Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott bizonylat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bizonylatok megőrzése könyvelőnél

Kérdés: Egy társaságnak könyveltem több éven keresztül. 2016 decemberében írásban közöltem velük, hogy a 2016. év lezárása után nem könyvelem a társaság bizonylatait, nem készítem el a beszámolóját. Kértem a társaság ügyvezetőjét, hogy a könyvelt időszak bizonylatait vegye át és vigye el. Többszöri felszólítás ellenére ez a mai napig nem történt meg. Mit tegyek a bizonylatokkal?
Részlet a válaszból: […]kiállításáról, a nyilvántartás szabályairól rendelkezik, az Art. 78. §-a (a régi Art. 47. §-a) pedig a bizonylatok megőrzéséről. Ez utóbbi szerint egyértelmű, hogy az Art. szerinti bizonylatokat (iratokat) az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni, a törvényben meghatározott elévülési idő leteltéig köteles megőrizni. Van ugyan arra lehetőség, hogy az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre elvigyék (például a könyvelőhöz), de a könyvelés, a feldolgozás befejezése után, véleményünk szerint legkésőbb a bizonylatokkal érintett üzleti év beszámolójának az elfogadása után, vissza kell juttatni az adózóhoz (a társasághoz).Javaslatunk az, hogy a könyvelő ismételten írásban szólítsa fel a két évvel ezelőtt és azt megelőzően könyvelt társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7803

2. találat: Bizonylatok megőrzése a társaság megszűnésekor

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?
Részlet a válaszból: […]folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.Mikortól kell számítani a megőrzési időtartamot?A számviteli beszámoló, a beszámolóban lévő adatokat alátámasztó bizonylatok megőrzésének időtartama a beszámoló elfogadása üzleti évének utolsó napjától kezdődik (hasonlóan az adó megállapításához való jog elévülésének kezdetéhez). Így például a 2017. évi üzleti év beszámolóját elfogadó legfőbb szerv ülése (a taggyűlés, a közgyűlés) 2018-ban van. Ez esetben a megőrzési idő a beszámoló és az azt alátámasztó bizonylatok vonatkozásában legalább 2026. december 31. napjáig tart.A bizonylatok megőrzése a gazdálkodó (a társaság) feladata. Ha szervezeti változás (megszűnés) következik be, a megőrzés időtartama nem változik, a számviteli bizonylatok további megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor kell intézkedni.A társaság megszűnhet jogutódlással, illetve jogutód nélkül. Jogutódlással történő megszűnéskor a megszűnő társaságot terhelő - a bizonylatokra vonatkozó megőrzési - kötelezettség a jogutódra száll át.Jogutód nélküli megszűnés (végelszámolás, kényszertörlési eljárás, felszámolás) esetén jellemzően a vonatkozó jogszabályok a megőrzésről külön intézkednek.A Cégtörvény 112. §-ának (1) bekezdése alapján a végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagainak az elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratmegőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni (a számviteli előírások szerint ennek fedezetét jelentő forrást az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni, más szervezetnek az iratmegőrzésre adott megbízás esetén annak a fedezetét a lekötött tartalékból kell átadni és átvenni). A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának megőrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (a tulajdonosok) valamelyike vállalja (a fentebb példaként említett esetben 2026. december 31-ig). A cég iratanyagának elhelyezésére egyebekben a csődtörvény erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.A kényszertörlési eljárásra vonatkozó előírások között a bizonylatok megőrzésére vonatkozó külön előírást nem találunk. Tekintettel azonban arra, hogy a kényszertörlési eljárás cégtörvény szerinti szabályai alapvetően a Cégbíróságra telepítik a feladatokat, a cég iratanyagainak a megőrzéséről is a Cégbíróságnak kell gondoskodnia.A Csődtörvény 53. §-a alapján a felszámolásra kerülő cég iratainak kezelése és megőrzése a felszámoló feladata. Ez azt jelenti, hogy ő köteles a levéltár által - megkeresés alapján - meghatározott irattári anyagokat a levéltárnak átadni, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére a rendelkezésre álló bizonylatok alapján a mindenkori előírásnak megfelelően a szükséges adatszolgáltatást megadni, valamint az irattári anyag nem megőrzendő részének selejtezéséről gondoskodni. Jellemzően a felszámoló maga irattároz. Az irattározási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7492
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Egyéni vállalkozó bizonylatkiállítási kötelezettsége

Kérdés: Az egyéni vállalkozó kiállíthat-e pénztárbevételi, ill. -kiadási bizonylatot? Egy könyvelő szerint az egyéni vállalkozó nem kötelezett pénztári nyilvántartás vezetésére úgy, mint a társas vállalkozások, ezért neki nem kell ilyen bizonylatot kiállítania. Egy üzletet bérbe adok egy egyéni vállalkozónak, amiről kiállítom a számlát, és ráírom, hogy a bérlő a bérleti díjból levonta az szja-előleget. Erről a levonásról nem kapok bizonylatot, ezért azt kértem, hogy adjon a bérlő egy pénztárbevételi bizonylatot, hogy azt ő "visszavette" tőlem. Az ő könyvelője szerint ez nem lehetséges, mert az egyéni vállalkozó nem kötelezett ilyesmire. A mi könyvelőnk viszont ragaszkodna valamilyen bizonylathoz, ami a levonást igazolja.
Részlet a válaszból: […]nyilvántartásokhoz szükséges bizonylattal rendelkezni kell.A bizonylat lehet idegen vagy saját bizonylat. A saját bizonylatot a magánszemély a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig állítja ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles.A saját bizonylatot alá kell írni. A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Ptk. 220. § szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6114
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Banki bizonylat könyvelése

Kérdés: A banki bizonylat könyvelésekor melyik dátum az irányadó: értéknap vagy könyvelési nap? A devizák forintra átértékelésekor van jelentősége.
Részlet a válaszból: […]törvény értelmező rendelkezése szerint: értéknap az a nap, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla javára vagy a fizetési számla terhére elszámolt pénzösszeg utáni kamatszámítás szempontjából figyelembe vesz. A hivatkozott törvény a könyvelési napra nem ad értelmező rendelkezést.A leírtakból következően a banki bizonylatot azzal a nappal kell könyvelni, amikor a bankszámlára befolyt összeget a bankszámlán ténylegesen jóváírták[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6060
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Elveszett bizonylatok pótlása

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a gazdasági társaság olyan - esetleg több évet érintő - bizonylatai (vevői, szállítói számlák, pénztárkiadási bizonylatok stb.), amelyek nehezen pótolhatók, elvesznek, megrongálódnak? Jegyzőkönyvet kell felvenni? Az adóhatóságnak jelezni kell?
Részlet a válaszból: […]elvesztésének, megrongálódásának tényéről a társaság vezetésének olyan jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyben fajtánként rögzítik az elveszett, megrongálódott bizonylatok megnevezését, keltét, sorszámát, azt, hogy a bizonylatot milyen gazdasági eseményről állították ki, milyen értéken, a bizonylatot milyen főkönyvi számlára könyvelték stb. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azokat a - z esetleg feltételezett - körülményeket is, amelyek a bizonylatok elveszéséhez, megrongálódásához vezettek, továbbá azokat a feladatokat, amelyeket a társaságnál a bizonylatok pótlása érdekében feltétlenül meg kell tenni. A hivatkozott felelősségi szabályból az következik, hogy az elveszett bizonylatokat sürgősen pótolni kell, a megrongálódott bizonylatokat pedig (ha lehet) helyre kell állítani, ennek hiányában pótolni kell. A bizonylatok pótlásának, teljesértékűsége helyreállításának módszerét, illetve feladatait - az adott társaság sajátosságainak figyelembevételével - a társaság vezetésének kell kialakítania, illetve meghatároznia, a pótlás és a teljesértékűség hitelességének biztosításával. Nyilvánvaló, hogy ez a különböző bizonylatoknál más-más módon történhet. Az elveszett számla pótlására egyfajta módszert tartalmaz a Számviteli Levelek 185. számában a 3846. kérdésre adott válasz. Az Art. 47.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4169
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszból: […]alátámasztó bizonylatok megőrzésének időtartama a beszámoló elfogadása üzleti évének utolsó napjától kezdődik. Így például a 2007. évi üzleti év beszámolóját elfogadó közgyűlés 2008-ban van, akkor a megőrzési idő a számviteli bizonylatok vonatkozásában 2018. december 31-ig, illetve 2016. december 31-ig tart. Amennyiben a zrt. jogutód nélkül megszűnik (mert "végelszámolják" vagy felszámolják), azaz a megőrzési időn belül szervezeti változás következik be, a fentebb említett számviteli bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor kell intézkedni. A cégtörvény 112. §-a alapján a végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagainak elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni (a számviteli előírások szerint az ennek fedezetét jelentő forrást az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni). A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (a részvényesek) valamelyike vállalja. A cég iratanyagának elhelyezésére egyebekben a csődtörvény erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. A végelszámoló a külön jogszabályban meghatározott módon köteles a végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek. A szerv erről szóló igazolását a végelszámoló köteles benyújtani a cégbíróságnak. A csődtörvény 53. §-a alapján a felszámolásra kerülő cég iratainak kezelése és megőrzése a felszámoló feladata. Ez azt jelenti, hogy ő köteles a levéltár által - megkeresés alapján - meghatározott irattári anyagot a levéltárnak átadni, a nyugdíj-biztosítási igazgatóság részére a rendelkezésre álló bizonylatok alapján a mindenkori előírásnak megfelelően a szükséges adatszolgáltatást megadni, valamint az irattári anyag nem megőrzendő részének selejtezéséről gondoskodni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3552
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Bizonylatokkal kapcsolatos előírások változása

Kérdés: Úgy hallottuk, az Európai Unióban nem kötelező a számlák aláírása. Magyarországon is változik az előírás? Változnak-e a követelmények az elektronikus aláírással, a bizonylatok megőrzésével kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]írhatják elő) a hagyományos papír alapú számlák aláírását. A hazai számviteli szabályozás a számviteli bizonylat adatainak alaki és tartalmi hitelességére, megbízhatóságára épít, azt a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapjának tekinti. A hitelesség, a megbízhatóság biztosításának egyik jelenlegi eszköze a papír alapú számviteli bizonylatok (ideértve a számlát is) esetén az aláírás kötelezettsége. E direkt kötelezettséget a hivatkozott irányelvi rendelkezés alapján meg kell szüntetni. Ezért módosul az Szt. 167. §-ának (3) bekezdése, és hatályon kívül helyezésre kerül ezen § (4) bekezdése. Az Szt. szerint a jövőben az alaki és tartalmi hitelességnek többféle formában is meg lehet felelni, amelyek között - mintegy lehetőség - továbbra is megtalálható az aláírás. A gazdálkodó döntésére van bízva, hogy a bizonylatok (ideértve a számla, az egyszerűsített számla) hitelességének biztosítására milyen eljárást választ. A hivatkozott irányelv-módosítás megszünteti a számlát helyettesítő okmány elnevezést és alkalmazást. 2004. május 1-je után az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően például az előlegről is számlát kell kiállítani. Az Szt. hatályba léptető rendelkezései ezért - többek között - törlik az Szt.-ben szereplő "számlát helyettesítő okmány" elnevezést. Elektronikus aláírás, bizonylatok megőrzése Az Szt. 167. §-a (5) bekezdésének módosítása szerint számviteli bizonylatként elfogadható az Elal-tv. szerinti, fokozott biztonságú elektronikus aláírással (a minősített elektronikus aláírással ellátott helyett) és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat is, ha az megfelel az Szt. vonatkozó egyéb előírásainak. Az elektronikus dokumentum, irat bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. Az Szt. 169.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1530
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Üzembe helyezés bizonylatolása

Kérdés: Kft. esetében a beruházás befejezése után az üzembe helyezési és aktiválási bizonylatot ki állítja ki, és mi a törvény szerinti követelmény annak tartalma vonatkozásában?
Részlet a válaszból: […]körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. A törvényi követelmények tehát adottak, a részletek szabályozása alapvetően a számviteli politika keretében elkészítendő, az eszközök és a források értékelési szabályzatába tartozik. Így az értékelési szabályzatban kell meghatározni, hogyan történik a tárgyi eszközök bekerülési értékébe tartozó tételek gyűjtése, hogyan kell azt az üzembe helyezési okmányba (jegyzőkönyvbe) foglalni, ki annak a vállalkozáson belüli felelőse, továbbá a rendeltetésszerű használatbavételkor, az aktiváláskor ki az a felelős munkakörben lévő vezető, aki igazolja a bekerülési értékbe tartozó tételek teljességét, helyességét, valódiságát, tárgyi eszközönkénti megbontását, az üzembe helyezés napját. Az értékelési szabályzatban kell rögzíteni eszközcsoportonként az üzembe helyezés, a rendeltetésszerű használatbavétel feltételeit, a feltételek teljesülésének dokumentumait. (Ha a rendeltetésszerű használatbavétel hatósági engedélyhez kötött, akkor az eszközt a hatósági engedély hiányában nem lehet rendeltetésszerűen használatba venni.) A szabályozásnak tartalmaznia kell az üzembe helyezési okmány, jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeit, a még meg nem érkezett bizonylatok figyelembevételének módját, eszközönként a bruttó érték megállapítását, annak felelősét, az üzembe helyezéshez szükséges egyéb dokumentumok, hatósági engedélyek meglétét, továbbá az üzembe helyezés időpontját és azt, hogy ezt a vállalkozás mivel támasztja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 397
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: A saját benzinkútnál történő tankolás

Kérdés: Saját benzinkútnál tankoló, saját tulajdonú benzines gépjárművek esetén van-e áfafizetési kötelezettség, belső bizonylat alapján? A kft. a saját gépjárműve által tankolt üzemanyagról (benzinről) saját maga számára számlát állít ki. Helyesen jár-e el?
Részlet a válaszból: […]árubeszerzés áfáját helyezik levonásba), vagy tételesen nem különíthető el a kétféle rész, s így a saját autó a saját benzinkútnál tankol. Ekkor a kútba töltött mennyiség - mint továbbértékesítési célú beszerzés - áfája levonható, de a saját (teher)gépjármű tankolásakor (számlát helyettesítő okmány alapján) a tankolt mennyiség utáni áfát be kell fizetni, s az nem is helyezhető levonásba (még a belső bizonylat alapján sem). Az adóztathatósági tényállást az áfatörvény 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja írja elő: az adóalanynak meg kell fizetnie az azon saját célú felhasználás utáni adót, amelyet korábban (a beszerzéskor) levont ugyan, de adó terhelte volna, ha közvetlenül eleve saját célra merült volna fel. Emlékeztetőül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a benzin 1996-ig a 0 áfakulcs alá tartozott, 1996. január 1-jével úgy került a 25%-os áfamérték alá, hogy vele azonos összegű fogyasztási adót váltott ki (1995. évi CXV. törvény 14. §). A benzinben szereplő áfa levonásának (az adóhalmozódást elkerülő esetet kivéve) teljes körű tilalma tehát arra vezethető vissza, hogy a kiváltott fogyasztási adó sem volt visszaigényelhető. Az egyértelműség érdekében megjegyezzük: a saját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 140
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: A pénzmozgás bizonylatainak rögzítése

Kérdés: Az új Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítő megérkezésekor kell a könyvekben rögzíteni. A naprakész rögzítésnek hogyan tegyen eleget az a vállalkozás, amelyik külső céget bíz meg számviteli feladatainak elvégzésével?
Részlet a válaszból: […]gazdasági eseményeket kell - a hivatkozott előírás szerint - a könyvviteli nyilvántartásokban a pénzmozgással egyidejűleg rögzíteni. A törvény nem nevesíti, hogy a rögzítésnek a főkönyvi számlán vagy az analitikus nyilvántartásban kell-e megtörténnie. Nyilvánvaló, hogy ezt az adott vállalkozónak kell eldöntenie és döntését belső szabályzatában rögzítenie. Az új Szt. 166. §-a (1) bekezdése eléggé tágan értelmezi a számviteli bizonylatot.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. február 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 45
Kapcsolódó tárgyszavak: ,