Éves beszámoló elfogadása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Az egyik tulajdonos elfogadja az éves beszámolót, a másik nem. Mi történik ilyenkor, hiszen a taggyűlés nem fogadta el az éves beszámolót? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult testület által elfogadott ...éves beszámolót... az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni..."Az új Szt. 154. §-ának (1) bekezdése szerint pedig köteles az éves beszámolót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...könyvvizsgálat esetén pedig a könyvvizsgálói záradékkal vagy a záradék megadásának elutasításával kell közzétenni, illetve a cégbíróságnál letétbe helyezni.Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja tartalmaz a megbízható és valós képet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Lekötött tartalék visszavásárolt üzletrész miatt

Kérdés: Az új Szt. 38. §-a (3) bekezdésének c) pontja esetében arról van szó, hogy a visszavásárolt, de be nem vont üzletrész névértékét könyvelem az eredménytartalékból a lekötött tartalékba, miután bevontam, visszakönyvelem?
Részlet a válaszából: […] ...visszavásárolt saját üzletrészek bevonása a tőkeleszállítás sajátos esete, amelyet a tőkeleszállítás (a törzstőke leszállítása) cégbírósági bejegyzése napjával kell könyvelni az új Szt. 86. §-a (3) bekezdésének f) pontja, illetve (6) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...kft. tulajdonosánál az üzletrész értékének növekedését is csak akkor szabad könyvelni, amikor a kft.-nél a törzstőke felemelését a cégbíróság már bejegyezte. Mivel az üzletrész értékének növekedéséért az rt. nem fizetett, nem adott át eszközöket, a növekedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Gmk átalakulása

Kérdés: Cégünk 2000. február 1-jén gmk-ból jogutódlással kft.-vé alakult át. A cégbejegyzést a cégbíróság elutasította, de fellebbezéssel éltünk. A fellebbezés elbírálása még nem történt meg. Kérdésem: a társaság törzstőkéjét, amely az eredménytartalékból került átvezetésre, milyen időponttal kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-vé történő átalakulása során az átalakuláshoz kapcsolódó tételeket csak akkor lehet (és kell!) könyvelni, ha az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént, az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával.A Gt. 60. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...céljából. Mivel nincs pénzmozgás, a "kapott osztalékot" nem kell a tulajdonosnál könyvelni, csupán a tőkeemelés bejegyzéséről szóló cégbírósági határozat kézhezvételekor állományba veszi a befektetés növekedését a T 171 – K 9891 könyvelési tétellel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Az átalakulás áfája

Kérdés: Kérem, ismertessék az átalakuláshoz kapcsolódó áfaszabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...adóztatható (hiszen az átalakulás után a beolvadót vagy szétválás miatt a szétváló szervezetet törlik az adóhatósági, illetve a cégbírósági nyilvántartásból, azaz az megszűnik). Az adóztatás alól a külön törvények mégiscsak mentesítették az adóalanyokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Kapcsolt vállalkozás – egyéni vállalkozó

Kérdés: Vonatkozik-e a "kapcsolt vállalkozás" fogalma az egyéni vállalkozóra, ha a vállalkozó két kft.-ben is 50-50 százalékkal részesedik?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 2. §-ának (3) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó akkor sem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték. Így az egyéni vállalkozóra a "kapcsolt vállalkozás" számviteli fogalma nem értelmezhető.A Tao-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Előtársaság adóbevallásai

Kérdés: Egy kft. 2000. december 18-án alakult jogelőd nélkül, és 2001. január 10-én jegyezte be a cégbíróság. Milyen adóbevallásokat kell benyújtania?
Részlet a válaszából: […] ...– a 2000. évi szabályok szerint kell megállapítania. Az Art. előírása szerint az adóbevallás időpontja attól függ, hogy az adózót a cégbírósági bejegyzési kérelem benyújtásának évében, vagy attól eltérő évben jegyzi-e be a cégbíróság. Az első esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Képviseleti iroda könyvelése és Tao.-kötelezettsége

Kérdés: Vállalkozásomat megbízták a külföldi vállalkozás által 2000 decemberében alapított, magyarországi közvetlen képviseleti iroda könyvelésével. A cégbírósági bejegyzés folyamatban van, már cégjegyzékszámmal és adószámmal is rendelkezik. Kérdéseim: – kiterjed-e az új Szt. hatálya a képviseleti irodára, – vonatkozik-e rá a Tao-tv. és hogyan kell az adó alapját megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A kereskedelmi képviselet (iroda) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (továbbiakban: fióktelep tv.) előírása szerint alapítható, és e törvény alapján végezhet tevékenységet. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.
1
…
42
43
44