Igénybe vett szolgáltatás áfájának visszaigénylése

Kérdés: Vevőszolgálatunkon németországi áfaalanytól vásárolt számítógépes programmal dolgozunk. A német cég részére év végén licencdíjat fizetünk. A program karbantartását magyar cég végzi, tevékenységéért havi rendszerességgel – áfás számla alapján – fizetünk. Sikerült a németekkel megállapodni, hogy az így felmerült költségeinket átvállalják, amelyet a német fél felé számlázunk. A számlán feltüntetjük, hogy az "áfatörvény területi hatályán kívüli", továbbá azt, hogy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett az adófizetésre. A magyar szolgáltató számlájában szereplő áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...számítógépes programért a német cégnek fizetettlicencdíjat a német fél – amelyiknek magyar közösségi adószáma nincs – akérdező cég felé – feltételezzük – számlázza, és a magyar fél az igénybe vettszolgáltatás áfáját – mint a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Gazdaságilag nem független felek közötti ár

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?
Részlet a válaszából: […] ...A szokásos piaci ár meghatározására a Tao. tv. 18.§-a fogalmaz meg módszereket, amelyeket a Tao-tv. 31. §-ában hivatkozott, azOECD-nek a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, akapcsolt vállalkozások közötti árak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...leírása, illetve annak arányos része;– a K+F témához közvetlenül vásárolt és használt kül- ésbelföldi szabadalom vételára, a licencdíja, a know-how ellenértéke, aszolgálati találmány kapcsán fizetett találmányi díj a számlázott, a fizetettösszegben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Szoftverhasználati díj

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...vett szolgáltatásként. E díjra az 1976. évi 2. tvr.-tv alkalmazni kell. Az 1976. évi 2. tvr. 11. cikk (2) bekezdése szerint ugyanis a "licencdíj" kifejezés azt a bármilyen jellegű térítést jelenti, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, beleértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Internet-hozzáférés áfája

Kérdés: Az internetszolgáltatás áfája teljes egészében vagy csak 70 százalékban igényelhető vissza? A CD Jogtárban lévő Áfa-tv. 33. §-a csak a 70 százalékot engedi visszaigényelni, míg az Adókódex szerint a szigorítást az internet-hozzáférésnél nem kell alkalmazni. Melyik a helyes álláspont?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. §-ának (4) bekezdése alapján a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) igénybevétele esetén nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Külföldről rendelt szoftver áfája

Kérdés: Cégünk egy nagy értékű szoftvert rendelt egy amerikai cégtől. A szoftvert CD-lemezen küldték meg, amit a VPOP elvámolt, és kivetette az áfát, de csak az adathordozó csekély értéke után. A szoftvervásárlás tekinthető-e olyan szolgáltatásvásárlásnak, amely az Áfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének b) pontja alá tartozik? És mint ilyennél, ha a teljesítés helye belföld, akkor a vevőnek kell az áfát megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A Vám-tv. előírásai szerint, ha a külföldi számlája elkülönítetten tartalmazza a jogot tartalmazó anyag és a jog forgalmi értékét, a vámhatóság termékimport jogcímen csak a hordozót vámkezeli. Tekintve, hogy az Áfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Számítógép-alkatrészek cseréje

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy a használatban lévő számítógépek egyes egységei, alkotórészei meghibásodnak (például alaplap, winchester, CD-meghajtó, flopi stb.). Ezeket javítani általában nem lehet, csak cserélni. Az elromlott egységek, alkatrészek hasonló paraméterű alkotórésszel nem cserélhetők, mivel olyanok a piacon már nincsenek, csak jobbak, nagyobb tudásúak, korszerűbbek. A számítógépek egy-egy elromlott és ezért kicserélésre kerülő alkotórészének beszerzési, javítási költségét karbantartási költségként vagy bővítésként kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a beruházás, a felújítás, a karbantartás fogalmának az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-19. pontjaiban rögzített értelmező rendelkezéseit kell összevetni. A fogalmak összevetésével a következőt lehet megállapítani:"Beruházás a meglévő tárgyi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Ajándék CD

Kérdés: Hanglemezkiadó cég a boltok és az üzletkötők részére – bolti forgalomba nem kerülő, a megjelenő lemezekről ismertetőt tartalmazó – CD-t gyártat, egy évben 2 alkalommal. Térítés nélküli eszközátadásként számolja el, az áfát nem igényli vissza. Terheli-e más adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nem magánszemélyek részére adott CD-t az Szt. előírása alapján térítés nélküli eszközátadásként kell elszámolni (Szt. 86. §), a magánszemélyek részére átadottat pedig természetbeni juttatásként, személyi jellegű egyéb kifizetésként [Szt. 79. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Szja: étkezési utalvány

Kérdés: Természetben juttatott étkezésnek minősül-e, ha olyan étkezési tiketteket vásárol cégünk, amelyeket éttermekben lehet beváltani? Ebben az esetben 2200 Ft-ot lehet adómentesen adni fejenként?
Részlet a válaszából: […] ...előírások szerint 20 perc; a meleg ételt biztosító szolgáltatónál elfogyasztott ételnek kell lenni (ami a kérdezett esetben lehet McDonald's, de nem igaz ez egy [klasszikus] salátabárra); a meleg ételt a munkavégzés napján a törvényes munkaidőben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Licencdíj elszámolása és társasági adója

Kérdés: Gyártási eljárásért – amelyet a használatbaadó 5 éves szerződés alapján továbbfejleszt, aktualizál az éves licencdíj ellenében – a társaság licencdíjat fizet 1998-tól. A társaság az 1998-ban fizetett licencdíjat szellemi termékként vette állományba, és 3 éves használati időt tervezve számolja el az értékcsökkenést. 1999-től az éves licencdíjat költségként számolja el. Helyes-e az eljárás, illetve jogdíjnak minősül-e a licencdíj, és meg kell-e utána állapítani a társasági adót, ha a használatbaadó külföldi illetőségű?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak nem indokolják, hogy a használatbaadónak évenként fizetendő licencdíjból az 1998. évben fizetett összeget eltérő módon számolják el, mint a következő 4 év licencdíját. Így nem lehet egyetérteni a társasággal, amikor az 1998. évi licencdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
1
2
3