Díjvisszatérítés könyvelése

Kérdés: Társaságunk hitelbiztosítással rendelkezik. Év közben havonta fizetünk egy előre megállapított díjat, amelyet az évfordulókor korrigálunk. (Az előző év biztosítási díjának bizonyos százaléka visszajár kármentesség esetén.) A biztosító bónusz megjelöléssel helyesbítő számlát állít ki a visszajáró díjról. A helyesbítő számlán az elmúlt biztosítási évet feltüntetik, de a helyesbített számla nincs nevesítve. A díjvisszatérítést a biztosító átutalta. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a biztosító által átutalt díjvisszatérítést az átutalás időszakában, az átutalással egy­idejűleg az egyéb bevételek között kell könyvelni (T 384 – K 9699).Az évforduló előtti időszak biztosítási díja csak akkor csökkenthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Ügyvezetők felelősségbiztosítása

Kérdés: A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. módosította az ügyvezetők felelősségére vonatkozó szabályokat. Egy 100 fő alkalmazottat foglalkoztató kft. (leányvállalat) úgy döntött, hogy az ügyvezetők védelme érdekében felelősségbiztosítást köt részükre. A kft.-nél az ügyvezetői feladatokat 2 fő ügyvezető látja el, a kft. alkalmazásában álló magyar állampolgárságú és az anyacég alkalmazásában álló német állampolgárságú ügyvezető. A részükre megkötött felelősségbiztosítás a kft. szempontjából elszámolható költség? A kft.-nek, illetve az ügyvezetőknek keletkezik-e, és ha igen, milyen adókötelezettsége? Az ügyvezetőknél ez jövedelemnek számít, esetleg le kell számfejteni részükre? Ha jövedelemnek számít, akkor azt a német ügyvezető részére milyen módon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból nem derül ki, hogy mi a kft. által megkötött felelősségbiztosítás pontos tartalma, így feltételezzük, hogy azt az ügyvezetők harmadik személyek felé fennálló felelősségére vonatkozóan kötötték. Az Szja-tv. 3. §-a 90. pontjának az előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Háziorvosok szakmai körúton, külföldön

Kérdés: Háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság tagjai, akik egyben a bt. alkalmazottai is, az utazási iroda által orvosoknak szervezett "Hippokratészi szakmai körúton" vesznek részt külföldön. Az utazási iroda által kiállított számlában részvételi díj, repülőtéri illeték, biztosítási díj és félpanziós felár van feltüntetve. Költségként elszámolható az út? Oktatás-továbbképzés vagy utazás-kiküldetés? Van-e adó-, illetve járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja alapján hivatali, üzleti utazás az, amikor a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges az utazás, ideértve különösen a kiküldetés miatt szükséges utazást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Befektetési egységhez kötött életbiztosítás

Kérdés: Egy kft. "rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött élethosszig tartó" életbiztosítást kötött. A szerződő a kft., biztosított az ügyvezető, haláleseti szolgáltatásra kedvezményezett az ügyvezető felesége, aki munkaviszonyban van a kft.-nél. A díj fizetése rendszeresen félévenként esedékes. Tudomásunk szerint 2014-től (2013-as évre is nagyrészt visszamenőleges hatállyal) a biztosítások tekintetében változások történtek, melyek nehezen értelmezhetők. Helyesen járunk-e el a leírt biztosítás esetén, ha annak díját rögtön költségként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás tekintetében nincs változás 2013-ról 2014-re. A kft. által fizetett biztosítási díj elszámolásánál azt kell elbírálni, hogy a kft. által fizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás szerint a nyugdíj-biztosítási szerződés alapján a díjfizető a németországi anyavállalat és nem a magyarországi kft. Biztosítási díjat költségként csak az a vállalkozás számolhat el, aki a biztosítási szerződés alapján díjfizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Egy összegben fizetett biztosítási díj

Kérdés: Egy társaság vezető beosztású dolgozóira (10 fő) 2013. szeptember elsejével egészségbiztosítási szerződést kötött határozatlan időre. A biztosítási díjat (100 E Ft/fő/év) egy összegben, 1 évre előre kellett kifizetni a kapott egészségbiztosítási kötvény szerint. Helyesen számolja-e el a cég, ha a fenti teljes összeget (1000 E Ft) annak kifizetésekor a személyi jellegű kifizetések között mutatja ki, függetlenül attól, hogy az a következő év augusztus végéig terjedő időszakra szól? (Vagyis év végén nincs időbeli elhatárolás a tételre.) Keletkezik-e szja- és ehofizetési kötelezettsége amiatt, hogy évente egyszer fizet 100 E Ft-ot, és nem havonta a 100 E Ft egytizenketted részét? Így az első hónapban a fizetett díj meghaladja a minimálbér 30%-át, míg más hónapban nem lesz fizetés.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2013-ban hatályos, a kockázati biztosítás más személy által fizetett díjának adómentességét tartalmazó szabálya, az 1. számú melléklet 6.3. pontja nem tartalmaz meghatározást a havi biztosítási díj számítására. Ez a rendelkezés 2014-től módosul, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

2012-ben kiállított számla könyvelése

Kérdés: A 2012-ben kiállított, de teljes egészében 2013. évre vonatkozó szolgáltatás (biztosítás) számlája 2012-ben könyvelendő-e a szállítóval szemben, a költség elhatárolásával?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a biztosítási díjat sem az Áfa-tv., sem az Szt. előírásai szerint nem kell számlázni! Számviteli bizonylatra természetesen szükség van.A gazdasági eseményeket a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számla kiállítása még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Egész éves biztosítási díj bizonylata

Kérdés: 2012. év során a biztosítótársaságok "tömegesen" álltak át arra, hogy a gfb és casco díjáról az eddigi negyedéves/havi számla helyett a biztosítási kötvény hátoldalára számviteli bizonylatot nyomtatnak, ezen pedig feltüntetik az egész éves biztosítási díjat a fizetési esedékesség szerint. Hogyan kell ezt a számviteli bizonylatot könyvelni? Elő kell írni kötelezettségként? Vagy nem kell? Elegendő a fizetéskor a kifizetés bizonylata mellé tennünk a számviteli bizonylatot?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés. A biztosítási díj nem – a klasszikus értelemben vett – termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke, ezért azt nem terheli áfafizetési kötelezettség, így azt az eddigiek során sem kellett számlázni.A kérdés szerint olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Biztosítóval szembeni követelés besorolása

Kérdés: A társaság által egy összegben kifizetett biztosítási díjat a társaság a biztosítóval szembeni követelésként mutatja ki. Év végén a beszámolóban ezt a követelést át kell-e sorolni a befektetett pénzügyi eszközök közé, abban az esetben, ha a tárgyévet követő évben várhatóan visszavásárlás, illetve a biztosítással kapcsolatos kifizetés a társaság részére nem lesz?
Részlet a válaszából: […] A befektetett pénzügyi eszközök között az Szt. 27. §-ában foglaltakat kell kimutatni. A biztosítóval szemben fennálló követelés nem tekinthető adott kölcsönnek, tartós bankbetétnek. Ez következik egyrészt a követelés tartalmából (előre kifizetett biztosítási díj),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Egyéni vállalkozó életbiztosítása

Kérdés: Magánszemélyként kétfajta befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötöttem. Az egyik lejárat nélküli, forintalapú, egyszeri díjas + eseti díjat is fizettem. A másik 10 év után lejár, euró­alapú és rendszeres díjfizetésű (havi). Két kérdésem van:
1. -Elszámolhatom-e költségként, mint egyéni vállalkozó a befizetett összegeket az Szja-tv. 11. számú mellékletének I/9. pontja alapján? Ha igen, akkor van-e ezzel kapcsolatban valamilyen adófizetési kötelezettségem?
2. -Ha lejár, vagy lejárat előtt visszavásárolom, milyen adókat kell utána fizetnem?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó semmilyen saját magára kötött életbiztosítás biztosítási díját nem számolhatja el költségként, ez csak alkalmazott esetében lehetséges, de akkor is csak kockázati élet-, baleset-biztosítás esetében. Így a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
1
2
3
4
9