Bérelt ingatlan felújítása, új funkció kialakítása

Kérdés: Cégünk nem lakás céljára szolgáló ingatlant bérel. Az ingatlan rendeltetését megváltoztatva, az alapfelújítást saját magunk elvégeztük. A felújításhoz kapcsolódó költségeinket saját rezsis beruházás címén aktiváljuk, és az ingatlan soron kimutatjuk. Mivel a bérleti szerződés határozatlan időre szól, 6%-os leírási kulcsot alkalmazunk. A felújított ingatlanban 3 szabadulószobát tervezünk kialakítani. A kérdésem az, hogy a szabadulószobák kialakításához és üzemeltetéséhez beszerzett, széles spektrumot magában foglaló anyagok (a speciális festéken, elektronikus érzékelőkön, használt számítógépeken, videókamerákon, bútorokon, zárakon, lámpákon és mindenféle kelléken át) elszámolását hogyan kell helyesen könyvelni? A beszerzési tételek jellemzően kis összegűek, nem érik el a 200.000 Ft-os darabárat. Kérem segítségüket egy olyan szempontrendszer kialakításában, ami segít eldönteni, hogy tárgyi eszközként való aktiválásként, saját rezsis beruházásként vagy közvetlen költségként könyveljük. Egy kialakított szoba várható „élettartama” 5-7 év, azután újat építünk. Megoldás lehet-e az, hogy a szabadulószoba összes költségét beruházásként nyilvántartjuk, majd az egyéb berendezések, felszerelések soron 14,5%-os leírási kulccsal aktiváljuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kezdjük, hogy pontosítsunk, a kérdést igazítsuk a számviteli előírásokhoz. A számviteli előírások szerint ingatlan – mint eszköz – nem létezik, az ingatlan az eszközök egy csoportját jelöli. Így az ingatlant nem lehet bérelni, csak az ingatlanok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.

Szendvicspanelek minősítése

Kérdés: Cégünk gyárépületén belül műszakvezetői iroda, illetve tárolóhelyiség kialakítása céljából szendvicspaneleket vásárolt. A szendvicspanelek az épületen belül kerültek elhelyezésre, de külön betonalap nem készült. A panelek bármikor szétszerelhetők, és másik területre áthelyezhetők, azok nem képezik az ingatlan elválaszthatatlan részét. A szendvicspanelek ajtókat és ablakokat is tartalmaznak. A kialakított műszakvezetői irodába elektromos áram is bevezetésre került. Tájékoztatást kérünk, hogy a fenti körülmények alapján megfelelő-e a szendvicspanelek tárgyi eszközként, azon belül pedig egyéb gépek, berendezések kategóriába történő besorolása, valamint azok 14,5% leírási kulccsal történő értékcsökkenési leírásának elszámolása. Kérdés az is, kezelhetők-e a panelek tárgyi eszközként akkor is, ha azok nem azonnal kerülnek összeszerelésre, hanem csak később. Amennyiben a fenti besorolás és leírási kulcs nem megfelelő, kérjük tájékoztatásukat, hogy a szendvicspaneleket mely tárgyi eszköz kategóriába szükséges besorolni, illetve milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazása indokolt.
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz mind a két kérdésre az, hogy nem megfelelő, illetve nem kezelhető!A kérdésben leírtak nem pontosak.Zavaró az, hogy a szendvicspanelek ajtókat és ablakokat is tartalmaznak. (Feltételezzük, hogy a műszakvezetői iroda, illetve a tárolóhelyiség ajtókat és ablakokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Egyösszegű bónusz számlázása, elszámolása

Kérdés: Az építőipari tevékenységet végző társaság a megrendelőjével kötött vállalkozási szerződésben rögzítette a műszaki tartalmat, a kivitelezés véghatáridejét, a vállalkozói díjat, továbbá azt, hogy a kivitelezés véghatáridejének megtartása esetén a vállalkozó a vállalkozói díjon felül egy nettó összegű bónuszra is jogosult. Értelmezésünk szerint a szerződésben rögzített egyösszegű bónusz is az ellenérték részének tekintendő, számlázandó, és árbevételként számolandó el, miután a bónusz abban az esetben jár, ha a vállalkozó a véghatáridőt megtartja. Helyes-e az értelmezésünk, vagy a szerződésben rögzített egyösszegű bónusz egyéb bevételnek minősül, és számlázni sem kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy helyes az értelmezésük. Az egyösszegű bónusz szorosan kapcsolódik az építőipari tevékenységhez, mivel annak a nagysága az építőipari tevékenység szerződés szerinti befejezésének a határidejéhez szorosan kapcsolódik. Valójában a megrendelő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Alacsonyabb áron visszaváltott raklapok

Kérdés: Cégünk anyagot vásárolt, amelyet raklapon kaptunk. A raklapok visszaválthatók, de alacsonyabb áron veszik vissza. Milyen áron vegyük készletre a raklapokat? Az 5500 Ft/db visszaváltási áron, vagy a számlázott 6000 Ft/db áron? A különbözetet mikor és hogyan számoljuk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli törvény 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a göngyölegek (a raklapok is göngyölegek) a vásárolt készletek közé tartoznak, amelyeket jellemzően a beszerzési áron (itt 6000 forint/darab számlázott áron) kell készletre venni (T 281, 466 – K 454), a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Személygépkocsik továbbértékesítéséhez, beszerzéséhez kapcsolódó áfa levonhatósága

Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat. Ugyanakkor vannak tárgyi eszközként nyilvántartott autóink is, melyek egy részét bérbeadás útján hasznosítunk. A bérleti díjas kimenő számláink áfásak, a használt szgk. eladására az árrésadózást alkalmazzuk. Van céges tehergépkocsink is, mely gázolajjal működik.
1. A bejövő számláink (számlázóprogram bérleti díja, gázolaj tgk.-ba) áfatartalma levonásba helyezhető-e 100%-ban, vagy csak arányosítást követően?
2. Ha arányosítanunk kell, akkor az arányosítási képletbe be kell-e rakni a nevezőbe (beletartozik-e) a mentesbe az árrésáfás kimenő számláinknak értékét?
(Adóköteles értékesítés nettó áron/adóköteles+mentes értékesítés nettó áron)
3. Helyesen jár el a cégünk, ha a könyvelőprogramunk a bejövő számlák áfatartalmát levonja, és az arányosítás következtében meghatározott le nem vonható áfa összegét egy vegyes könyvelési tétellel: T 8673 – K 4661 rendezzük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 120. § a) pontja értelmében abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Fizetett betétdíj elszámolása

Kérdés: A társaságnál felmerült, hogy különböző palackok után fizetett 50 Ft betétdíj számviteli elszámolása miként történik beszerzéskor és visszaváltáskor, továbbá, ha a beszerzett termékkel fizetett betétdíj egyáltalán nem kerül visszaváltásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A különböző palackok után fizetett 50 Ft betétdíjat a göngyölegekre vonatkozó szabályok szerint kell könyvelni. A göngyölegek a készletek közé tartoznak, így a készletek könyvelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így– a beszerzett (fizetett) göngyöleget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Díszfák ültetése

Kérdés: Egy normál áfakörös vendéglátóhely, amely beltéren és kültéren is üzemel a helyi önkormányzattól bérelt ingatlanon, díszfákat ültet a kertbe. A díszfák és az ültetési munkák ellenértéke 1 M Ft + áfa. Levonható-e az áfa és milyen arányban, ha kizárólag adóköteles tevékenységet végez a kft.? Az egyéb építmények közé kell aktiválni az 1 M Ft értékű fákat, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell kezelni? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk? Megfelelő-e az, ha az adott fatípus várható élettartamát vesszük alapul?
Részlet az állásfoglalásából: […] A díszfák ültetése beruházási tevékenység. Ezért a beszerzett díszfák bekerülési értékét, az ültetés költségeit, az esetleges locsolórendszer beszerzési és elhelyezési költségeit elsődlegesen beruházásként kell könyvelni. A beruházási tevékenység befejezésekor,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Nyílt végű pénzügyi lízing felmondása után értékesítés

Kérdés: A kft. a nyílt végű lízingszerződést a lejárat előtt felmondja. A személygépjárművet megvásárolja, majd két héten belül maga értékesíti. Milyen lépésekben és hogyan kell helyesen könyvelni az eseményeket, illetve a kocsit a könyvekből kivezetni? Fel fog merülni nem esedékes tőke- és kamattartozás, nem az eredeti összeggel megegyező maradványérték stb. Ezeket levonásba lehet helyezni? A végtörlesztés áfájával mi a teendő, illetve áfásan kell-e értékesíteni a személygépkocsit?
Részlet az állásfoglalásából: […] Abból indulunk ki, hogy a kft. a személygépkocsi lízingbe vételét a lízingbe vételkor helyesen könyvelte. Ez esetben– a 142. számlán van a lízingelt személygépkocsi számlázott bruttó értéke;– a 149. számlán a lízingelt személygépkocsi elszámolt terv szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Különböző projektekben gyűjtött költségek figyelembevétele a beszerzési értékben

Kérdés: Cégünk több, jövőben beszerezni kívánt, illetve már meglévő tárgyi eszközéhez kapcsolódóan projekteket hozott létre. Ezekben a projektekben gyűjtjük azokat a tevékenységeket órákra lebontva, amelyeket a kollégák végeznek, és aminek a vége a beszerzendő tárgyi eszköz lesz, vagy a meglévő tárgyi eszközünk fejlesztése. Ezekhez az óraszámokhoz rendelünk bért és szociális hozzájárulási adót, amit aktiválni szeretnénk az új eszköz beszerzésekor mint saját teljesítményt, vagy a megfelelő eszközünkre ráaktiválunk, mint értéknövelő beruházást. A saját teljesítménybe mi az, ami elszámolható aktiváláskor vagy ráaktiváláskor? Milyen tevékenységeket vehetünk figyelembe? Tehát, ami nem a konkrét fejlesztői munkavégzés, de ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenység, az is figyelembe vehető?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eszközök bekerülési értékébe tartozó elemeket csaknem tételesen a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47., továbbá a 48–51. §-ai tartalmazzák. A főszabály szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Példák a le nem vonható áfa könyvelésére

Kérdés:

A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéseket a válaszok előtt ismertetjük.1. Gazdálkodási tevékenység érdekében használt személygépjármű bérleti díjának áfájaAz Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint 50%-a nem vonható le. Mivel megosztott áfáról van szó, a bérleti díj alapjának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
78