5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: Az eva szerint adózó egyéni vállalkozó társult vállalkozásnak számláz. Az adó számításakor csak az adóalapot kell megnövelnie a számla szerinti összeggel, vagy a 15 millió forintos határba is beleszámít a társult vállalkozásnak számlázott összeg kétszerese?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság építési-szerelési tevékenységet végez. A kimenő számlákban feltünteti a szerződés szerinti 5 százalékos garanciális visszatartást. A vevő a számlát részletekben fizette ki. A betéti társaság a még ki nem fizetett összeget az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjától számított 60, illetve 30 napon belül az áfabevallásba beállította. Az 1 év elteltével a vevő a garanciális visszatartási 5 százalékot megfizette. Mikor kell a garanciális visszatartást árbevételként elszámolni? Mikor kell a társasági adónál figyelembe venni, illetve az áfabevallásba beállítani?

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.

Kérdés: Közhasznú szervezetként besorolt egyesület közhasznú, egyéb cél szerinti és vállalkozási tevékenységet is végez. 2003-tól lehetősége van a vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményével csökkenteni az adóalapot. Kérdés, hogy az egyéb célszerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység együttes eredménye (adózási eredmény), vagy csak az utóbbi (számviteli eredmény) tekintendő az adózás előtti eredménynek?

Kérdés: A Számviteli Levelek 57. számában az 1186. kérdésre adott válaszuk nem egyértelmű számomra. Miért az egyéb ráfordítások között kell a fizetendő áfát elszámolni, és miért nem az árbevételt kell azzal csökkenteni? A válasz különösen fontos a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához.

Kérdés: A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott hitelei után a társaság vissza nem térítendő támogatásra jogosult, amely az FVM költségvetési fejezetből finanszírozott kamattámogatásban részesülő hitel törlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt elszámolni? És ha vissza kell fizetni?

Kérdés: Cégvásárlások kapcsán gyakori, hogy a vevő átvilágítja a céget, amelynek során könyvvizsgálói, ügyvédi, ingatlanbecslői stb. díjak kifizetésére kerül sor. Kérdés, hogy ezen költségek az eladásra szánt társaságban elszámolhatók-e, vagy az eladót, vagy a vevőt terhelik, esetleg egymás között – megállapodásuknak megfelelően – megoszthatják.

Kérdés: A Tao-tv. 17. §-ának (1) bekezdése szerint az adózás előtti eredményt (és nem a módosítások utáni adóalapot) lehet csökkenteni az elhatárolt veszteséggel. Hogyan kell ezt értelmezni, milyen mértékig lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni az elhatárolt veszteséggel?

Kérdés: Társaságunk számítógépes feldolgozási rendszert bocsát különböző társaságok rendelkezésére. A használó társaságok nem fizetnek bérleti díjat, hanem kizárólagos értékesítési jogot biztosítanak társaságunknak. A fenti tranzakciót hogyan kell bizonylatolni? Milyen áfa- és Tao-tv. hatása van? Vonatkozik-e erre az esetre az Áfa-tv. 24. §-ának a cserére vonatkozó része?

Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?