Csődegyezség könyvelésének időszaka

Kérdés: A cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016. 11. 17-én, a bíróság 2016. 12. 01-jén értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadta, de az nem jogerős. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017. 05. 31-ig. A bíróság a csődegyezséget 2017. 03. 24-ével hagyta jóvá, és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. A végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. 03. 31. A 2014. év veszteséges volt. A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődeljárásba? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott, de a csődeljárás alatt nem fizettek ki? Mi lesz a sorsuk? Melyik évet érintik a fenti tételek? Kérem, a válasznál vegyék figyelembe a Tao-tv. előírásait is!
Részlet a válaszából: […] ...csődegyezség alapján a követelések 89 százalékát a mérlegkészítés időszakában, de legkésőbb 2016. december 31-ével a könyvekből ki kell vezetni, behajthatatlan követelésként le kell írni, egyrészt azért, mert a csődegyezség a mérlegkészítés időszakában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Becsődölt értékpapír-követelés

Kérdés: Társaságunknak magas összegű értékpapír-követelése volt egy becsődölt társasággal szemben, ennek csak töredékét rendezték. A követelés 20%-át 2015-ben elszámoltuk értékvesztésként. 2016-ban a Kárrendezési Alapból kaptunk jelentéktelen összegű támogatást, a fennmaradt követelésünk még mindig jelentős összegű. Melyik törvény vagy kormányrendelet írja elő azt, hogy a becsődölt értékpapír-társasággal szembeni követelésre már nem tarthatunk igényt? Mit tegyünk a hatalmas kárral? Számolhatunk-e el még 2-3 éven keresztül értékvesztést? Az egy összegben történő leírás ellehetetleníti társaságunk gazdasági helyzetét.
Részlet a válaszából: […] ...keretében kell megegyezésre jutni, a követelés részbeni elengedésével kell a csődbe jutott társaságot életképessé tenni. A csődegyezség keretében elengedett összeget kell - az elengedés időpontjával - veszteségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...1000 E Ft). A 2016. év mérlegfordulónapi értékelésekor azt tapasztalta “B” cég, hogy a társaságnál csődeljárást kezdeményeztek, a csődegyezség eredményeként “C” társaság saját tőkéje a jegyzett tőke szintjére csökkent le. Ezért a névértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Kérdéseim az 5117. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódnak. Az "A" társaság 2011. 03. 19-én értesített, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja. Erről hivatalos hatósági papír nem készül. Tekinthetem az értesítést a megszűnés napjának? Nemcsak az "A" társasággal, hanem más társaságokkal is létrejött az egyezség, és ugyancsak nem teljesítettünk, de vannak olyan követelések, amelyeket ki tudunk fizetni. Minden társaságnál ugyanaz a nap a csődegyezség megszűnésének napja, vagy lehet más is? Társaságonként kell vizsgálni a csődegyezséget?
Részlet a válaszából: […] ...Ott csak egy egyezségi megállapodást kötőhitelezőről volt szó. Nyilvánvalóan, a válasz érdemileg nem változik akkor sem,ha a csődegyezség megkötésében nem egy, hanem több hitelező vesz részt(jellemzően a csődegyezségek ilyenek!).A csődegyezséget akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Csődegyezségben nem regisztrált szállítók

Kérdés: "A" cég fizetési nehézségei megoldására csődeljárást indított, amely sikeres csődegyezséggel zárult, az abban foglaltakat "A" cég maradéktalanul teljesítette. Voltak olyan szállítók, akik a felhívás ellenére nem regisztráltatták magukat a csődeljárásban. A csődtörvény 20. §-ának (3) bekezdése szerint e szállítók követelésüket nem tudják érvényesíteni. Az "A" cég könyveiben továbbra is a szállítók között kell kimutatni a nem regisztrált szállítókkal szembeni kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […]  A csődtörvény - kérdésben hivatkozott - 20. §-ának (3)bekezdése egyértelműen fogalmaz: a bejelentési határidő elmulasztása miattnyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelésétnem érvényesítheti. Ezt nem lehet másként értelmezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Csődegyezség, nemteljesítés, beszámítás

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben sikeres csődeljárás volt. "A" partnerünknek tartoztunk 10 M Ft-tal. A csődegyezség keretében a tartozás 50%-át elengedték, amelyet 2010-ben rendkívüli bevételként könyveltünk. Sajnos, már az első részletet sem tudtuk fizetni, ezért az egyezség megszűnt, "A" társaság a teljes összeg kiegyenlítését kérte, miközben ezen követeléséből 9 M Ft-ot továbbengedményezett "B" társaságnak. A "B" társaságtól cégünk is követel 9 M Ft-ot, ezért kompenzálással a tartozást és a követelést összevezettük, így csak "A" társaságnak tartozunk 1 M Ft-tal. Kérdéseink: A csőd­egyezség könyvelése után az "A" társasággal szemben 5 M Ft-ot tartunk tartozásként nyilván, amelyből 9 M Ft-ot a kompenzálással teljesítettünk. Hogyan könyveljük helyesen? Visszakönyveljük a már leírt 5 M Ft-ot, és kimutatunk 1 M Ft tartozást? Vagy csak 4 M Ft-ot könyveljünk vissza, és nem marad 1 M Ft tartozás? Van-e adóalapot módosító hatása? Az "A" partner nyilvántartásában szerepelhet-e az 1 M Ft-os követelés?
Részlet a válaszából: […] ...azonban már nincs tartozása akérdező társasággal szemben. A választ az első variáció szerint adjuk meg. A kérdező társaságnál a csődegyezség keretében elengedettkötelezettséget rendkívüli bevételként kellett elszámolni 2010-ben (a kérdésszerint is így jártak el)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...1991. évi XLIX. törvény (a csődtörvény)vonatkozó előírásaiból indulunk ki.A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - acsődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap. Az egyezségkeretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Kötelezettség árfolyam-különbözete csődeljárás esetén

Kérdés: A csődeljárás megindítása: 2010. 02. 26.; jóváhagyó csődegyezségi tárgyalás: 2010. 04. 12.; a csődeljárás befejezése: 2010. 10. 01. Helyesen járt-e el a társaság, ha a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget 2010. 04. 12-i dátummal könyvelte? A társaság egyik hitelezője egy lízingcég. A tartozás értéke 15 000 CHF. A kötéskori árfolyama 160 Ft/CHF. Könyveinkben 180 Ft/CHF árfolyamon szerepel. A szerződésünket 2010. 02. 05-én felmondták. A hitelező szerint a tőketartozás kötéskori árfolyamon: 2 400 000 Ft. A tőke árfolyam-különbözete (a szerződés felmondásakori árfolyam figyelembevételével) 600 000 Ft. Egyéb költségek és késedelmi kamat 400 000 Ft. A csőd­egyezség keretében elfogadásra került, hogy a hitelezők részére a tőkén kívül semmilyen járulékjellegű követelést, kamatot, eljárási költséget nem fizetünk. Kérdés, hogy a tőkére felszámított árfolyam-különbözet tekinthető-e járulékjellegű követelésnek? Milyen árfolyamon kell a tartozás értékét megállapítani, és ennek megfelelően az elengedett összeget rendkívüli bevételként elszámolni? Figyelembe kell-e venni azt, hogy a hitelező forintösszegben jelentkezett be?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre egyszerű a válasz: a társaság helyesen jártel akkor, amikor a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget acsődegyezségi tárgyalás időpontjával, az adott esetben 2010. 04. 12-i dátummalkönyvelte.A második kérdéscsokor a válaszadó számára zavaros...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Csődeljárás során elengedett követelés illetéke

Kérdés: Csődeljárás során a hitelezők által elengedett követelés vagyonszerzésnek minősül-e a csőd alatt álló cégnél, és az illetéktörvény alapján ajándékozásiilleték-köteles vagy sem (csődegyezség esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéssel jönlétre. Ugyanakkor a bírósági határozattal történő vagyonszerzés nem tárgya azajándékozási illetéknek. Mivel csődegyezség esetén a bíróság az egyezségethatározatával hagyja jóvá, így olyan vagyonszerzésről van szó, amely nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.