Összes cikk:
1. cikk / 11 Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték
Kérdés: A 6766. válaszban leírtak alapján az üzleti vagy cégértéket, amennyiben már nincs meg az a részesedés, amelynek megvásárlásával kapcsolatban a cégérték keletkezett, a részesedések közé történő átvezetést követően ki kell vezetnünk a könyvekből. Ezt a kérdést feltettük az adóhatóságnak is, de - sajnos - ők más választ adtak. Az adóhatóság álláspontja alapján a cégértéket továbbra is cégértékként kell kimutatnunk, amennyiben a társaság már nem rendelkezik az eredeti részesedéssel. A kérdező megküldte az adóhatóságtól kapott válaszlevelet is.
2. cikk / 11 Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték
Kérdés: A 2016. 01. 01-től hatályos számviteli törvény szerint van-e kötelező teendő abban az esetben, ha társaságunk jelenleg üzleti vagy cégértéket mutat ki részesedésvásárlás kapcsán, viszont a tulajdonolt társaság időközben beolvadt a társaságunkba? Így az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét nem lehet kapcsolódó részesedéshez módosító tételként kimutatni.
3. cikk / 11 Üzleti vagy cégérték leírása
Kérdés: A megkezdett üzleti vagy cégértéket eddig el lehetett számolni a kezdés évében is. Ez is változik 2015-től, azaz azt is csak 10%-kal lehet ezentúl amortizálni?
4. cikk / 11 Üzleti vagy cégérték kimutatása utólag
Kérdés: A társaság által megvásárolt üzletrész értéke előző évben a befektetett pénzügyi eszközök között került állományba. Cégvásárlás esetén a felvásárló társaság által az üzletrészért fizetett összeg lényegesen több, mint a befektetésre jutó, az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értéke. Amennyiben nem került kimutatásra az előző évben az üzleti vagy cégérték, a következő évben önellenőrzéssel mindez módosítható? Az üzleti vagy cégértékre terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni? Ha az elkövetkezendő években a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, terven felüli értékcsökkenés elszámolható-e a társaságiadó-alap növelése nélkül?
5. cikk / 11 Üzleti vagy cégérték kimutatása
Kérdés: Jogelőd nélkül létrehozott "A" kft. megvásárolja "B" kft. 100 százalékos üzletrészét, a saját tőke értékét meghaladó vételáron. A vásárlást követő 5-6 hónap elteltével "A" kft. beolvad "B" kft.-be. A vásárláskor fizetett ellenérték és a saját tőke közötti különbözet milyen feltételekkel mutatható ki cégértékként? Ha kimutatható, hogyan kezelendő az a beolvadáskor? Mi a követendő eljárás, ha "B" kft. olvad be az "A" kft.-be, illetve ha nem beolvadással, hanem összeolvadással alakulnak át?
6. cikk / 11 Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása
Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
7. cikk / 11 Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén
Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan - amelyet hitelből vásárolt -, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
8. cikk / 11 Cég értéke cégvásárláskor
Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
9. cikk / 11 Üzleti vagy cégérték
Kérdés: 2003-ban történt cégvásárlás esetén (100 százalékos üzletrészszerzés) a megvásárolt társaságot a tőzsdén nem jegyzik, és több éve él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, a saját tőkének része az értékelési tartalék. A befektetésre jutó saját tőke értékének meghatározásakor megteheti e, hogy az értékhelyesbítést (az értékelési tartalékot) nem veszi figyelembe az üzleti vagy cégérték meghatározása során? Nem indokolt az értékelési elvek megváltoztatása.
10. cikk / 11 Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték
Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?