Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] A választ a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 47. §-ában foglaltakkal kezdjük. E szerint a közös képviselőnek a számviteli szabályok szerint évente költségvetési javaslatot kell készítenie, amely tartalmazza:- a közös tulajdonnal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Csatornahasználati növekmény számlája

Kérdés: A Nonprofit Gazdasági Kft. részére a Fővárosi Csatornázási Művek a 2018. évi csatornahasználati növekmény után számlát állított ki. Hogyan kell könyvelni a számlát? Elszámolható költségként, hiszen nem beruházás történik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs szó arról, hogy milyen alapon számlázott a Fővárosi Csatornázási Művek? A számlázást alátámasztó szerződés ismerete, jogszabályi hivatkozás hiányában csak tippelni lehet a válaszokra. Ha például a számlázás nincs a kft.-vel kötött szerződéssel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza. A beérkező kérdések zöme ezen értelmezés befejező fordulatához ("a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben - a tulajdoni hányad arányában - a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, de nem teljeskörűen idéztük a kérdést, amely a társasházakkal kapcsolatos "állatorvosi lónak" tekinthető, mert a kérdésben leírtak túlnyomó része a vonatkozó jogszabályok durva megsértését jelenti.A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII tv. (Tht.) 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Vízdíj, csatornadíj közvetített szolgáltatás?

Kérdés: A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése - sajátosnak tekintve - ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy közvetített szolgáltatás csak akkor lehetséges, az Szt.-ben rögzített feltételek mellett, ha egyáltalán szolgáltatásról van szó. A vízdíj - a számviteli értelmezés szerint - nem szolgáltatás ellenértéke, hanem termékértékesítés, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Közüzemidíj-túlfizetés

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a 2017. évben az előző évi közüzemi díj túlfizetése miatt kapott kompenzálást?
Részlet a válaszából: […] A szolgáltató által havonta - kalkulált összegben - számlázott közüzemi díjat a havi számlák alapján kell költségként elszámolni: a vízdíjat, az áramdíjat, a gázdíjat anyagköltségként, a csatornahasználati díjat igénybe vett szolgáltatás költségeként. A mért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Önkiszolgáló autómosó üzemeltetése

Kérdés: Az egyik kft. önkiszolgáló autómosót kíván üzemeltetni. Milyen nyilvántartást szükséges vezetni? Van-e erre vonatkozóan valamilyen speciális előírás? A kft. tevékenységi köre a NAV-hoz be van jelentve. Ha mindezen tevékenységgel kapcsolatosan egyéb információ van a birtokukban, kérem, osszák meg velünk!
Részlet a válaszából: […] Sajnos, az önkiszolgáló autómosó üzemeltetésével, bevételei-költségei nyilvántartásával kapcsolatos közvetlen információval nem rendelkezünk. Ezért a válasznál a következőkből indulunk ki:Az önkiszolgáló autómosó a szolgáltatást igénybe vevő közreműködésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Energiaadó, rendszerhasználati díj elszámolása

Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamos­energia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.
Részlet a válaszából: […] Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 3. §-a meghatározza, hogy kinek kell energiaadót fizetnie, a 4. § az adó alapját, az 5. § az adófizetési kötelezettséget. Az energia-végfelhasználók jellemzően nem tartoznak az energiaadó adóalanyai közé. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Csatornahasználati díj

Kérdés: Hogyan szabályos 2012. évben a vízdíjszámlában szereplő csatornadíj könyvelése? Anyagköltség vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a csatornahasználati díjat továbbra is az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének 2012. január 1-jétől hatályos előírása szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik földgáz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
1
2