Magánszemélytől kapott kölcsön elengedése

Kérdés: Ügyfelem jelentős kölcsönt kapott magánszemélytől. Sajnos, a cégnek nincs árbevétele, és nem tudja visszafizetni a kölcsönt. Ha a magánszemély úgy dönt, hogy a kölcsönt elengedi, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, illetve a kft. az elengedett kötelezettséget hogyan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönt a kötelezettségek között mutatja ki. Ha azt a kölcsönt nyújtó elengedi, akkor azt a kötelezettség csökkentésével egyéb bevételként kell elszámolni (része az adózás előtti eredménynek).(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Adók önellenőrzése

Kérdés: Kérdésem az önellenőrzésekhez kötődik. Több adónemben (áfa, cégautó, reprezentáció) is beadtunk 2024-ben előző éveket érintően önellenőrzéseket. Ezen tételek nem számítanak jelentősnek. Elhatárolásokat csak a reprezentáció esetében képeztünk adott évben az adók (szja, szocho) kapcsán. Kérem szíves segítségüket, hogy ezen önellenőrzéseket a társaságiadó-bevallásban, mint növelő vagy csökkentő tételeket, meg kell-e jeleníteni? Ha igen, hol? Illetve a befizetett önellenőrzési pótlékok növelő tételnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...a következő:– A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés u) pont szerint az adóalapot csökkenti az önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként, vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Mobilhálózat telepítésének minősítése

Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet szolgálja, mert az azt használó magánszemélyek vagy a szolgáltató előre meghatározott díjat fizet, amelyet árbevételként tud a kft. elszámolni, akkor a szervergépet a kft.-nél a tárgyi eszközök között a vtsz.-ének megfelelő gépek, berendezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Végelszámolásnál az ingatlan kivitele a kft.-ből

Kérdés: Végelszámolással megszűnő kft. ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek könyv szerinti értéke 4228 E Ft, értékbecslés szerint a piaci értéke jelenleg 32.000 E Ft. Az eredménytartalék –28.191 E Ft. A kft. jegyzett tőkéje 32.560 E Ft, a tulajdonos 125 E Ft tagi kölcsönt bocsátott a kft. rendelkezésére, más tartozása, követelése nincsen, pénzkészlete 8 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján a tulajdonos a törzstőke fejében kiviheti-e az ingatlant szja- és szochomentesen? A társaság a záró adóbevallásban (mérlegben) árbevételként szerepeltesse-e a piaci értéket, mivel más bevétele nincs, társasági adót hogyan fizet utána? Van elhatárolt vesztesége, 15 M Ft. A tag az így kapott ingatlan után mi alapján fizet vagyonszerzési illetéket? Érdemesebb lenne, ha a tag előbb megvásárolná az ingatlant, és csak utána szűnne meg a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...kell értékelni, a mérlegben szerepeltetni, a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét pedig – az adott esetben – egyéb bevételként kell kimutatni, amelynek az összege: 32.000 E Ft–4228 E Ft = 27.772 E Ft. Ha más bevétel, ráfordítás nincs, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Kivás kisvállalkozásnál többségitulajdonos-váltás

Kérdés: Kiva alatt adózó kisvállalkozás vagyunk, az idei év január közepétől a többségi tulajdonosunk egy svájci illetőségű társaság lett. Mikortól kell figyelembe venni az alábbi szabályt? A vállalkozási méret besorolásánál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásét is. Ugyanakkor: Egy vállalkozás csak akkor veszíti el a kis- és középvállalkozás minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a törvényben meghatározott határértékeket [1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) bek.; 2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) és (2) bek., 4. §, 5. § (3) bek.]. Ezt a két szabályt szeretnénk értelmezni ránk vonatkozóan az alapján, hogy a 2023. évi éves beszámolónkban az árbevételi határértéket meghaladtuk, ez volt az első év. Jól értelmezzük, hogy a 2024. évi éves beszámolóban (2 éves szabály/2. év) közölt értékhatár feletti árbevételadatok miatt a 2025-ös évre már középvállalkozásnak fogunk számítani? Jól értelmezzük, hogy a svájci többségi tulajdonos miatt a kivaalanyiságunk nem szűnik meg, mivel kilépéskor a törvény – szemben a belépési korlátokkal – nem írja elő a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételét? Éppen ezért a jelenlegi értelmezés alapján a kivaalanyiság megszűnésének vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait nézni. A jogszabály szövegezése alapján, ha egy cég a kivaalanyiságot választotta, akkor az nem szűnik meg csak azért, mert a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított árbevétele, illetve átlagos statisztikai létszáma meghaladja a jogszabályban előírt határokat.
Részlet a válaszából: […] ...A Kkv. tv. 3. §-ában foglaltak szerint a besorolást meghatározza a foglalkoztatotti létszám és az árbevétel vagy a mérlegfőösszeg. Ha a foglalkoztatotti létszám meghaladja az adott méretnél megengedett mértéket, akkor a vállalkozás – függetlenül az árbevétel-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Eurókölcsön helyett forintkölcsön a tulajdonosnak

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű kft.-nek két magyar magánszemély tulajdonosa van. A kft. bevételei EUR devizában realizálódnak. A szabad deviza pénzeszközökből a kft. EUR-alapú kölcsönt szeretne nyújtani a kft. magánszemély tulajdonosainak. A kölcsön EUR-ban kerülne kifizetésre a tagok részére, és visszafizetésre is, a kamatot is EUR-ban fizetnék meg a tagok a lejárat végén. Ebben az esetben milyen kamatot kell kikötni a kft. és a tulajdonos magánszemély között a kölcsönszerződésben a kamatkedvezményből származó jövedelem elkerülése érdekében? Az EUR alapkamat + 5% kamatot kell ebben az esetben is használni?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a kamatkedvezményből származó jövedelmet a követelés mindenkori állományára a mindenkori jegybanki alapkamat figyelembevételével kell kiszámítani. Ahhoz, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem, a magánszemély által fizetendő kamatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Lekötött betét és kamatának könyvelése

Kérdés: A banknál lekötött összeg (például 500 ezer forint) könyvelését és újra lekötését a kamattal együtt hogyan kell könyvelni? Vita van arról, hogy csak a kamatot könyveljük, mert az a bevétel. A betétlekötés után a tőkésített összeg újra lekötésre kerül. Fogyatékkal élőkkel dolgozunk. Mentorunk is bizonytalan a dologban, szeretnénk elkerülni, hogy tévesen halmozódjon az összeg a könyvelésben.
Részlet a válaszából: […] ...esemény az, amikor a kérdező cégnél a kamatot jóváírják, amelyet könyvelni kell a pénzeszköz növekedéseként a kapott (járó) kamatbevétellel szemben. Bizonylata a lekötést dokumentáló megállapodás és a kamatjóváírás bankbizonylata.A bankszámlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Látványcsapatsport támogatásának könyvelése

Kérdés: Két kérdésem van társasági adó témában:
A 2023. évi taobevallásban 15 M Ft-ot ajánlottunk fel a látványcsapatsport támogatására. Ezen összeg a bevallás beküldését követően, 2024. 06. 13-án meg is jelent az adófolyószámlánkon csökkenésként. Majd ezt követően 2024. 07. 01-én 324 844 Ft jóváírás érkezett (Jóváírás adóbevallás néven).
– Ez utóbbi jóváírásnál helyes az alábbi könyvelés? T 461100 (Társaságiadó-elszámolás – tárgyévi (101) – K 891500 (tao – előző évek).
– Illetve jól gondolom, hogy a 2024-es taobevallásban, mint csökkentő tétel, a 43. sorban feltüntetendő?
(43. sor = Az adófelajánlással összefüggésben egyéb bevételként elszámolt jóváírás [Tao-tv. 24/B. § (3)])
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 24/B. § (2) bekezdése alapján az adófolyószámlán jóváírt összeg könyvelése T 461 Társasági adóelszámolás K 96 Egyéb bevétel, amely csökkenti a jóváírás évéről (itt 2024) szóló adóbevallásban a társaságiadó-alapot a Tao-tv. 24/B. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Többször ugyanaz a célhely a kiküldetésnél

Kérdés:

Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Szeretném tudni, hogy ha egy munkavállaló egy hónapban többször ugyanazzal a célhellyel van kiküldetésben, akkor ezt annyiszor külön kiküldetésen kell nyilvántartani, vagy lehet egy hónapra összesíteni (napidíj, utazási költség stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...kiküldetési rendelvényt kell kiállítani, ez lesz a társasággal történő elszámolás alapja. Nem keletkezik a magánszemélynek bevétele a kiküldetési rendelvény alapján történő elszámolás esetén, ha törvényben meghatározott költségtérítést kap. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Ügyvezető díja euróban, szja forintban

Kérdés: Egy adott kft. EUR-ban vezeti a könyvelését. Az ügyvezető a tevékenységéért ügyvezetői díjat kap a kft.-től (a magánszemély nem tulajdonosa a kft.-nek), amelynek a díját a közöttük lévő szerződés értelmében EUR-ban határozták meg. Az ügyvezető olaszországi illetőségű, tehát EUR-ban készíti a bevallását Olaszországban. A tárgyhavi nettó jövedelmet a tárgyhónap utolsó napjáig megtérítik a részére EUR-ban. A bérszámfejtés a törvényben meghatározott árfolyamon átszámítja a szerződés szerinti bruttó összeget, és az szja összegét HUF-ban vallja be. Az ügyvezető az M30-as igazolást az éves jövedelméről HUF-ban fogja megkapni. A kft.-nek a könyvelésében a bruttó és a nettó jövedelem rögzítésekor szükséges a tételekhez (másodlagos) HUF-értéket társítania, vagy mivel az ügyvezető és a kft. közötti szerződés kizárólag EUR-ban meghatározott bruttó összeget tartalmaz, és a jövedelem HUF-ra történő átváltása csak az szja meghatározása érdekében történik ez elhagyható (ezáltal elkerülve az árfolyam-különbözet keletkezését)? Kérjük a választ egy konkrét példán keresztül is levezetni: Bruttó díj: 1000 EUR október hóra, és a kifizetés 10. 28-án megtörténik.
Részlet a válaszából: […] ...elégséges belső nyilvántartás vezetése.Az Szja-tv. 6. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámításához a bevételszerzés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni, amely a példa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.
1
4
5
6
513