Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott bontás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk a 2019-ben megvásárolt épületet lebontja, mert az a telephelyként kijelölt terület követelményeinek nem felel meg. A megvásárolt épület beszerzési értéke a beruházási számlán van. A lebontásra kerülő épület helyére új termelőcsarnok megépítését tervezi a cég, a megvalósítása azonban még bizonytalan. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére számolandók el, vagy a telek értékét növelik? Ha a telek értékét növelik, akkor a telek piaci értékét meghaladó részt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]adásvételi szerződés szerint az épülethez tartozó telek is tulajdonjogilag a vevő birtokába került, akkor a vevőnek kell a számlán szereplő vételárat megbontania a lakott telek értékére és az épület értékére. További könyvelés az előző bekezdés szerint.Az előző két bekezdés szerinti esetben az Szt. 47. §-a (5) bekezdésének előírása szerint kell eljárni. E szerint építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) beszerzési (bekerülési) értékeként kell figyelembe venni.A törvényi előírásból az is következik, ha a telken (a földterületen) az épület-, építményberuházás a bontást követő üzleti év végéig nem kezdődik el, akkor a valódiság számviteli alapelv előírásaiból következően, a telek (a földterület) piaci értékét meghaladó bekerülési (beszerzési) értéket terven[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8140
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Bontásból visszanyert anyagok elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként - az értékbecslés szerinti piaci értéken - felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.
Részlet a válaszból: […]a számviteli törvény selejtezésről nem tesz említést.)A terményszárító berendezést egyetlen tárgyi eszköznek tekintjük, és meg kell állapítani a kivezetéskori terven felüli értékcsökkenésének összegét. Hogyan? Normál esetben a terv szerinti és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bruttó érték. A kérdés szerinti esetben - a visszanyert eszközök miatt - azonban a bruttó értéket csökkenteni kell a visszanyert anyagok haszonanyagértékével, illetve hulladékértékével, amely értéken azokat a vásárolt készletek között kell állományba venni. Konkrétan:- a nagyobb értékű berendezéseket haszonanyagértéken (ami lehet azok piaci értéke is, amennyiért azok jelen állapotukban megvásárolhatók lennének) készletre kell venni (nem lehet beruházásként elszámolni, mert az új terményszárító berendezésbe csak kibontás után szerelhető be, a gazdasági eseményeket megtörténtük sorrendjében kell könyvelni, azokat összevonni nem lehet);- az egyéb berendezéseket, a hulladék vasakat hulladékértéken (alapvetően azon az értéken, amennyiért el lehet azokat adni) kell a vásárolt készletek között állományba venni;- nagyon lényeges, hogy az előbbiek szerinti készletre vételi értékek együttes összege nem lehet több, mint a terményszárító berendezés kivezetéskori nettó értéke (amennyiben a kivezetéskori nettó értéket meghaladja a készletre vételi értékek együttes összege, akkor a készletre vételi értékeket arányosan csökkenteni kell a kivezetéskori[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7401
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Bontási tevékenység áfája

Kérdés: Cégünk ipari csarnokok, gyárépületek bontásával foglalkozik. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében e szolgáltatás - mivel építési hatósági engedélyköteles, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött - a fordított adózás körébe tartozik. A 2016. 06. 14-től hatályos 312/2012. Korm. rendelet azonban a bontási engedélyt, tudomásulvételi eljárást, az egyszerű bejelentést megszüntette. E naptól a 191/2009. Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni a bontási tevékenységnél, ami alapján a bontást a hatósághoz nem kell bejelenteni. Ezt felváltotta az építőipari kivitelezési tervek elkészítése és annak az e-naplóba való feltöltési kötelezettsége. Ezen változást - szerintünk - az Áfa-tv. nem követte. Az Áfa-tv. idevonatkozó §-ait szorosan értelmezve, tevékenységünk a továbbiakban egyenes áfás lenne, mivel sem bontási engedély, sem tudomásulvételi eljárás, sem egyszerű bejelentés nem kapcsolódik hozzá. A szolgáltatást igénybe vevő fél még nem tudja, hogy a gyárépületek lebontása után a területet miként fogja hasznosítani. Önök szerint a bontási tevékenység áfaköteles vagy a fordított adózás körébe tartozik?
Részlet a válaszból: […]tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. §-a (1) bekezdésének c) pontja rögzíti 2016. 06. 14-től, hogy kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építmény bontása, ha- az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 köbmétert, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy- a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert.Az Áfa-tv. 2016. 07. 16-tól hatályos 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedélyköteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban nyilatkozik a szolgáltatás nyújtójának.Ha a hivatkozott jogszabályok előírásait összeolvassuk, a következőket állapíthatjuk meg: az adminisztratív tevékenység csökkentését jelentheti az, hogy a bontási tevékenység nem tudomásulvételi eljáráshoz, illetve nem bontási engedélyhez kötött, ha nem tartozik a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. §-ának hatálya alá.A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet pedig műszaki követelményként írja elő azt, hogy mely esetben végezhető a bontás kivitelezési dokumentáció alapján (ez megegyezik az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység követelményével).A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7164
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Ikerházbontás beruházás miatt

Kérdés: Cégünk megvásárolta a szomszéd ikerházat 2006-2007-ben. A lakóépületet átminősítették szociális épületté. Jelenleg telephelyfejlesztést hajtunk végre, de ennek útjában áll az ikerház. A tervek szerint teljesen nem lesz lebontva, az utcafrontra néző falak megmaradnának. Mi ennek a számviteli elszámolási módja?
Részlet a válaszból: […]hulladék-, illetve haszonanyag-) értékükön - a bruttó érték csökkentésével készletre kell venni (T 21-22 - K 123). A készletrevétel utáni értéket pedig az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni (T 8664 - K 128), majd az épületet - legkésőbb a bontással egyidejűleg - a könyvekből ki kell vezetni (T 128, 129 - K 123). Az Szt. 47. §-ának (6) bekezdése alapján az ikerház bontásának a költségeit a telephelyfejlesztés keretében bővítésre kerülő csarnok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4669
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Bontás a hulladék anyag ellenében

Kérdés: A terményszárítót a társaság a hulladék anyagáért lebontja. A tevékenység a fordított adózás alá esik? Milyen számviteli szabályokat kell betartani?
Részlet a válaszból: […]anyagok - jogszerűen - a terményszárító tulajdonosát illetik meg. Ahhoz, hogy a visszanyert anyagok a bontást végző tulajdonába kerülhessenek, az szükséges, hogy a terményszárító tulajdonosa azokat a bontást végzőnek eladja. A leírtakból következően, valójában csere történik, amelynek során a bontás mint szolgáltatásnyújtás ellenértéke helyébe a bontással visszanyert anyagok lépnek. A csere értékét a kibontott anyagok (hulladékok) - áfa nélküli - piaci értéke fogja meghatározni. A bontást végzőnek ezen az értéken kell számláznia a bontást a terményszárító tulajdonosának, annak pedig ugyanezen az értéken kell számláznia a kibontott, a bontás során visszanyert anyagok értékét a bontást végzőnek. A bontást végzőnek csak akkor nem kell az áfát felszámítania, ha az ingatlan bontásához az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4148
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?
Részlet a válaszból: […]vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait (idetartozik a tereprendezés is) a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési értékként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Ha a telken (a földterületen) épület-, építményberuházás a rendeltetésszerűen használatba nem vett épület bontásával egyidejűleg nem kezdődik el, és a kezdést követően nem valósul meg, akkor a telek (a földterület) piaci értékét meghaladó bekerülési (beszerzési) értéket terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a bontás üzleti évének mérlegfordulónapjához kapcsolódóan. Az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést csak az Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében előírtak bekövetkeztekor lehet alkalmazni. A terven felüli értékcsökkenés összegével később a telken (a földterületen) megvalósuló beruházás bekerülési értéke nem növelhető. Amennyiben nem a telek (a földterület) vásárlásával egyidejűleg történt az épület beszerzése, akkor annak a bekerülési értékét terven felüli értékcsökkenésként, bontási költségeit az eredmény terhére kell végleges jelleggel elszámolni (nem lehet visszaírni). Az előbbi bekezdések szerinti és az itt nevesített bontási költségek összegével a társasági adó alapjának meghatározása során az adózás előtti eredményt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3412
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , ,