Egyszerűsített végelszámolás, a cégbíróság a céget nem törölte

Kérdés: 2023. 01-02. hónapban kivás kft. 03. 01-vel egyszerűsített végelszámolást kezdett, amit 04. 30-val befejezett, a két beszámolót közzétette, a bevallásokat beküldte, azonban a cégbíróságnak rossz nyomtatványon nyújtotta be a törlési kérelmet, így elutasították azt. A 2023. 04. 30-i végelszámolási mérleget hibernálni kell? Ha az új egyszerűsített végelszámolás kezdete 12. 01., befejezése 01. 31. lesz, akkor november 30-val és 01. 31-vel kell a beszámolót közzétenni, vagy 12. 31-vel is?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az egyszerűsített végelszámolásról való döntést a törvényi előírásnak megfelelően bejelentették az adóhatósághoz, a cégbíróság a cégközlönyben az egyszerűsített végelszámolás megindítását közzétette. A megindítás időpontjától kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Osztrák magánszemély részesedésének értékesítése

Kérdés: Egy osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű betéti társaság. A magánszemély állandó élettere Ausztria. Az osztrák magánszemély szeretné értékesíteni az üzletrészét. A részesedés ellenértéke után keletkezik-e Magyarországon adófizetési kötelezettség? Ha igen, akkor mi a teendő, ha magánszemély, mi a teendő, ha jogi személy a vevő?
Részlet a válaszából: […] ...nincs teendője az üzletrész értékesítésével kapcsolatban, akár magánszemély, akár jogi személy a vevő. (A tulajdonosváltozást a cégbíróságon a cégjegyzéken át kell vezetni a cégtörvény előírásának megfelelő bizonylattal.) Ha a vevő magánszemély, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...is, a munkabér is a magánszemély jövedelme).Az is nyilvánvaló a számviteli előírások alapján, ha a társaság jegyzett tőkéje a Cégbíróságon forintban van bejegyezve, akkor a könyvviteli nyilvántartásait forintban kell vezetnie. Ha viszont forintban könyvel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Végleges vagyonmérlegben negatív sajáttőke-elem – átalakulás

Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A 3 millió forintos jegyzett tőkét 50 millió forintra felemelik, a cégbíróság be is jegyezte az átalakulást 2023. 09. 30-ra (a tervezet 2022. 12. 31-ével készült). A kft. a 2023-as működés során olyan mértékű veszteséget ért el, amelyet egyetlen másik tőkeelem sem tud fedezni, tehát a végleges vagyonmérlegben lesz negatív összegű sajáttőke-elem. Mi a teendő ilyenkor, a cégbíróság utólag törli a zrt.-t?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt – összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke összegét.Amennyiben az (5) bekezdés szerinti jegyzett-tőke-csökkentés eredményeként a zrt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Több részletben beszerzett üzletrész részbeni értékesítése

Kérdés: Magánszemély több részletben szerzi meg egy kft. üzletrészeit. Az első 10%-ot 1 millió forintért, a második 60%-ot 2 millió forintért. Így összesen 70% tulajdona lesz. Ebből elad 30%-ot 10 millió forintért. Mennyi a bekerülési értéke az eladott üzletrésznek? Változik-e a bekerülési érték számítása, ha nem magánszemély, hanem kft. az üzletrész tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] ...meg. A kérdés szerinti esetben a második 60% megvételekor a két üzletrészt egy üzletrészként vagy két üzletrészként vették a cégbíróságon nyilvántartásba. Ez a szabály 2022. 01. 01-től hatályos, előtte egy tagnak csak egy üzletrésze lehetett.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Sikertelen egyszerűsített végelszámolás

Kérdés: Egy belföldi társaság 2022. 09. 01-én indult egyszerűsített végelszámolása sikertelenül zárult le (2022. 08. 31-ig katás volt), melyet a cégbíróság 2023. 05. 08. nappal jegyzett be. Korábban benyújtásra került a végelszámolást lezáró egyszerűsített éves beszámoló a cégbíróság részére 2022. 09. 01. – 2022. 12. 31. időszakra. Mi a teendő ilyenkor? Passziváltatni kellene az említett beszámolót, és leadni egy új beszámolót 2022. 12. 31. fordulónapra, mint normál üzleti évet záró beszámolót? Ha a passziválás a megoldás, akkor annak mi a folyamata?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a végelszámolást lezáró egyszerűsített éves beszámolónak a cégbíróságra való beküldése még nem jelenti azt, hogy a végelszámolás befejeződött, és a beszámolót közzé kell tenni.Az egyszerűsített végelszámolás időszaka is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolásánál a 72/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint kell eljárni. A végelszámolás befejezésekor, ha a társaságot a cégbíróság a cégjegyzékből törölte, adható ki a megmaradt vagyon (nem a saját tőke) az alapítónak (a tulajdonosnak). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Beolvadás után újabb beolvadás

Kérdés: Az "A" kft.-be beolvad "B" kft. A tervezetek fordulónapja 2022. 12. 31-e. Ezen átalakulás esetében a végleges vagyonmérleg és vagyonleltár fordulónapja 2023. 06. 30-a. Közben folyamatban lenne egy másik átalakulás (második átalakulás), ahol "A" kft.-be beolvad "C" kft. Ezen átalakulás esetében a tervezetek fordulónapja 2023. 06. 30-a lenne. Ez esetben a második átalakuláskor készített vagyonmérleg és vagyonleltár-tervezetben az "A" kft. esetében már szerepel a "B" kft.-től átvett vagyon, vagy még anélkül kell összeállítania a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket az "A" kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...és vagyonleltár-tervezetet készítenie. A beolvadás akkor válik véglegessé, ha a beolvadás tényét, a beolvadás utáni jegyzett tőkét a cégbíróság a cégjegyzékbe legkésőbb 2023. 06. 30-ig bejegyezte, a "B" társaságot pedig megszüntette. A végleges vagyonmérlegeket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Térítésmentesen kapott üzletrésszel tőkeemelés

Kérdés: Jelen kérdésem a 9188-as kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódik. Amennyiben a társaság tagjai a térítésmentesen kapott üzletrészt a saját tőke emelésére fordítják, keletkezik-e közteherfizetési kötelezettség a magánszemélynél vagy a társaságnál? Alkalmazhatók-e 2023-ban a Számviteli Levelek 2015. évi 326. számában, a 6689. számú kérdésre adott válaszban megfogalmazottak?
Részlet a válaszából: […] ...az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-növeléshez a társasági szerződést módosítani kell, a változásokat a cégbíróságon a cégjegyzékben is keresztül kell vezetni.A visszavásárolt üzletrészek bevonását követő tőkeemelés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Támogatásból ázsiós tőkeemelés külföldi cégben

Kérdés: Könyvelt cégünk magyarországi székhelyű kft., amelyet egy külföldi házaspár tulajdonol. Ugyanennek a házaspárnak a saját hazájában is van egy kft. formátumú vállalkozása. A magyar cég 2021-ben CED 20C pályázaton indult, amelynek keretében el is nyert vissza nem térítendő támogatást részben a saját, részben a külföldi cég eszközeire. A saját eszköz beszerzésének könyvelésével nincs problémánk, ott a kapott támogatást elhatároltuk, és a beszerzett eszközök értékcsökkenésének meghatározott része feloldásával rendezzük. A külföldi céggel van probléma. A pályázat kiírása szerint az ottani eszközbeszerzés úgy is támogatható, hogy a magyarországi cég ázsiós tőkeemelést hajt végre a külföldi cégben. Ez megtörtént, megkaptuk a taggyűlési határozatot és az ottani cégbírósági bejegyzést. Az ázsiós tőkeemelési részre jutó támogatás összegével mit kell kezdenünk? Ez marad egyéb bevételként, és adózik, vagy itt is figyelembe vehetünk bizonyos bevételcsökkentő vagy költségnövelő tételeket?
Részlet a válaszából: […] A válasz abból adódik, hogy a magyar cég a külföldi cégben ázsiós tőkeemelést hajtott végre, azaz tulajdoni hányadot, részesedést szerzett. Ezt a részesedésszerzést mint "eszközbeszerzést" az 1. számlaosztályban, az ázsiós tőkeemelés összegében az átadott eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.
1
2
3
41