Vagyonértékű jog ellenértéke

Kérdés: Társaságunk visszavonuló áfaalany egyéni vállalkozótól megvásárolná bejáratott kereskedelmi ügyletét. Az ügyfél három tételt foglal magában: az eladó a saját tulajdonú üzlethelyiséget magánszemélyként értékesítené, az árukészletet vállalkozóként áfás számlával adja el, a tevékenység bejáratottságára, ismertségére, kedvező elhelyezésére hivatkozva kér egy meghatározott összeget. Az ügylet nem anyagiakban megtestesülő "üzleti értéke" valójában minek tekintendő, hogyan kell számlázni, áfaköteles-e, és hogyan számolhatjuk el ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] ...nem kerül értékesítésre. Így üzletág-értékesítésről nem beszélhetünk, a bejáratottság, ismertség ellenértéke üzleti vagy cégértéknek nem minősíthető.Kezelhető végleges pénzeszközátadásnak magánszemély részére, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Beolvadáskor a tulajdonosok üzletrészének kezelése

Kérdés: Az "A" kft. 50-50%-os tulajdonosa a "B" és a "C" kft. Az "A" kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. A tulajdonos "B" és "C" kft. könyveiben nyilvántartott üzletrész értéke, amelyet a korábbi években az "A" kft. tulajdonosai részére - üzletrészvásárlás jogcímen - megfizetett, 50-50 millió Ft. Az "A" kft.-t atulajdonos kft.-k - tulajdonrészeik arányában - beolvasztják saját kft.-ikbe. Milyen átalakulásnak minősül ez? Mi történik ebben az esetben a könyvekben nyilvántartott részesedésekkel a "B" és "C" kft.-nél? Hogyan és mikor kell kivezetni? A számviteli törvény melyik szabályozása vonatkozik erre az esetre? Van-e adózási vonzata a részesedések bármilyen módon történő rendezésének "B" és "C" kft. esetében? Kérem, hogy a tényleges üzleti események megadásával, valamint - adózási vonzat esetén - az adó kiszámításának levezetésével legyenek szívesek az üzletrészek kivezetésének menetét szemléltetni!
Részlet a válaszából: […] ...kap.Az előbbiek figyelembevétele mellett a "B" és "C" kft. esetében csak az Szt. 139. §-ának (4) bekezdése alkalmazható. (Üzleti vagy cégérték kimutatásának lehetőségéről csak a vagyonmérleg-tervezetek konkrét ismeretében lehet dönteni!)A fentiekben csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Üzletrészvásárlás vevőnél, megvásárolt kft.-nél

Kérdés: Cégünk (Zrt.) üzletrész-adásvételi szerződést kötött kettő magánszeméllyel (Eladók), akik 50-50%-os arányban rendelkeztek üzletrésszel a Kft.-ben. A Zrt. mint Vevő és az Eladók adásvételi szerződése szerint az Eladók eladják, a Vevő pedig összesen 70.000 E Ft-ért megvásárolja az Eladók tulajdonában lévő 100% mértékű üzletrészeket. Az üzletrészek vételárát könyvvizsgáló által készített cégértékelés, ingatlanértékelési szakvélemény, közbenső mérleg, készlet és vagyonleltár alapján állapították meg. A Zrt. az üzletrészek vételárát a személyi jövedelemadóval kapcsolatos előírások betartásával az Eladók által megadott bankszámlára átutalta. Közbenső mérleg adatai: befektetett eszközök 16.000 E Ft, forgóeszközök 37.000 E Ft, saját tőke 43.450 E Ft, kötelezettségek 9550 E Ft. AZrt. üzemelteti a kft.-t különálló egységként. A Zrt. 100%-os tulajdonosa a Kft.-nek. Az ügyvezetés a Zrt.-ben és a Kft.-ben ugyanaz a személy. Számviteli szabályok értelmében hogyan kezelendő a fentiekben leírt adásvételi szerződés a Zrt. vonatkozásában, illetve a Kft.-nél? (Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban, üzletágvásárlás.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti adásvételi szerződéssel a Kft.-nél tulajdonosváltozás következett be, a két magánszemély tulajdonos helyébe tulajdonosként a Zrt. lépett be. Atulajdonosváltozást változásbejelentéssel a Kft. cégjegyzékében a Cégbíróságon is át kell vezetni.Mivel a Zrt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Vagyoni értékű jog értékcsökkenési leírása

Kérdés: Lakásszövetkezet a bérleményhez kapcsolódóan közműfejlesztési hozzájárulásokat vásárolt. A vagyoni értékű jogok esetében a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás helyes elszámolásához kérem a segítségüket. Milyen százalékos kulcsot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető az immateriális javaknál (kivéve az üzleti vagy cégértéket) és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál. Ebből következően tehát vagyoni értékű jog esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Üzletrészvásárlás

Kérdés: Cégünk üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet adóalapot képez? A különbözet üzleti vagy cégértékként kimutatható? Cégünknél a különbözet árfolyamnyereségként került elszámolásra.
Részlet a válaszából: […] ...az üzletrész vételára és az üzletrészre jutó saját tőke értéke közötti különbözetet:- amennyiben a vételár a több, üzleti vagy cégértékként,- amennyiben a vételár a kevesebb, negatív üzleti vagy cégértékkéntkimutassa.A különbözetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de a cég 3 millió forintért vásárolta azt meg. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell nyilvántartani? Terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség a céget?
Részlet a válaszából: […] ...belül értékesíteni fogják.Felmerülhet kérdésként, hogy a vételár és a névérték közötti különbözetet nem lehet-e üzleti vagy cégértékként kimutatni? Erre a kérdésre a válasz egyértelműen nem, mivel a vonatkozó számviteli előírás [az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...együttes összege, valamint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege közötti különbözetet a vagyonmérlegben üzleti vagy cégértékként, illetve negatív üzleti vagy cégértékként nem lehet kimutatni.Az egyes eszközcsoportoknál a lehetséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Összeolvadás esetén az eredménytartalék

Kérdés: A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a válaszadó nem gondolatolvasó! A kérdésben leírtak eléggé zavarosak ahhoz, hogy ne lehessen röviden és egyértelműen választ adni. A többféle témát érintő kérdéseket ezért a válaszhoz előbb rendezni kell.A bt. mikor vegye ki a nála...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...és bemutatás szempontjából az ellenőrzés megállapításával, a hibával azonos módon kell kezelni.Pontosították a negatív üzleti vagy cégérték értelmező rendelkezését. Elmaradt belőle a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték

Kérdés: A 6766. válaszban leírtak alapján az üzleti vagy cégértéket, amennyiben már nincs meg az a részesedés, amelynek megvásárlásával kapcsolatban a cégérték keletkezett, a részesedések közé történő átvezetést követően ki kell vezetnünk a könyvekből. Ezt a kérdést feltettük az adóhatóságnak is, de - sajnos - ők más választ adtak. Az adóhatóság álláspontja alapján a cégértéket továbbra is cégértékként kell kimutatnunk, amennyiben a társaság már nem rendelkezik az eredeti részesedéssel. A kérdező megküldte az adóhatóságtól kapott válaszlevelet is.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésére [az Szt. 177. §-ának új (46) bekezdésében foglaltakra] épül. A hivatkozott (46) bekezdés alapján az üzleti vagy cégérték, a negatív üzleti vagy cégérték 2016. január 1-jétől hatályos fogalmának közvetlenül nem megfelelő, a 2016. évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
1
2
3
5