Személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?
Részlet a válaszából: […] ...minősítve, közvetített szolgáltatások értékeként indokolt elszámolni (a továbbhárított összeg ebből következően árbevétel).Az Szt. 79. §-ának (4) bekezdése tartalmazza a bérjárulék fogalmát. Ebből nem következik, hogy a természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Anyavállalattal szembeni kötelezettség kiegyenlítése a fióktelepnél

Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.
Részlet a válaszából: […] ...fiókteleppel kapcsolatos kötelezettségekért a külföldi székhelyű vállalkozás valójában korlátlan felelősséggel tartozik. Ezek figyelembevételével nem kifogásolható az a gyakorlat, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás (az anyavállalat) helyett az importált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Vissza nem térítendő támogatás áfája

Kérdés: Áfaalany őstermelő juhhodály beruházásához vissza nem térítendő támogatást nyert. Visszaigényelhető-e az áfa, mikor és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...adó különbözete) csökkentenie kell.Juhhodály építése esetén – amennyiben az adóalany nem éri el a 4 millió forintos (áfa nélküli) bevételi határt – a tárgyieszköz-beszerzés, illetve a saját vállalkozásban végzett beruházás jogcímén a levonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Géptámogatás tőketartalékba helyezése

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet folytató kft. gépbeszerzés esetén az FVM által folyósított géptámogatást kap, és ugyanazon eszközre a szakképzésfejlesztés támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény szerint vissza nem térítendő támogatást is kap. Helyes-e, ha mindkét támogatást 1998-tól a tőketartalékba helyeztük?
Részlet a válaszából: […] ...alaptevékenységéhez új, korszerű K+F eszközök beszerzésére és beruházásokhoz nyújtott támogatási összeget, melyet halasztott bevételként, időbeli elhatárolások között elkülönítetten köteles kimutatni, és rendkívüli bevételként elszámolni (nyilvánvalóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...sőt a devizalapú tételeknél is.Ha a belföldi vevőkkel devizában kötött a társaság szerződést, akkor devizában kell számláznia az árbevételt is meg az áfát is, amelyeket a deviza választott átlagárfolyamával kell forintra átszámítani, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Kitermelt fa csemetékkel való pótlásának elszámolása

Kérdés: Az erdőbirtokossági társulat a földet csak kezeli, nincs a tulajdonában. Árbevétele a fakitermelésből származik, a kitermelt fát csemetékkel pótolja. Hogyan kell a pótlást, a tisztítást, a gallyazást, a pásztázást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az erdőbirtokossági társulat kettős könyvvitelt vezet. Az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése alapján az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munkákat karbantartásként kell elszámolnia, az ezzel kapcsolatos költségeket nem lehet a tárgyi eszköz (az erdő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó adózása a belépéskor (eva)

Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?
Részlet a válaszából: […] ...II. fejezetében foglaltak alapján történik. Ez tartalmazza az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételnek számító tételeket. A tevékenység megszüntetésének évében bevétel a korábban költségként elszámolt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Áthúzódó adófizetések (eva)

Kérdés: A 2002. évvel kapcsolatos, áthúzódó pénzügyi kifizetések – tb, szja – levonhatók-e az evaadóalapból?
Részlet a válaszából: […]

Az eva bevételalapú adónem. A pénzügyi kifizetéseket teljesíteni kell, de azok nem vonhatók le az adóalapból.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékadót kiváltó adó mértéke (eva)

Kérdés: A 2002. évi eredmény terhére "jóváhagyott osztalék" a bevételi nyilvántartást választó bt., kkt. esetében akkor is 20 százalék osztalékot kiváltó adóval adózik, ha az egyébként 35 százalékos adójú osztalék lenne?
Részlet a válaszából: […]

Igen, a bevételi nyilvántartást választó bt., kkt. osztalék utáni adót kiváltó adóként akkor is 20 százalék adót fizet, ha egyébként az adó az szja szerint 35 százalék lenne.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Változó összegű bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság nagy értékű eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az 5-6 évre kötött bérleti szerződések szerinti bérleti díj változó úgy, hogy a bérleti időszak elején a kis összegű, a bérleti időszak végén pedig a nagy összegű bérleti díjak esedékesek. A bérleti díjak számlázása ennek megfelelően történik a szerződésben rögzített időszakonként. A változó mértékű bérleti díjak miatt a számlázott és árbevételként elszámolt, valamint a bérleti szerződés szerint a teljes (5-6 éves) bérleti díj egy évre jutó arányos része közötti különbözetet el kell-e az év végén időbelileg határolni? Ha nem került sor az elhatárolásra, sérült-e az időbeli elhatárolás elve? Változott-e az előírás 2001. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztható mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél, úgy a számlázással azonos időben és módon kell azt a bérbeadónál árbevételként, illetve a bérbevevőnél költségként elszámolni.Amennyiben az eltérő (növekvő) bérleti díj fizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címke:
1
476
477
478
531