Garanciális visszatartás elszámolása

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző cég vagyunk. Nagyberuházásoknál folyamatosan jelentkeznek garanciális visszatartások, amelyeket a számlán feltüntettünk. Könyvelése az árbevétel számla "T" oldalára történik, így a vevő számláján nem jelenik meg. Lehet, hogy helytelenül könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] ...lényegére utalunk.A garanciális kötelezettségekre való visszatartás a fizetendő összegből történő visszatartást jelent. Könyvelni, árbevételként elszámolni (T 311 – K 91-92, 467) a számlázott, elfogadott, elismert teljes – áfa nélküli – értéket kell, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Támogatás miatti elhatárolás megszüntetése

Kérdés: A kft. gépvásárlási támogatást kapott 2001-ben, amelyet időbelileg elhatárolt. Az elhatárolást a Tao-tv. szerint meghatározott értékcsökkenési leírás alapján, vagy pedig az új Szt.-ben meghatározott módon elszámolt értékcsökkenési leírás alapján kell-e megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a támogatásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz 47-51. §-ok szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Devizák átváltása euróra

Kérdés: A különböző devizanemekben vezetett számlákat a bankok 2001-ben automatikusan átváltották euróra. Az átváltásnál keletkezett-e árfolyam-különbözet? Ha igen, hol kell elszámolni? Van-e eltérés az elszámolásban, ha a bank kötelezően váltja át a devizát euróra vagy a társaság kérésére történik az átváltás?
Részlet a válaszából: […] ...kell könyvelni az euró-devizabetétszámlára, és a 389. Átvezetési számlán mutatkozó különbözetet kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között árfolyamnyereségként [T 389 – K 9761], illetve árfolyamveszteségként [T 8761 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenértéknek (előleg esetén az előlegnek is) forintban történő kiegyenlítése mellett.A hivatkozott törvényi előírások figyelembevételével a devizaalapon meghatározott előleg fizetendő forintösszegét az új Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Devizás pénzügyi lízing miatti kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a devizában külfölditől igénybe vett pénzügyi lízing nyomán keletkező kötelezettséget? A kérdés a törlesztés elszámolására is vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...a törlesztett devizára jutó árfolyam-különbözet abszolút összege megállapítható és elszámolható a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között (T 448 – K 9762, illetve T 8762 – K 448).Az előbbiekben leírtak – természetesen –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Térítés nélküli átadás bizonylata

Kérdés: Kell-e számlát kiállítani, ha a vállalkozás az általa forgalmazott áruval kíván adományként hozzájárulni egy közhasznú szervezet helyiségeinek felújításához?
Részlet a válaszából: […] ...fizetés esetén pedig kérésre egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani.A számviteli előírások szerint is az értékesítés árbevétele elszámolásának bizonylata jellemzően a számla.Az Áfa-tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerint viszont számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Ingatlanbeszerzés áfája

Kérdés: A társaság ingatlanforgalmazó és beruházótevékenységet folytat. Esetenként ingatlant vásárolt magánszemélytől, amely felépítményt is tartalmaz. Ezen felépítményt elbontja, és a már üres telken lakóépületet épít, amelyet lakásonként értékesít. Kell-e ez esetben az arányosítással történő áfaelszámolást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Akár bérbeadja, akár eladja ugyanis a lakást, mint többedik értékesítés, vagy a lakás más célú hasznosítása, biztos, hogy adómentes bevételt szerez majd. Ha nem lakást vásárolt, és ugyancsak nem lakásként fogja továbbadni azt, a kapcsolódó beszerzések áfája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Alapítás-átszervezés aktiválható költségei

Kérdés: Az ISO-rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségeit az alapítás-átszervezés költségei között kell elszámolni, és – amennyiben a gazdálkodó úgy döntött – aktiválni lehet. A minősítést végző külső cég által számlázott összegen túlmenően milyen költségek aktiválhatók?
Részlet a válaszából: […] ...adatokkal dokumentált, hogy az aktiválásra kerülő költségek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek.Milyen költségek tartozhatnak az ISO-rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Ajánlati biztosíték könyvelése

Kérdés: A kht. 200 milliós beruházást valósít meg. Az építési vállalkozót közbeszerzési pályázat alapján választottuk ki és 1 millió forint ajánlati biztosítékot kértünk, amelyet a beruházás sikeres és hiánymentes befejezése után visszafizetünk. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell visszafizetni, akkor ennek megállapításával egyidejűleg az ajánlati biztosíték kötelezettségként kimutatott összegét rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 4499, 4799 – K 9894). A fejlesztési célra kapott támogatáskénti elszámolást az indokolja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] ...társaság tulajdonosainál!Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének b), illetve d) pontja szerint a magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. A törvény alkalmazása szempontjából osztaléknak minősül:- a társas vállalkozás magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
…
479
480
481
…
508