Találati lista:
21. cikk / 785 Külföldi állampolgár foglalkoztatása távmunkában
Kérdés: Társaságunk egy román-kanadai állampolgárt alkalmazott teljes munkaidőben 2024. 09. 02-től. A munkaviszony megkezdése előtt 2024. 08. 31-éig Kanadában dolgozott és élt. A munkavállaló rendelkezett bejelentett lakcímmel, tajszámmal, adóazonosítóval – életvitelszerűen élt Magyarországon a fenti dátumtól. 2024. 09. 02-től munkabérétől levontuk az adó- és járulékterheket, bevallottuk és megfizettük a magyarországi adóhatóság részére. Sajnos az élethelyzete úgy kívánja, hogy visszaköltözzön Romániába (2024 októberében – jelenleg – fizetés nélküli szabadságon van 4 hétig) azon időszakra, amíg meg nem oldódik a családi problémája. Ezt követően pedig vissza szándékozik költözni Magyarországra életvitelszerűen. A munkavállaló szaktudására távmunkában továbbra is szüksége van a társaságnak. Keressük azt az alkalmazási módot, amelyben őt továbbra is tudnánk foglalkoztatni távmunkában, valamint hogy a magyar munkáltatónak milyen adó- és járulékkötelezettségei vannak.
22. cikk / 785 Papíralapú aláírásról áttérés elektronikusra
Kérdés: Magyar székhelyű vállalkozás aláírásra jogosult képviselői nem rendelkeznek magyarországi ügyfélkapuval. A korábbi években eddig mindig papíralapon, kézzel történt a magyar beszámoló dokumentumok aláírása, továbbá a beszámolók is papíralapon kerültek archiválásra, a 2006. évi V. törvény 18. § (6) bekezdésében írtaknak megfelelően. Amennyiben van rá lehetőség, a cég szeretne átállni elektronikus aláírásra és elektronikus beszámolóarchiválásra, így az ennek kapcsán felmerült kérdésekben szeretnénk a segítségüket kérni:
1. Amennyiben az aláírásra jogosultak eddig papíralapú aláírásról döntöttek, milyen feltételek mellett van lehetőség módosítani ezt elektronikus aláírásra?
2. Milyen elektronikus aláírási módok fogadhatók el a beszámoló aláírása tekintetében?
3. Elektronikus aláírás esetén elfogadható eljárás, ha annyi aláírt példány készül, ahány aláíró elektronikus aláírással látja el a beszámolódokumentumokat? (Tehát minden aláíró külön dokumentumot ír alá, így a külön-külön aláírt dokumentumok együttesen lesznek kizárólag érvényesek.)
4. Elektronikus megőrzésre/archiválásra milyen előírások vonatkoznak? Elektronikus aláírás esetén is kötelező a papíralapú őrzés, vagy ilyen esetben elegendő és szabályos eljárás, ha elektronikusan kerül kizárólag megőrzésre minden elektronikusan aláírt beszámolódokumentum?
5. Szükséges valahol írásban rögzíteni, hogy a papíralapú aláírásról és megőrzésről áttér a vállalkozás elektronikus módszerre?
1. Amennyiben az aláírásra jogosultak eddig papíralapú aláírásról döntöttek, milyen feltételek mellett van lehetőség módosítani ezt elektronikus aláírásra?
2. Milyen elektronikus aláírási módok fogadhatók el a beszámoló aláírása tekintetében?
3. Elektronikus aláírás esetén elfogadható eljárás, ha annyi aláírt példány készül, ahány aláíró elektronikus aláírással látja el a beszámolódokumentumokat? (Tehát minden aláíró külön dokumentumot ír alá, így a külön-külön aláírt dokumentumok együttesen lesznek kizárólag érvényesek.)
4. Elektronikus megőrzésre/archiválásra milyen előírások vonatkoznak? Elektronikus aláírás esetén is kötelező a papíralapú őrzés, vagy ilyen esetben elegendő és szabályos eljárás, ha elektronikusan kerül kizárólag megőrzésre minden elektronikusan aláírt beszámolódokumentum?
5. Szükséges valahol írásban rögzíteni, hogy a papíralapú aláírásról és megőrzésről áttér a vállalkozás elektronikus módszerre?
23. cikk / 785 Készpénzes számlák és egyéb bizonylatok megőrzése
Kérdés: 1. Készpénzes számlák esetén a könyvelőszoftver által generált pénztárbizonylatot kell-e papíralapon tárolni, vagy elegendő a könyvelőszoftver, és onnan bármikor kinyomtatható?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?
24. cikk / 785 Szakjogászképzés adóterhei
Kérdés: Compliance (megfelelési) szakjogászszakképzést végez el a társaság vezérigazgatója, aki a társaság jogi munkáit is végzi egyben munkaviszony keretében. Az egyetem a képzés költségéről a számlát áfamentesen a társaság nevére állította ki, hiszen ez a munka elengedhetetlen a társaság működéséhez. A társaságnak a számlázott összeg után felmerül-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége?
25. cikk / 785 Fióktelep elszámolásai
Kérdés: USA-székhelyű cég (LLC = korlátolt felelősségű társaság) létrehozott Magyarországon egy fióktelepet a köztük lévő keretmegállapodás alapján. A fióktelep az LLC részére tabletek és robbanásbiztos eszközök gyártását, fejlesztését, tanúsítását, értékesítését, továbbá vevőszolgálati tevékenységet végez. Az USA LLC mint anyavállalat menedzsmentszolgáltatást, értékesítési, marketing-, üzletfejlesztési és ügyfélmegtartás szolgáltatást nyújt a fióktelepnek. Az eredeti termék joga és a további fejlesztés eredménye az USA LLC tulajdona. Az USA LLC hozzájárul, hogy a fióktelep a gyártáshoz és szolgáltatáshoz szükséges jogokat megállapodás szerint használja, és ezért licencdíjat fizet. A fióktelep-finanszírozás – szükség esetén – kölcsön formájában működik, kamatfizetés mellett. A gyártási, fejlesztési tevékenységből származó kölcsönszámla-követelések, illetve a kölcsönügyletből származó törlesztési kötelezettségek kompenzálásáról a felek negyedévente egyeztetnek, és a beszámítást elvégzik. Az LLC és a fióktelep között létrejött keretmegállapodás alapján a teljes évi tevékenységgel kapcsolatban év végén elszámolnak egymással. Az elszámolás számla alapján történik. A számla tartalmazza a fióktelep részéről a kutatás-fejlesztés során elvégzett, elismert szolgáltatás ellenértékét, a gyártás-szolgáltatás ellenértékét, az értékesítési, a vevőszolgálat ellenértékét, az LLC részéről a licencdíjat, menedzsment-, értékesítés-, marketingdíjat. Az LLC és a fióktelep az egymással szemben elismert követeléseket számlázta. A tárgyévben a fióktelep veszteséges volt, mivel az új termék „tanúsítvány” hiányában nem volt értékesíthető. Az LLC az általa elfogadott felmerült költségek jelentős hányadának megfelelő összeget átadott a fióktelepnek a működés biztosítása érdekében, az LLC bevételi számlájában negatív előjellel. A fióktelep eredménye ezáltal mindenképpen javul, és eredményes lesz. Ezen negatív összeget hogyan kell kezelni a számvitelben? A feleknek ezen összeggel kapcsolatban van szerződéskötési kötelezettségük? A szerződés lehet kölcsön, véglegesen átadott pénzeszköz, illetve támogatás is a működési költségek fedezete céljából? A fentiek függvényében mi a helyes könyvelés, ha nincs szerződés a felek között, illetve kölcsön vagy végleges pénzeszközátadás, illetve támogatási szerződés esetén?
26. cikk / 785 Bérminimumhoz kapcsolódó ki nem vett kötelezettségek
Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja tagi jogviszonyára való tekintettel elszámolja – de nem veszi ki a társaságból – a mindenkori garantált bérminimumhoz kapcsolódó kötelezettségeket. Hogyan kell lekönyvelni a fenti gazdasági eseményt?
27. cikk / 785 Csoportos élet- és baleset-biztosításnál kedvezményezett a cég
Kérdés: Cégünk csoportos élet- és baleset-biztosítást kötött a dolgozóira. Biztosítottak a dolgozók, kedvezményezett a cég (a dolgozók lemondtak a kedvezményezetti pozícióról). A lenti könyvelési tételek helyességét meg tudják erősíteni vagy cáfolni? Éves biztosítási díj elszámolása: T 368 (követelés biztosítóval szemben) – K 454 (szállítók) Baleset miatt kifizetés elszámolása: T 384 (bank) – K 368 (követelés biztosítóval szemben). A 368 egyenlegét minden év 12. 31-ével kell elszámolni pénzügyi ráfordításként vagy pénzügyi bevételként? Fenti esetben a biztosítás után nem kell adót fizetni?
28. cikk / 785 Ügyvezető baleset-biztosításának elszámolása
Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére baleset-biztosítást kötöttünk halál, illetve baleset esetére, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége. Hogyan kell az ilyen biztosítást elszámolni?
29. cikk / 785 Helyi adó számításánál alkalmazható módszer
Kérdés: Hipa-számítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2% a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tgk.-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónak van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tgk.-k többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni?
30. cikk / 785 Egyesület társaságiadó-alapjának számítása
Kérdés: Egyesület társaságiadó-alapjának számításához kérem segítségüket. Sportegyesület közhasznú tevékenysége iskolások sportra való nevelése, sportrendezvények szervezésével, valamint sporteszközök biztosításával. Bevételeinek kiegészítésére bérbe ad sporteszközöket. Saját tulajdonú ingatlanát is esetenként bérbe adja sportcélra, többnyire magánszemélyeknek. A bérbeadáson kívül más gazdasági tevékenységet nem végez. A bérbeadás bevételét a mérlegben a vállalkozási tevékenység oszlopban kell szerepeltetni? Meg kell fizetni a bérbeadás után a társasági adót, akkor is, ha összességében az egyesület nem nyereséges? Az egyesület nem rendelkezik közhasznúsági fokozattal.
