Könyvtári könyvek minősítése

Kérdés: Az alapítvány tevékenysége könyvtári szolgáltatás, a lakosság részére könyvek kölcsönzése. Csak közhasznú tevékenységet végez, kettős könyvvitelt vezet. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a kölcsönzésre beszerzett könyveket azonnal anyagköltségként elszámolják? Azt az eredménykimutatásban szerepeltetik teljes összegében, és készletet nem mutatnak ki? Esetleg immateriális javak között kellene állományba venni, és azután értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy az Szt. tételes előírásaivalellentétes az a gyakorlat, mely szerint a beszerzett könyveket azonnal (abeszerzéskor) anyagköltségként számolják el.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöketrendeltetésük, használatuk alapján kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Kereskedelem és gyártás

Kérdés: Cégünk ez ideig csak kereskedelemmel foglalkozott, a beszerzést elábéként könyveltük év közben, év végén tételes leltár készült a meglévő készletről beszerzési áron, amelyet T 26 – K 8141 könyvelési tétellel könyveltünk. Az idei évben a gyártás is elkezdődött a kereskedelem mellett. Számlázóprogramunk, amely készletnyilvántartó is, a beszerzéseket mindig elábéként könyveli. A készletnyilvántartó programból lekérhető a gyártásba kiadott alapanyaglista beszerzési áron, amelyet a T 51 – K 8141 könyvelési tétellel könyvelnénk. Év végén tételes leltár készül, amely alapján árukat beszerzési áron (T 26 – K 8141), a késztermékeket önköltségi áron (T 25 – K 581) vennénk készletre. Helyes-e az elképzelésünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. ugyan nem írja elő, hogy az anyagokat, árukat évközben készletre kell venni, és felhasználáskor, az értékesítéskor akészletcsökkenést elszámolni, de nem is zárja ki. Sőt, az Szt. 69. §-ának (2)bekezdéséből inkább az következik, az a főszabály, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Megvásárolt bolthelyiségben végzett felújítás

Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?
Részlet a válaszából: […] Annak érdekében, hogy a válasz mások számára ishasznosítható legyen, hosszabban idéztük a kérdést.A választ azzal kell kezdeni, a kérdésből egyértelműen nem állapíthatómeg, hogy az adásvételi szerződés szerinti teljesítési nappal vagy attól eltérőidőponttal történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A válasz lehet az is, hogy beletartozik, meg az is, hogy nemtartozik bele, valójában attól függ, hogy a szóban forgó beruházási szállítószámlája mikor kerül kiegyenlítésre, illetve milyen beruházási eszközökhözkapcsolódik az. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Üzleti ajándék

Kérdés: 2006-ban cégünk minden 10 000 Ft vásárlás után egy 6000 Ft-os mobiltelefont ad ajándékba. Kérdésünk: Milyen járulék-, illetve áfavonzata van az ajándéknak?
Részlet a válaszából: […] Ha a mobiltelefon-juttatással kapcsolatosan teljesül azSzja-tv. 1. számú melléklet 8.14. pontjában foglalt feltétel, azaz "a kifizetőáltal üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon,nyilvános körülmények között adott termék", akkor a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Részvényértékesítés

Kérdés: Vállalkozásunk tulajdoni részesedést jelentő részvényt értékesít (a részvény nem tőzsdén jegyzett). Részvények névértéke: 30 M Ft, beszerzési értéke: 31 M Ft, eladási ára: 2 M Ft. Van-e társaságiadó-vonzata a részvényeladásnak?
Részlet a válaszából: […] A részvényértékesítés árfolyamveszteségét – a kérdésbenszereplő adatok alapján –, 29 M Ft-ot a pénzügyi műveletek ráfordításaként kellelszámolni. Ehhez adózás előtti eredménymódosítás önállóan nem kapcsolódik.Módosítani – növelni kell viszont – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése

Kérdés: Szövetkezetünk közforgalmi üzemanyagtöltő állomással rendelkezik. A nagykereskedő az üzemanyag mennyiségét ún. 15 fokon mért fajsúlyliterben számlázza. Ez a mennyiség a ténylegesen átadott mennyiségnél télen több, nyáron pedig kevesebb. Helyes-e, ha a tényleges mennyiség helyett a számlán szereplő mennyiséget vételezzük be? (Eladáskor a készlet a tényleges mennyiséggel csökken!) A vámhivatal a készletellenőrzés során a szállítást végző tartálykocsi által kiadott bizonylaton szereplő, 15 fokon mért fajsúlyliter-mennyiséget veszi figyelembe, ami eltér a számlázott menynyiségtől. A vámhivatal által megállapított készleteltérést leltárnak kell-e tekinteni és könyvelni kell-e? Az elszámoltatás alapja nem azonos a számvitelünkben rögzített adatokkal.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az abban foglaltakegyrészt nincsenek összhangban a számviteli előírásokkal, másrészt nem azt kellleltáreltérésként könyvelni, amit a vámhivatal megállapít (legfeljebb egyfajtakorrekciós tétel lehet). A számviteli előírások szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Regisztrációs adó a 2005-ben beszerzett járműveknél

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?
Részlet a válaszából: […] A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (atovábbiakban: Rega-tv.) 2005-ben hatályos előírása szerint, ha a forgalombahelyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósult meg, azadóalany az importáló volt, és mivel a regisztrációs adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Családiház-építés eladásra

Kérdés: Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság adásvételi szerződést köt a jövőbenivevőkkel, vállalkozási szerződést az általa alvállalkozóknak nevezettvállalkozókkal. Ebből már következik (a későbbiekben részletezettek alapján),hogy – a vállalkozók (és nem alvállalkozók) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Nyomdaipari termékek elszámolása

Kérdés: Társaságunk étkezési jegyet, utalványt, bolti árcímkéket, árjegyzékeket értékesít. Ezen termékeket nyomdával gyártatja le, a papírt is a nyomda adja. A nyomda VTSZ 49-11 besorolású termékeket számláz, amelyet mi elábéként könyvelünk. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a beszerzéseket elábéként könyveljük, és az ellenértékkel a helyi iparűzési adó alapját csökkentjük?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdésben szereplő nyomtatványokat (étkezésijegy, utalvány, bolti árcímke, árjegyzék) értékesítési céllal szerezték be,azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, haazokat változatlan formában értékesítik, akkor azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
1
55
56
57
75