Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott cégérték tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték

Kérdés: A 6766. válaszban leírtak alapján az üzleti vagy cégértéket, amennyiben már nincs meg az a részesedés, amelynek megvásárlásával kapcsolatban a cégérték keletkezett, a részesedések közé történő átvezetést követően ki kell vezetnünk a könyvekből. Ezt a kérdést feltettük az adóhatóságnak is, de - sajnos - ők más választ adtak. Az adóhatóság álláspontja alapján a cégértéket továbbra is cégértékként kell kimutatnunk, amennyiben a társaság már nem rendelkezik az eredeti részesedéssel. A kérdező megküldte az adóhatóságtól kapott válaszlevelet is.
Részlet a válaszból: […]pénzügyi eszközökre vonatkozó előírás szerint kell értékelni.A hivatkozott előírás alapján 2015 augusztusában nem lehetett más következtetésre jutni, mint amire a válaszban jutottunk: az üzleti vagy cégértéket január 1-jével részesedésként mutassák ki, majd mivel már nincs részesedés, annak összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással ki kell vezetni.Az év végi törvényalkotási dömpingben azonban a számviteli előírásokat is módosították. A CLXXVIII. törvény az Szt. 177. §-át több átmeneti intézkedéssel egészítette ki. Törvénybe iktatta - többek között - az (50) bekezdést, amely érdemileg egészítette ki a (46) bekezdés rendelkezéseit, és a választ adótól eltérő következtetésre jutott.Az (50) bekezdés szerint: a (46) bekezdés alkalmazása során, amennyiben 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott üzleti vagy cégértékhez kapcsolódóan részesedés már nincs kimutatva, akkor az üzleti vagy cégértékre, illetve negatív üzleti vagy cégértékre a törvénynek a 2015. évi CI. törvénnyel módosított 52. § (4) bekezdése, illetve 45. § (4) bekezdése helyett az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének napján hatályos rendelkezéseket is alkalmazni lehet.A hivatkozott előírás ismeretében vonható le az adóhatóság következtetése,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7068

2. találat: Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték

Kérdés: A 2016. 01. 01-től hatályos számviteli törvény szerint van-e kötelező teendő abban az esetben, ha társaságunk jelenleg üzleti vagy cégértéket mutat ki részesedésvásárlás kapcsán, viszont a tulajdonolt társaság időközben beolvadt a társaságunkba? Így az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét nem lehet kapcsolódó részesedéshez módosító tételként kimutatni.
Részlet a válaszból: […]cégértéket, negatív üzleti vagy cégértéket (amelyet a kapcsolódó részesedéstől elkülönítetten vettek nyilvántartásba, de a kapcsolódó részesedéstől gazdasági értelemben nem választhatók el) mutat ki, annak összegével (könyv szerinti értékével) a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítani.Az átmeneti rendelkezés alapján, ha a cég olyan részesedést szerzett be, amellyel az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerzett, és a fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részesedés piaci értéke, illetve a fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a megvásárolt részesedés piaci értéke, akkor üzleti vagy cégértéket, illetve negatív üzleti vagy cégértéket mutatott ki. Az így kimutatott üzleti vagy cégérték 2016. január 1-jei könyv szerinti értékével a kimutatott részesedés bekerülési értékét kell növelni. Az így kimutatott (halasztott bevételként időbelileg elhatárolt) negatív üzleti vagy cégértéket 2016. január 1-jei könyv szerinti értékével a kimutatott részesedés bekerülési értékét csökkentően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6766
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Üzleti vagy cégérték leírása

Kérdés: A megkezdett üzleti vagy cégértéket eddig el lehetett számolni a kezdés évében is. Ez is változik 2015-től, azaz azt is csak 10%-kal lehet ezentúl amortizálni?
Részlet a válaszból: […]eddig is csak terven felüli értékcsökkenés elszámolásával lehetett érvényesíteni.A Tao-tv. 2014. 12. 31-ig hatályos előírása alapján az üzleti vagy cégérték mint az immateriális javak közé tartozó eszköznek a számviteli előírások szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírásával azonos összegben kellett növelni az adózás előtti eredményt, és ugyanilyen összegben csökkenteni is az adózás előtti eredményt. Ez az előírás továbbra is érvényes azon üzleti vagy cégértékek esetében, amelyeknél a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolását legkésőbb 2014. december 31-ével megkezdték.A Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/b. pontja szerint 2015. 01. 01-től az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke után 10% értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó, a törvényben rögzített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6632

4. találat: Üzleti vagy cégérték kimutatása utólag

Kérdés: A társaság által megvásárolt üzletrész értéke előző évben a befektetett pénzügyi eszközök között került állományba. Cégvásárlás esetén a felvásárló társaság által az üzletrészért fizetett összeg lényegesen több, mint a befektetésre jutó, az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értéke. Amennyiben nem került kimutatásra az előző évben az üzleti vagy cégérték, a következő évben önellenőrzéssel mindez módosítható? Az üzleti vagy cégértékre terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni? Ha az elkövetkezendő években a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, terven felüli értékcsökkenés elszámolható-e a társaságiadó-alap növelése nélkül?
Részlet a válaszból: […]nem különítették el az üzleti vagy cégértéket, hogy az üzletrész a befektetett eszközök között csak piaci értéken szerepeljen? Az Szt. 25. §-ának (8) bekezdése alapján üzleti vagy cégértékként kell kimutatni az immateriális javak között cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített - az adott esetben az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1/c. pontjában meghatározott - többletkifizetés összegét. A törvény tehát kötelezően írja elő a megfelelően dokumentált üzleti vagy cégérték elkülönített nyilvántartásba vételét (e nélkül a befektetésnél kellene esetleg értékvesztést elszámolni előbb-utóbb!). Ezért azt önellenőrzéssel pótolni kell! Az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke alapján, az Szt. 52. §-ának (1)-(3) és (7) bekezdése szerint terv szerinti értékcsökkenést kell megállapítani és elszámolni. Ez a főszabály. Természetesen abban az esetben, ha a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények (amelyeket az üzleti vagy cégérték felvételének dokumentuma tartalmaz) változása következtében az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja annak a piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget), akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/a. pontja alapján az Szt. szerint megállapított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5457
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Üzleti vagy cégérték kimutatása

Kérdés: Jogelőd nélkül létrehozott "A" kft. megvásárolja "B" kft. 100 százalékos üzletrészét, a saját tőke értékét meghaladó vételáron. A vásárlást követő 5-6 hónap elteltével "A" kft. beolvad "B" kft.-be. A vásárláskor fizetett ellenérték és a saját tőke közötti különbözet milyen feltételekkel mutatható ki cégértékként? Ha kimutatható, hogyan kezelendő az a beolvadáskor? Mi a követendő eljárás, ha "B" kft. olvad be az "A" kft.-be, illetve ha nem beolvadással, hanem összeolvadással alakulnak át?
Részlet a válaszból: […]közbenső mérlegre épülő vagyonmérleg szerinti - saját tőke összegét, akkor kell a különbözetet az Szt. 25. §-ának (8) bekezdése szerint üzleti vagy cégértékként kimutatni. Az üzleti vagy cégértéket az üzletrész vételének időpontjában kell megállapítani, nem az üzletrészvételt követő 5-6 hónap elteltével. Amikor az "A" kft. megvásárolta "B" üzletrészét a piaci értékeléssel megállapított saját tőke összegét meghaladó áron, akkor feltételezhetően dokumentumokkal alátámasztva igazolta a többletvételár, az üzleti vagy cégérték jogosságát, a vételár meghatározása során figyelembe vette azokat a körülményeket, feltételeket, amelyek a piaci árat meghaladó vételárat igazolják. (Ilyen dokumentumokra szükség van akkor is, ha az üzleti vagy cégértéket majd - bármilyen okból - az eredmény terhére elszámolják!) Az Szt. 141. §-ának (9) bekezdése elszámolási szabályt ad arra az esetre, amennyiben az átvevő társaságnál (a "B" kft.-nél) az "A" kft.-nél korábban kimutatott üzleti vagy cégértéket részben vagy egészen meg kell szüntetni: a megszüntetendő üzleti vagy cégértéket a saját tőkével szemben kell elszámolni. (Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a "B" kft. olvad be az "A" kft.-be, illetve ha összeolvadással alakulnak át!) A számviteli szabályozás azonban nem foglalkozik azzal, hogy beolvadás esetén mikor, milyen feltételek fennállásakor, milyen mértékben (részben vagy egészen) indokolt a kimutatott üzleti vagy cégértéket megszüntetni. Azt, hogy a kimutatott üzleti vagy cégértéket részben vagy egészen meg kell-e szüntetni, vagy változatlan összegben a beolvadás után is kimutatható, valójában az dönti el, hogy azok a körülmények, feltételek, amelyeket az üzleti vagy cégérték felvételekor figyelembe vettek, a beolvadás időpontjában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3160
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
Részlet a válaszból: […]terven felüli értékcsökkenést számolt el a "C" leányvállalatba való befektetéséhez kapcsolódó üzleti vagy cégértéknél. Helyesen járt el? Az Szt. 2003-ban hatályos 53. §-a alapján: terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál (ide tartozik az üzleti vagy cégérték is) elszámolni akkor, ha az immateriális jószág könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az adott eszköz piaci értéke. A "tartósan és jelentősen" nagyságát, értékét számvitel-politikai döntéssel kell alátámasztani. Általában a "tartósan" kifejezés alatt az egy évet meghaladó időtartamot értjük. A "C" leányvállalat 2002 második félévében veszteséges lett, de veszteséges az átalakuláskor is, 2003 júliusában, sőt várhatóan a jövőben is az lesz. Véleményünk szerint teljesül a "tartósan" követelménye. A "jelentősen" a bekerülési érték meghatározott hányada. Véleményünk szerint legalább 15-20%-a kell, hogy legyen a bekerülési értéknek a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbözet, még a 15 évre tervezett hasznos élettartam mellett is. Átalakulás (beolvadás) esetén az átalakulás napjára mint mérlegfordulónapra el kell készíteni az Szt. szerinti beszámolót. A beszámoló elkészítése során el kell végezni minden olyan feladatot (ideértve az értékvesztés, a terven felüli értékcsökkenés elszámolását is), amelyet az év végi beszámoló készítésekor az Szt. szerint el kell végezni. Helyesen jártak el, amikor a beolvadást megelőzően az anyavállalatnál kimutatott üzleti vagy cégértéknél terven felüli értékcsökkenést számoltak el. Kérdés csak az lehet, hogy milyen összegben történt ez az elszámolás? A kérdésből az olvasható ki, nagy a valószínűsége annak, hogy a "C" leányvállalat a jövőben is veszteséges lesz. Ha a számításokkal, hiteles dokumentumokkal nem támasztható alá, hogy a "C" leányvállalat a közeljövőben nyereséges lesz, akkor az üzleti vagy cégérték teljes nettó értékének terven felüli értékcsökkenésként való leírása is indokolt. Különösen akkor, ha az anyavállalat beolvad egy nyereséges vállalkozásba. A könyv szerinti értéken történő beolvadás lehetősége azt feltételezi, hogy a beolvadó társaság eszközei[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2379
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan - amelyet hitelből vásárolt -, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet a válaszból: […]piaci értékük a könyv szerinti értéket lényegesen meghaladja [Szt. 137. §-ának (3) bekezdése]. Az átértékelést minden esetben indokolni kell, és megfelelően alá kell támasztani. Az ingatlan vagyonmérlegben történő átértékelése esetén - tekintettel arra, hogy "A" cég az üzleti vagy cégértéket teljes egészében a megvásárolt "B" cégben lévő ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci értéke miatt mutatja ki - az átalakulás során a befektetés értékét és a kapcsolódó üzleti vagy cégértéket - a beolvadó "B" cég adatainak nyilvántartásba vételét követően a saját tőkével szemben ki kell vezetni az Szt. 141. §-ának (9) bekezdése, illetve a 139. §-ának (4) bekezdése alapján. A Tao-tv. az átalakulással kapcsolatos adózási szabályokat a 16. §-ban szabályozza. E § (2) bekezdésének d) pontja szerint az átértékelés különbözetével a jogelődnek (a megszűnő "B" cégnek) kell módosítania (a kérdésben szereplő esetben növelnie) az adóalapját. Ugyanakkor a Tao-tv. 16. § (9)-(11) bekezdése lehetőséget ad a jogelődnek, hogy eltekintsen az adózás előtti eredménynöveléstől. Ennek azonban feltétele, hogy - a jogutód a társasági szerződésben (alapító okiratban) kötelezettséget vállaljon arra, hogy a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg; - a jogelőd (kiválás, részleges átalakulás esetén a jogutód) a választását - a végleges vagyonmérleget és a végleges vagyonleltárt, valamint a jogutód társasági szerződésének egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát mellékelve - az átalakulás adóévéről szóló bevallásában jelentse be az adóhatóságnak; - a jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartsa nyilván, és e nyilvántartásban tüntesse fel a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is. Ebben az esetben a kivezetett üzleti vagy cégértéket az "A" társaság - jogutódként - az eredetileg meghatározott bekerülési értéket alapul véve értékcsökkenési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2280
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Cég értéke cégvásárláskor

Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
Részlet a válaszból: […]ellenérték lényegesen több, mint ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei Szt. szerinti értékelésével meghatározott - saját tőke értéke, üzleti vagy cégérték a kettő pozitív különbözete. A kérdés szerinti vásárlásnál feltételezhető, hogy a vevő az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez (a szavazatok több mint 75 százalékát), a 15 millió forintos vételár meghaladja a befektetésre jutó saját tőke értéket, akkor a vételárból azt a részt, ami a befektetésre jutó saját tőke értékével azonos, a tartós pénzügyi befektetések között mint tulajdoni részesedést kell kimutatni, a befektetésre jutó saját tőke értéket meghaladó vételárat (különbözetet) pedig az immateriális javak között, mint üzleti vagy cégértéket kell szerepeltetni. Feltételezzük, hogy a biztosítási brókercég eszközeit és kötelezettségeit az Szt. és a vonatkozó kormányrendelet előírásai szerint értékelték. Az Szt. 52. §-ának (4) bekezdése szerint az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni. Ez az előírás azonban várhatóan 2005-től[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1957
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Üzleti vagy cégérték

Kérdés: 2003-ban történt cégvásárlás esetén (100 százalékos üzletrészszerzés) a megvásárolt társaságot a tőzsdén nem jegyzik, és több éve él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, a saját tőkének része az értékelési tartalék. A befektetésre jutó saját tőke értékének meghatározásakor megteheti e, hogy az értékhelyesbítést (az értékelési tartalékot) nem veszi figyelembe az üzleti vagy cégérték meghatározása során? Nem indokolt az értékelési elvek megváltoztatása.
Részlet a válaszból: […]pozitív különbözet az üzleti vagy cégérték. A kérdés szerinti cégvásárlásnál a megvásárolt cég élt az Szt. szerinti piaci értéken történő értékelés lehetőségével, évek óta értékhelyesbítést - értékelési tartalékot - mutat ki, így az üzleti vagy cégérték meghatározása során az értékelési tartalékot is magában foglaló saját tőkét kell figyelembe venni. Ez a hivatkozott előírásból egyértelműen következik. (A saját tőke értékét az adott társaságnál az eszközök és kötelezettségek Szt. szerinti értékelésével határozták meg.) Amennyiben a megvásárolt társaság nem él az Szt. szerinti piaci értéken történő értékelés lehetőségével, azaz értékhelyesbítést - értékelési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1849
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?
Részlet a válaszból: […]adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Szerződésben kell rögzíteni a csereértéket (az adott esetben ez nyilvánvalóan a részvények bekerülési értéke, azaz 700 millió forint lesz). Ebből következően a C) üzletrészek eladóinál az üzletrészek eladási ára 700 millió forint, a kérdésben foglaltak szerint azok bekerülési értéke 20 millió forint, így a különbözet után az árfolyamnyereség adóját az üzletrészek eladóinak meg kell fizetniük. A) rt. a C) kft. üzletrészeinek megvásárlásakor üzleti vagy cégértéket vehet nyilvántartásba. A C) kft. A) rt.-be történő beolvadását követően A) rt. eszközei közé kerülnek C) kft. eszközei, továbbá állományba veszi kötelezettségeit (ideértve az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is) a C) kft. végleges vagyonmérlege szerint. Az eszközök és kötelezettségek értékének különbözetével a saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. Az eszközök azonban nem tartalmazhatják a C) kft.-ben lévő részesedést, ezt a saját tőke csökkenéseként (a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközérték különbözetét az eredménytartalék változásaként) kell rendezni. Nem szerepelhetnek az eszközök, kötelezettségek között az egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek sem. Ezen követelések és kötelezettségek, illetve az időbeli elhatárolások értékeinek különbözetével a saját tőkét kell (az eredménytartalék változásaként) módosítani. Az A) rt.-nél nyilvántartásba vett üzleti vagy cégérték abban az esetben szerepelhet beolvadás után A) rt. nyilvántartásában, ha C) kft. jövedelemtermelő képessége - dokumentáltan, bizonyítottan - változatlanul fennáll, és az átalakulás során az eszközeit nem értékeli át. A jövedelemtermelő képesség hiánya, illetve az eszközök átértékelése esetén az A) rt.-nek terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnia az üzleti vagy cégértékre a beolvadáskor. A Tao-tv. 2004. január 1. napján hatályba lépett módosítása szerint a 2003. december 31. napját követően nyilvántartásba vett üzleti vagy cégértéknek az átalakulás napjáig (a cégbejegyzés napja) elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett értéke adózás előtti eredménycsökkentésként nem vehető figyelembe, ha az átalakulás során C) kft. eszközeit nem értékelték át piaci értékre.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1584
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést