729 cikk rendezése:
1. cikk / 729 Fejlesztési tartalék – könyvelés devizában
Kérdés: Ha egy társaság a könyveit devizában (euróban) vezeti, és a Tao-tv. szerint fejlesztési tartalékot képez, akkor annak mi a helyes elszámolása? A képzés a 2022. üzleti év végén 5000 E Ft, 380 forint/euró árfolyamon 13.158 euró. A következő évben a felhasználást hogyan kell kezelni? Milyen euróárfolyamon kell csökkenteni a fejlesztési tartalék összegét, aktuális beszerzési értéken a tárgyi eszközök esetében, vagy külön analitika szerint forintban vezetjük a fejlesztési tartalékot, és az év végi árfolyamon számítjuk át a teljes évben beszerzett eszközök forintértékének megfelelő devizát? Ha igen, akkor el fog térni a 16-osra könyvelt tárgyévi érték ezen eszközök esetében és a felhasznált fejlesztési tartalék a könyvelés devizájában? Vagy esetleg át kellene év végén értékelni? De erre a számviteli törvény – úgy gondolom – nem ad lehetőséget. Viszont, ha vagy az adott eszköz bekerülési devizaértékét, vagy az év végén forintban felhasznált összeg átértékelt összegét használjuk, a végén lehet – ahogyan mozog az árfolyam –, hogy a felhasználás azt fogja okozni a könyvelésben, hogy forintban felhasználtuk a fejlesztési tartalékot, de devizában még nem, vagy még többet is. Egyedül az lehetne megoldás, ha amíg az adott fejlesztési tartalék nem fogy el, addig a képzéskori árfolyamot használjuk.
2. cikk / 729 Energiahatékonysági megtakarítás könyvelése
Kérdés: Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.
3. cikk / 729 Mobiltelefon-készülék számláján két értékadat szerepel
Kérdés: Mobiltelefon-készülék számlaaktiválásához kapcsolódó a a készülék számla szerinti értéke 221.990 Ft, azonban a számlán szerepelt egy olyan sor a megjegyzésben, hogy „A 1119750 cikkszámú Apple iPhone 13 128 GB, midnight eszköz jótállási idejének meghatározásánál figyelembe vett bruttó listaár: 250.990 Ft”. Ez nem azt jelenti, hogy az eszköz értékébe beleszámít a felár is, mint egyfajta többletszolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás (ebben az esetben a jótállás), azaz az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján a felárral növelt vételárat kell figyelembe venni, mint bekerülési értéket? Az aktiválásnál a 221.990 Ft számla szerinti értéket kell figyelembe venni, vagy a megjegyzésben megadott bruttó értéket (250.990 forintot), és a különbözetet ráfordításként kell könyvelni? Vagy a megjegyzés teljesen figyelmen kívül hagyható? Ha mégsem hagyható figyelmen kívül, milyen tételeket kell könyvelni?
4. cikk / 729 Piaci ár alatt értékesített gépkocsi
Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?
5. cikk / 729 Villamos energia és földgáz járulékos költségei
Kérdés: Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozó, magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely az anyavállalat részére szerzi be a szükséges villamos energiát és földgázt. Rendszeres tranzakció között szerepel a Mavir által továbbterhelt kiegyenlítő energia, illetve az FGSz által kiszámlázott kiegyensúlyozó gáz (mindkét eset mennyiséget tartalmaz). Ezeket a tételeket cégünk az eladott áruk beszerzésében szerepelteti, és továbbszámlázza az anyavállalat felé. Az FGSz mint rendszerirányító számláz még rugalmassági szolgáltatást, ami szintén az elábé része, illetve az elszámolóházon keresztül egyensúlyozási költségsemlegességet biztosító díjat, amit költségként vagy bevételként számolunk el (96). Megerősítést szeretnék kérni, hogy helyesen járunk-e el?
6. cikk / 729 Ingyen kapott alkatrész könyvelése
Kérdés: Kínai partnerünktől kaptunk ingyen alkatrészt, a számlán 1 USD szerepel, de nem kellett fizetnünk érte. A terméket vámolták, az áfa befizetve, a határozat alapján. Mi ennek az eseménynek a helyes könyvelése?
7. cikk / 729 Kedvezmény esetén egy összegben leírás
Kérdés: A társaság mobiltelefon-készüléket vásárolt, amelyre az eladó több százezer forint kedvezményt adott külön sorban a számlán, és így a fizetendő összeg 200 ezer forint alatt van. Elszámolható-e egy összegben a vásárláskor értékcsökkenésként?
8. cikk / 729 Beszerzéshez kapcsolódóan jóváírt összegek könyvelése
Kérdés: Autókereskedő a beszerzéseihez kapcsolódóan a beszállító márkakereskedőjétől kétféle utólagos visszatérítést kap:
a) minőségi bónuszt,
b) kampányhoz kötött értékesítési jutalékot,
amelyeket utólagos engedményként áfa nélküli jóváíró számlában számláz felé, de azokat alvázszámonként jóváírt összegként állapít meg, és azokat összesíti a jóváíró számlában. Ezen jóváírásokat utólagos engedményként egyéb bevételként kell elszámolni, vagy az árubeszerzési érték módosításaként kell elszámolni az autókereskedőnél?
a) minőségi bónuszt,
b) kampányhoz kötött értékesítési jutalékot,
amelyeket utólagos engedményként áfa nélküli jóváíró számlában számláz felé, de azokat alvázszámonként jóváírt összegként állapít meg, és azokat összesíti a jóváíró számlában. Ezen jóváírásokat utólagos engedményként egyéb bevételként kell elszámolni, vagy az árubeszerzési érték módosításaként kell elszámolni az autókereskedőnél?
9. cikk / 729 Örökölt ingatlan egyszeres könyvvezetésnél
Kérdés: Egyszeres könyvvezetést alkalmazó nem közhasznú egyesület örökölt egy ingatlant (családi ház telekkel). Hogyan kell rögzíteni a naplófőkönyvben? Kell-e szerepeltetni az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésében? Ha kell, akkor mely sorban? Az ingatlan értékcsökkenését kell-e szerepeltetni a ráfordítást jelentő elszámolások között? Ha igen, akkor milyen érték alapján számolhatok? A hagyatéki végzésben egy összeg szerepel az ingatlanra, nincs külön meghatározva az épület és külön a telek értéke.
10. cikk / 729 Üzemcsarnok és a kapcsolódó tárgyi eszközök aktiválása
Kérdés: A kft. új üzemcsarnokot építtetett külső vállalkozóval, amelyet bérbe ad. Az üzemcsarnok műszaki átadása július 29-én megtörtént a bérlő részére, a bérleti díjat már fizeti július 15-e óta szerződés alapján, de használatbavételi engedély nincs. Az üzemcsarnokon belül megtalálható különböző épületgépészet (hűtés-fűtés, vízhálózat, villamos hálózat, szellőzőrendszer, tűz- és füstérzékelő rendszer, villámvédelem), az üzemcsarnokon kívüli úthálózat, csapadékvíz-elvezetés, vízellátás, tűzcsaprendszer is elkészült. A beruházás hitelből valósult meg. Mely dátummal kell a tárgyi eszközöket aktiválni? A belső épületgépészet az épülettel együtt aktiválható, vagy külön eszközként kell őket aktiválni? Az üzemcsarnokon kívüli építmények külön-külön aktiválhatók? Valamint a beruházási hitel után fizetett kamat és egyéb elkülöníthető költségek (illetékek, hatósági díjak) a bekerülési érték arányában aktiválhatók az eszközökre?
