Lízingelt személygépkocsi megvásárlása utáni értékesítés

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely személyautókat lízingel nyílt végű pénzügyi lízing keretében, majd ezeket a személyautókat bérbeadással hasznosítja. A bérbeadás 1-1,5 évig tart. Majd a bérbeadások lejárnak, és a társaság szándéka az, hogy ezen gépjárműveket értékesíti, ezért a lízinget lezárja, és megvásárolja a személyautókat. Helyesen jár-e el a társaság, ha ezen gépjárműveket átsorolja a készletek közé akkortól, amikortól a szándéka nem ezen gépjárművek bérbeadása (és nem is bérbeadással vagy saját használattal hasznosulnak), hanem az értékesítése? (A számviteli politikában is így szabályozná.) Ez azért fontos, mert ha nem helyes a készletek közé átsorolás, akkor az értékesítés egyéb bevétel lenne (nem számolva azzal, hogy az értékesítésnek az eredményét kellene egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként elszámolni), és nem értékesítés árbevétele? Vagy ha ez így nem szabályos, akkor hogyan jár el helyesen a társaság?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre az egyértelmű válasz az, hogy nem jár el helyesen a társaság, ugyanis a kérdésben leírt esetben nem lehet átsorolásról beszélni.Amikor a társaság a gépjárművek lízingelését lezárja, akkor a lízingbe adóval el kell számolnia, a gépjárművet a lízingbe adónak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Az energiaszármazási garancia a beszerzési érték része?

Kérdés: Termelővállalatunk villamos energia végső felhasználójaként energiaszolgáltatótól vásárol energiaszármazási garanciát annak igazolására, hogy az adott mennyiségű, általa felhasznált villamos energia megújuló energiaforrásokból, illetve károsanyagkibocsátás-mentes forrásból származik. Ezt a tételt hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszközök bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megszerzése érdekében a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.A kérdésben leírtak szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Ingyenes feladatellátás mellett személygépkocsi-használat

Kérdés: A távozó vezető tisztségviselő (továbbiakban: megbízott) tanácsadó megbízási szerződést kötött a gazdasági társasággal. A megbízott a feladatait ingyenesen látja el. A felek megállapodása alapján a megbízott jogosult a megbízás időtartama alatt a gazdasági társaság egyik kijelölt személygépkocsiját személyes célra használni, a használattal kapcsolatos általános költségek – így különösen a bérleti díj, az üzemanyagköltség, az adóelszámolás és a szervizelés – viselése a társaságot terheli. Az lenne a kérdésem, hogy hová kell könyvelni a személygépkocsi fenntartási költségeit? Személyi jellegű ráfordításként kell könyvelni – mert a tanácsadásért cserébe állja a társaság –, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként – mert a társaság személygépkocsijának fenntartási költsége? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük. Ugyanez a kérdés merült fel az új vezető tisztségviselő részére bérelt lakás elszámolásakor. A gazdasági társaság bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel, mert a vezető tisztségviselő személyes munkavégzése szükséges, és a társaság székhelyétől – amely a munkavégzés helye – 170 km-re lakik. A vezető tisztségviselő az érintett településen nem rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni vagy haszonélvezeti joggal rendelkező lakóingatlannal. Személyi jellegű ráfordításként vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni a felmerült bérleti díjat? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük.
Részlet az állásfoglalásából: […] A személygépkocsi fenntartási költségeit nem személyi jellegű ráfordításként és nem egyéb igénybe vett szolgáltatásként, hanem anyagjellegű ráfordításként kell könyvelni. A Számvitelről szóló tv. 78. § (1) bekezdésben foglaltak szerint anyagjellegű ráfordítások...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Földgáz beszerzése és értékesítése Ausztriában

Kérdés: A magyarországi székhelyű energiakereskedő társaság földgázt szerez be és értékesít Ausztriában. A földgáz fizikai értelemben nem kerül Magyarországra. Áfa szempontjából regisztráció szükséges? A számvitelben való elszámolását kérdezem, mind az árbevétel, mind a beszerzési érték tekintetében: egyéb árbevétel, exportárbevétel-elábé?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli előírások nem ismerik az egyéb árbevétel fogalmát. A számviteli törvény 72. §-a az értékesítés nettó árbevételéről rendelkezik, a 74. § szerint az árbevétel belföldi értékesítés árbevétele, illetve exportértékesítés árbevétele lehet. Ezek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszközök átsorolásához kapcsolódó adókötelezettség

Kérdés: Az átsorolás önállóan keletkeztet-e bármilyen adófizetési kötelezettséget (áfa, társasági adó)? Az értékesítés során milyen adókötelezettségek merülnek fel (társasági adó, áfa)? Az értékesítés milyen módon érinti a helyi iparűzési adó alapját, különösen abban az esetben, ha az eszköz korábban tárgyi eszközként szerepel a könyvekben? A forgóeszközök közé átsorolás befolyásolja-e az adóalap meghatározását bármely felsorolt adónemnél?
Részlet az állásfoglalásából: […] Maga az átsorolás is keletkeztethet adófizetési kötelezettséget. A tárgyi eszköznek a készletek közé történő átsorolása akkor is változást jelent az adózásban, ha az eszköz mint készlet értékesítésre kerül.Az átsorolást megelőzően a tárgyi eszköznél az adózás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

EU-ból történő beszerzés le nem vonható áfája

Kérdés: Speciális jellegére áfa hatálya alá nem tartozó társaság az EU-ból és azon kívül is vesz igénybe reklámszolgáltatást, amely után mentes státusa miatt csak fizetendő áfája keletkezik, levonásra nem jogosult. Ilyen esetben a fizetendő áfát az 52. vagy a 86. főkönyvi számlákra kell könyvelni, mert a szakirodalomban mindkét esettel találkoztam? Az 52. főkönyvi számla erre a logikus, mert ha ugyanazt a szolgáltatást magyar adóalanytól venné igénybe a gt., akkor a számla bruttó összegét ide kell könyvelni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, ha a szakirodalomban kétféle megoldással találkozott, akkor indokolt magát a törvényi előírást is megnézni.Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint: a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben foglaltakon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: A vállalkozás lakóingatlant épített, a kapcsolódó használatbavételi engedélyt megszerezte. A lakóingatlan építésének a célja: bérbeadás hosszú távra. Mostanáig azonban nem sikerült megfelelő bérlőt találni az ingatlanra. Amennyiben a lakóingatlan a következő évben (vagy években) sem lesz bérbe adva (azaz nem várható a hasznosításból bevétel), feloldható-e erre a célra a korábban képzett fejlesztési tartalék?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerint az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Ebből egyértelműen következik, hogy a fejlesztési tartalék a beruházás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe

Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt gyakorlat ellentétes a számviteli törvény előírásaival, és mint ilyen súlyosan sérti a bizonylati elv és bizonylati fegyelem alapkövetelményét. Röviden: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, a szabályszerűen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Kínai export elszámolása árbevételként

Kérdés: Egy magyarországi cég terméket exportál Kínába. Az adásvételi szerződésben az ár CIF PORT CHINA paritással került meghatározásra. A szállítás tengeri konténerhajón történik, Koper kikötőből, ami akár hónapokig is tarthat. A biztosítást és a fuvarköltséget a kínai kikötőig a magyar cég fizeti. Az áru értéke 100%-ban a hajóra rakodás után, de legkésőbb a kínai kikötőbe való érkezés előtt 15 nappal esedékes, ez alapján kerül a TELEX BL kiadásra, ami a vevőt az áru átvételére jogosítja a kínai kikötőben. Mikor számolhatja el a magyar cég az áru ellenértékét árbevételként, illetve mikor vezeti ki az árut a készletei közül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. § (1) bekezdésének az előírása szerint az értékesítés nettó árbevételét a szerződés szerinti teljesítés időpontjában kell elszámolni. A szerződés szerinti teljesítés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Utólag kapott forgalmi kedvezmény bizonylata, könyvelése

Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz azt kell először eldönteni, hogy utólag adott forgalmi engedményről vagy forgalmi kedvezménynek nevezett, konkrét eszközökhöz kötött támogatásról van szó.A kérdés szerint a társaság a forgalmazó céggel eszköztámogatási adásvételi szerződést kötött. Ennek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
…
78