Díjbekérő bizonylatok könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különböző díjbekérő bizonylatokat (pl. biztosítások, folyóiratok díjbekérői)?
Részlet a válaszából: […] A számviteli nyilvántartásokban a költségek, a ráfordításokelszámolása jellemzően számla, bevallás, kivetés, szerződés, bankkivonat, belsőbizonylat és más hasonló bizonylat alapján történhet. A díjbekérő bizonylatakkor lehet a számviteli elszámolás bizonylata, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.
Kapcsolódó címke:

Biztosítás esetén kedvezményezett a munkáltató

Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szerződő – meghatározott esetben – kedvezményezettis, a biztosítónak átutalt biztosítási díjat előlegként kell kimutatnia (T 354– K 384). Az előlegként átutalt díjat költségként az átutaláskor nem lehetelszámolni, így az a társasági adó alapját nem érinti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Biztosítási díj fizetése a biztosítottnak

Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási szerződést a munkáltató és a munkavállalómódosíthatják úgy, hogy a munkáltató, azaz a szerződő fél helyébe amagánszemély lép, és ő vagy az általa megjelölt személy válik kedvezményezetté,vagyis a szolgáltatás jogosultjává. A munkavállaló dönthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Biztosítás befektetéssel

Kérdés: A bt. szabad pénzeszközei befektetése céljából 30 millió forintos életbiztosítást kötött elérésre, illetve halálesetre. A szerződő fél a bt., biztosított a bt. vezető tisztségviselője, kedvezményezett a bt. Az egyszeri díjfizetéssel járó, ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás lejárata 5 év. Az ilyen címen eszközölt befektetés hova könyvelendő? A befektetés mikor és kinek lesz adóköteles bevétele? Ha a biztosító visszafizeti, a hozadék a társasági adó alapját növeli? A biztosított osztalék formájában juthat hozzá?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szerződő fél is a bt., a kedvezményezett is a bt., abt. által fizetett biztosítási díjat előlegként kell kimutatni (T 354 – K 384),függetlenül attól, hogy az ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás. Bárformailag befektetés, tartalmát tekintve előleg. Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett a biztosított

Kérdés: A biztosítási szerződés szerint szerződő a társaság, biztosított a társaság munkavállalója, kedvezményezett halálesetben a tulajdonostárs (szintén munkavállaló is), eléréskor a biztosított. A futamidő 5 év, a biztosítási díjat a futamidő elején egy összegben fizették meg. A biztosítási díjat hosszú lejáratú követelésként számolta el a társaság. Eléréskor, az 5 éves futamidő végén ki és hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] Ha a társaság a biztosítóval kötött szerződésbenkedvezményezettként magánszemélyt nevesít, akkor a fizetett biztosítási díjatnem előlegként kell elszámolni, hanem fizetett biztosítási díjként kellkimutatni (T 533 – K 384). A társaság a biztosítótól ezt az összeget nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.
Kapcsolódó címke:

Biztosítási díjból utólag adott kedvezmény

Kérdés: Társaságunk vagyonbiztosítási szerződése alapján teljes kármentesség esetén 5 százalék kedvezményt kap utólag a biztosítási díjból. Hogyan könyvelendő a mérlegzárást követően jóváírt összeg? Egyéb bevételként vagy a tárgyévi biztosítási költségeket csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a biztosítási díjból utólag kapott kedvezményt atársaság számviteli politikájában meghatározott mérlegkészítés időpontja utánírják jóvá, akkor azt a jóváírás évében az egyéb bevételek között kellelszámolni. Ebből következően, a mérlegfordulónap és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

El nem ismert költség

Kérdés: Egy társaság 2002. évben fejlesztési tartalékot képezett az eredménytartalékból a megengedett mértékben. Ezt 2003. évben beruházásokra felhasználta, többek között 6 millió Ft-ot meghaladó beszerzési értékű személygépkocsikra is. Mivel a teljes bekerülési érték belefért a fejlesztési tartalékba, az adótörvény szerint értékcsökkenési leírást nem számoltak el, a számított nyilvántartási érték nulla. Az adóhatóság a Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontjára hivatkozva nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekinti a fejlesztési tartaléknak azt a részét, amit a 6 M Ft feletti beszerzésű személygépkocsira feloldottak.
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóság a törvény előírása szerint járt el,tekintettel arra, hogy a Tao-tv. 3. számú mellékletének 1. pontja, amelyszerint "A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozásitevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető természetbeni juttatásai

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]
Részlet a válaszából: […] A válaszhozelőször az ügyvezető igazgató jogállását kell tisztázni. A gazdasági társaságügyvezető igazgatója a Gt. szerint – függetlenül attól, hogy többségitulajdonos, vagy nem többségi tulajdonos, vagy egyáltalán nem tulajdonos,illetve heti 36 órát dolgozik-e vagy sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Tag javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Életbiztosítás a biztosított magánszemélynél szja-köteles-e, ha a szerződő egy kft., a biztosított a kft. magánszemély tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […]

Az Szja-tv. főszabálya szerint adóköteles biztosítási díj a kifizető által kötött biztosítás díja, ha a biztosító szolgáltatása a magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illeti meg.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címke:

Nyilvántartásban nem szereplő épület tűzkára

Kérdés: A társaság nagy értékű épülete leégett, amelyről kiderült, hogy nem szerepel a tárgyi eszközök nyilvántartásában. Az iratokból az állapítható meg, hogy még 1998-ban vagy 1999-ben üzletrészvásárlás címén került a társaság tulajdonába. A tűzeset 2006. 01. 12-én történt. A társaság értékbecslő szakértővel felbecsültette az épületet. A szakértő szerint az épület forgalmi értéke 10,5 millió forint, használati értéke 7,3 millió forint. Az épület után kárbiztosítási díjat fizettek. A biztosító a kártérítés összegét 17,9 millió forintban elismerte, de a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak 2 millió forintot utalt át anyagbeszerzésre. Mikortól kell állományba venni az ingatlant? Milyen értéken? Az elismert vagy az átutalt összeget kell könyvelni? Kell-e visszamenőlegesen önellenőrzést készíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a szabálytalanságok sorozatára utal. Biztosításidíjat fizetnek egy olyan épület után, amelyik nem szerepel a társaságkönyvviteli nyilvántartásában. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerintegyáltalán a társaság tulajdonában van-e? Ha igen, akkor mióta? A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:
1
6
7
8
9