Visszaküldött hibás termék helyett új termék

Kérdés: Társaságunk Kínából importál árucikkeket, amiket hazai kiskereskedelmi áruházláncoknak értékesít. Gyakran előfordul, hogy a végső felhasználó (aki az áruházban megvette a termékünket) nem az áruháznak juttatja vissza a meghibásodott terméket, hanem közvetlenül nekünk (mivel mi üzletpolitikai célból 6 hónapnál hosszabb garanciát adunk a 10.000 Ft alatti termékekre is). Ilyenkor a meghibásodott termék helyett új terméket adunk/küldünk a végső felhasználónak.
1. Hogyan kell bizonylatolni a végső felhasználó által visszaküldött hibás, illetve a neki küldött új terméket? Az új termékről kell-e számlát kiállítani?
2. Hogyan és hova kell könyvelni a végső felhasználó által visszaküldött hibás, illetve a neki küldött új terméket?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból célszerű kiindulni, hogy a végső felhasználónak az áruházlánc által értékesített terméket nem az eladó, hanem a kérdező társaság veszi vissza, és a visszavett hibás árucikk helyett újat nem az eredeti eladó ad át, hanem a kérdező társaság. Így bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Értékpapírok árfolyam-különbözete

Kérdés: Gazdasági társaságként októberben értékpapírt vásároltunk, amit a 3. számlaosztályban tartunk nyilván. December 31-én a felgyűlt kamatot/hozamot az értékpapírszámla-kivonaton látjuk, de ez az összeg csak eladás esetén realizálódik. Milyen könyvelési tételeket kell könyvelni az év végi záráshoz kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés nem tartalmazza a lényeget, azt, hogy milyen értékpapírról van szó. A gyakorlatban értékpapírnak nevezik a részvényeket, az üzletrészeket, a befektetési jegyeket, a klasszikus értékpapírokat. Ezek között vannak olyanok, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Beszerzési ár része a saját fuvarköltség?

Kérdés: Saját gépjárművel történő szállítás esetén is része a beszerzési árnak a fuvarköltség? Árukereskedelemmel foglalkozunk, és a megvásárolt árut saját járművekkel szállítjuk a raktárba. Ez esetben is a beszerzési ár részét képezi az áruhoz kapcsolódó saját fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költsége? Úgy gondoljuk, amennyiben a megérkezett árut még a raktárba be kell rakodni, annak a költsége is a beszerzési ár része. Számviteli szempontból a T 2 - K 58, majd a T 8 - K 2 megoldás a helyes, ahogy a saját fuvar önköltsége a készletre, illetve az elábéra kerülne?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési értéke magában foglalja a raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási tevékenység ellenértékét (saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés: A Számviteli Levelek 487. számában a 9233. kérdésre adott válasszal kapcsolatosan – energiahatékonyság – feltett kérdésemet szeretném tisztázni. Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozik. Az áramot és a földgázt nem anyagköltségként könyveljük, hanem áruként, majd elábéként. Továbbértékesítjük az anyavállalat, illetve harmadik fél számára. A MEKH ránk vonatkozóan – mint mérlegkörfelelősre – bizonyos mennyiségű energiamegtakarítási kötelezettséget ír elő. Ezt megvásároljuk az anyavállalattól (de más cégtől is vásárolhatnánk), majd készletre vesszük. A MEKH felé a határidőknek és a szabályoknak megfelelően teljesítjük a kötelezettségünket (illetve mennyiségtől függően el is adjuk harmadik félnek). A kötelezettség a 86-ban szerepel, mint ráfordítás, vagy a 82-ben, mint elábé?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elején hivatkozott válaszban arra válaszoltunk, amit kérdezett. Mivel a felhasznált energiahordozókat (áram, gáz, olaj stb.) a számviteli előírások alapján anyagköltségként számoljuk el, indokolt a ténylegesen felhasznált vásárolt energiahatékonyság bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
Részlet a válaszából: […] A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet rendelkezik. Ha ezen rendeletnek megfelelően a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Nem számlázott szállítások kimutatása

Kérdés: A termék beszerzése az üzleti év utolsó napjáig megtörtént, a szállító azonban a számlát még nem küldte meg. Hogyan, kivel szembeni kötelezettségként kell kimutatni a nem számlázott szállításokat a termék vevőjénél?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése a nem számlázott tételek tekintetében sajátos szabályt tartalmaz arra az átmeneti időszakra, ameddig a termékértékesítésről (beszerzésről) nem érkezik meg a számla.A nem számlázott szállításokat a termék vevőjénél a megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Lízingelt személygépkocsi le nem vonható áfája

Kérdés:

A kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzett be személygépkocsit. Az előleg előzetesen felszámított áfájának 50%-át levonásba helyeztük. A le nem vonható 50% áfa a bekerülési érték része lesz, vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni?

Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyéb ráfordításként kell elszámolni!Az Szt. 47. §-ának 2022. január 1-jétől érvényes (3) bekezdése szerint: "A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Bérmunka díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?
Részlet a válaszából: […] A bérmunka ellenértéke jellemzően kétféle módon számolható el a bérmunkába adónál, annak függvényében, hogy a termelési folyamat mely szakaszához kapcsolódik:a) A bérmunkába adó – a bérmunkába adás előtt – a bérmunkába adott anyagon már végzett munkaműveletet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Nyilvántartás egyéni vállalkozó selejtezendő készleteiről

Kérdés:

2015. évben tűzeset miatt károsodott, meg nem semmisített, nem selejtezett meglévő készletről az egyéni vállalkozónak milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak (szja)? Kell-e a leltárában (adóbevallásában) szerepeltetni, ha igen, hány évig és hogyan? Darab és nettó beszerzési érték megjelölésével? Mindezek jogilag hol vannak szabályozva?

Részlet a válaszából: […] A 2015. évben tűzeset miatt károsodott, meg nem semmisített, nem selejtezett meglévő készletről az egyéni vállalkozónak az általános szabályok szerint van nyilvántartási kötelezettsége. Így ezt a készletet kell továbbra is a leltárban szerepeltetni. Arra nincs szabály, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Költségnemek, illetve ráfordítások

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Részlet a válaszából: […] A számvitel törvényi szabályozásának előkészítése során több alkalommal felmerült, hogy az akkor hatályos elő­írásoktól eltérően kell-e különbséget tenni a vállalkozói tevékenység során felmerült költségek és az értékesítéshez kapcsolódó ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.
1
2
3
70