beszerzést. Értékesítéskor milyen bevételként kell elszámolni? Árbevétel a helyes elszámolása, és a beszerzési ár és eladási ár közötti érték IPA-alap lesz, vagy egyéb, esetleg pénzügyi bevételként kell elszámolni? Az utóbbi esetben a kivezetést egy elszámolószámlán keresztül számolom el, és az eredményben csak az árfolyam-emelkedést mutatom ki a 97. számlacsoportban?

Kérdés: Cégünk budapesti székhelyű, telephelye pedig másik városban van. Ingatlan-bérbeadás a fő tevékenység, és egy darab ingatlan van bérbe adva. Bérköltség nincs a cégben. Iparűzési adó megosztásakor a komplex megosztás alkalmazható. Az ingatlanra nem számolunk el értékcsökkenést. Ilyenkor a telek bekerülési értékének 2%-a jut a telephelyre, a személyi jellegű ráfordításnál pedig kötelező 500.000 Ft-ot elszámolni bérköltségként. Ez viszont azt eredményezi, hogy igazából a székhelyre több adó jut, mint a telephelyre, ahol az árbevétel keletkezik. Jól gondolom? A szóban forgó esetben a székhely szerinti településen (Budapesten), valamint a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti településen, mint Htv. szerinti telephelyen keletkezik helyi iparűzésiadó-kötelezettség, a Htv. 37. § (1) bekezdése, valamint 52. § 31. pont a) alpontja alapján. Ez esetben – figyelemmel a Htv. 39. § (2) bekezdésére – valóban a komplex [Htv. melléklet 2.1 pont] iparűzésiadóalap-megosztási módszert kell alkalmazni?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasház 2024-ben 12 db ventilátort vásárolt 6 millió forintért. A számlázott értéket költségként számolták el. A ventilátorokat 2024. szeptember 1-jén üzembe helyezték, de a tárgyi eszközök közé nem vették fel, így értékcsökkenést sem számoltak el. A 2024. évi eredmény 6 millió Ft költséget tartalmaz. Melyek a jelentős összegű hiba rendező tételei a tárgyévben, továbbá az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Mivel a 2025. tárgyév oszlopában csak a hibahatástól mentesített összeg szerepelhet, hogyan fog kinézni a tárgyévi mérlegoszlop tárgyi eszköz sora, ha más tárgyi eszköz nem lett vásárolva? A középső oszlopban a megelőző év módosítása már szerepel, így a tárgyévi érték negatív lenne az időközben elszámolt értékcsökkenés következtében, hiszen a tárgyévi eszközmérlegben szereplő eszközérték alacsonyabb, mint a megelőző évi.

Kérdés: A magyarországi webshop saját fejlesztésű okoseszközöket értékesít. Az eszköz belső elektronikai egységét egy magyar gyártócéggel gyártatja le a megadott specifikáció alapján, a gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket a gyártó biztosítja. A gyártó az elkészült elektronikai egységeket adja át. Az eszközök végső összeszerelése (burkolat felhelyezése, adapterek, kábelek csomagolása) már a webshopnál történik, ezt követően értékesíthető. A webshop és a gyártó között keretszerződés nincs, az együttműködés egyedi megrendelések alapján történik. A gyártó által kiállított számlák (feltüntetésre kerül a legyártott darabszám) elszámolhatók-e a webshopnál anyagköltségként, ezáltal csökkenthetik-e a helyi iparűzési adó alapját, vagy ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek?