Induló tőke emelése alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, de nem teljes terjedelmében idéztük a kérdező levelét, amelyből egyértelműen következik a jogszabályi előírások közötti összhang hiánya, továbbá az, hogy a gyakorlatot nem követő szabályozás milyen problémákkal jár.Az alapítványokra vonatkozó részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Vadásztársaság végelszámolása

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vadásztársaság elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-ével indult el. A Civil Portálon csak a rendes éves számviteli beszámolónak van nyomtatványa, az elektronikus benyújtáshoz. Hogyan kell benyújtani és milyen nyomtatványon a 2014. 12. 03-i fordulónapra készített tevékenységet lezáró egyszerűsített beszámolót, a végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-i fordulónapra készített nyitó mérlegét, és a 2014. 12. 31-i végelszámolás alatti egyszerűsített beszámolót?
Részlet a válaszából: […] A vadásztársaság beszámolóira és végelszámolására elsősorban a civil törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény) rendelkezései szerint kerül sor. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Külföldi kiküldetés saját személygépkocsival

Kérdés: A civil szervezetnél felmerült, hogy helyesen jártam-e el. Amikor az elnök vagy a tisztségviselő Romániába vagy Szlovákiába átmegy saját gépkocsival, akkor lefénymásolom az autó forgalmi engedélyét, a kötelező felelősségbiztosítási csekket, és a leadott útnyilvántartás alapján íratok kiküldetési rendelvényt a megtett kilométerekre. Ezt a kiküldetést elrendelőkkel aláíratom, a 08-as bevallásban nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés címén feltüntetem.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a kérdező nem egészen a vonatkozó törvényi előírások szerint járt el. A kiküldetési rendelvényt nem utólag kell kiállítani, hanem a kiküldetés megkezdése előtt. A kiküldetési rendelvénnyel kapcsolatos követelményeket az Szja-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Kiküldetés civil szervezetnél

Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
Részlet a válaszából: […] A választ az utolsó kérdésre adandó válasszal kezdjük.Az Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja alapján külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Kamarák, szövetségek beszámolójának letétbe helyezése

Kérdés: A szakmai kamaráknak és a szakmai szövetségeknek is letétbe kell helyezniük a beszámolójukat 2012-től?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy első alkalommal a 2012. évről készült beszámolójukat kell letétbe helyezniük. A szakmai kamarák, a szakmai szövetségek az egyesülési jog alapján létrejött és működtetett szervezetek. Ezért a Civil tv. (az egyesülési jogról, a közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Egyesület létrejötte

Kérdés: Az egyesület adózási és számviteli szempontból milyen időponttól "létezik"? Ha például október 1-jén megalakul a törvényes kellékek meglétével az egyesület, azt október 2-án beadják a bíróságra, de csak november 3-án születik meg a bíróság bejegyző határozata, akkor az eltelt egy hónapban a civil szervezet vállalhat-e kötelezettséget, szedhet-e tagdíjat, írhat-e alá szerződéseket a saját nevében? Milyen időponttal kell megnyitni az egyesület könyvviteli nyilvántartásait?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 61. §-ának (2) bekezdése szerint az egyesület abírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Sem a Ptk., sem az egyesülésijogra vonatkozó előírások az egyesület, a társadalmi szervezet vonatkozásábannem ismerik az "előtársasági időszakot". Így csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Áfa-visszaigénylés EU-s társfinanszírozású projektnél

Kérdés: Egy civil szervezett elnyert egy 100%-os támogatottságú EU-s társfinanszírozású projektet. A civil szervezet jogosult áfa visszaigénylésére azoknál a projekteknél, tevékenységeknél, amelyek nem tartoznak az alaptevékenységéhez, pl. konferenciaszervezés, tanulmánykészítés stb. Mivel az alaptevékenység tárgyi adómentes érdekvédelmi tevékenység, ezért az áfa visszaigénylését elvileg arányosítással kell megállapítani, de ha egyértelműen megállapítható, hogy egy adott költségelem a tárgyi adómentes, vagy az áfás tevékenységhez kapcsolódik, akkor az Áfa-tv. szerint másképpen is megoldható. Mivel a szervezetnek van áfalevonási jogosultsága, így az EU-s társfinanszírozású projekt esetében nettó módon számolt el (mivel a visszaigényelhető áfát az állam nem téríti meg), vagyis a támogatás nettó összegét a pályázat keretében igényelte vissza, míg az áfa összegét levonásba helyezte, mivel azt az APEH-től kellett visszaigényelni. Kérdés, hogy helyesen járt-e el a civil szervezet, hogy az elkülönített nyilvántartás alapján igényelte vissza az áfát, vagy arányosítással kellett volna visszaigényelni azt? Nem okoz-e problémát az, hogy nincs vevői áfás számla a támogatás összegéről, mivel az állam, mint "vevő", ilyet nem állít ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetettek kapcsán mindenekelőtt arra szükségesfelhívni a figyelmet, hogy az adóalanyok által eszközölt beszerzésekre jutóelőzetesen felszámított áfa (a továbbiakban: inputáfa) arányosítással történőmegosztása csak a legvégső esetben alkalmazandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Civil szervezet tagjainak nyújtott ingyenes szolgáltatás

Kérdés: Civil szervezet tagjainak ingyenes internet-hozzáférést biztosít. Közreműködő tagjait megvendégeli. Keletkezik-e adó- és tb-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az ingyenes internetszolgáltatás is, valamint a civil szervezet tagjainak nyújtott vendéglátás is természetbeni juttatásnak minősül az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése alapján. Esetükben a 2001. évi L. törvénnyel módosított Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének bb) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
1
2
3