4 találat a megadott csődegyezség tárgyszóra

Részlet a válaszból: […](4) bekezdésének 10. pontja alapján behajthatatlan az a követelés, amelyet a hitelező a csődeljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett (a behajthatatlan követelést pedig az eredmény terhére le kell írni).A követelések 89 százalékát akkor kell legkésőbb 2016. 12. 31-i kelettel leírni, egyéb ráfordításként elszámolni, ha előző években ezen követelésekkel kapcsolatosan értékvesztést a cég még nem számolt el. (Ha elszámolt, akkor azt visszaírni nem szabad, annyival kisebb összeg terheli a 2016. évi eredményt.)A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján a behajthatatlan követelés ráfordításként elszámolt összegével az adózás előtti eredményt növelni nem kell. Ha a behajthatatlanná vált követelés kapcsán korábban értékvesztést számolt el a cég, legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján.A behajthatatlan követelések leírása miatt a veszteségelhatárolás Tao-tv. szerinti szabályai nem változnak.A csődtörvény 20. §-ának (2) bekezdése szerint a megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követelését nem érvényesítheti. Ezt nem lehet másként értelmezni, csak úgy, hogy a jogszabály törölte a követelését. Ha viszont a nyilvántartásba nem vett hitelezőnek nincs követelése, akkor az adósnak sincs tartozása, azaz a nem regisztrált szállítókkal szembeni kötelezettséget a csődeljárás keretében elengedett kötelezettségként a rendkívüli bevételekkel szemben ki kell vezetni. A csődtörvény a nyilvántartásba nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adós is, de a hitelező is. Ezt a szándékot azonban indokolt írásban rögzíteni. Ha a kérdés szerinti "A" társaság 2011. 03. 19-én írásban értesítette az adóst, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja, akkor az adós - ezt tudomásul véve - vagy kezdeményezi a felszámolási eljárás lefolytatását, és erről értesíti a csődegyezséget felmondó hitelezőt (ez esetben könyvelnie nem kell!), vagy nem kezdeményezi a felszámolási eljárás lefolytatását. Ebben az esetben az elengedett kötelezettséget sztornírozza, megszünteti az így elszámolt rendkívüli bevételt a csődegyezség megszűntnek nyilvánítása időpontjával (nem visszamenőlegesen!). Ha a csődegyezség megkötésében több hitelező vett részt, és a hitelezők különböző időpontokban mondják fel a csődegyezséget, az eltérő időpontokhoz kapcsolódik a csődegyezség megszűntnek nyilvánítása, és így az elengedett kötelezettség sztornírozásának az időpontja is, kivéve ha időközben az adós vagy a hitelezők kezdeményezésére a felszámolási eljárás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](értékesített vagy térítés nélkül átadott) a Ptk. szabályainak megfelelően. Így megmaradt nála 1 M Ft követelés a kérdező társasággal szemben. Az is lehet, hogy a 10 M Ft-os követelését 9 M Ft-ért adta el a "B" társaságnak. Ez esetben azonban már nincs tartozása a kérdező társasággal szemben. A választ az első variáció szerint adjuk meg. A kérdező társaságnál a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kellett elszámolni 2010-ben (a kérdés szerint is így jártak el), amelynek összegével a társaságiadó-alapot korrigálni nem lehetett (feltételezve, hogy az "A" partner nem kapcsolt vállalkozás!). Ha a fizetési feltételek nemteljesítése miatt a csőd­egyezség megszűnt, akkor a rendkívüli bevételkénti elszámolást - ha a csődegyezség 2011-ben szűnt meg, önellenőrzés keretében - sztornírozni kell (T 98 - K 45), módosítva a 2010. évi adózás előtti eredményt. Amikor a kérdező társaság az "A" partner által engedményezett követelésről írásban tájékoztatást kapott, akkor az "A" partnerrel szembeni 10 M Ft összegű tartozásból[…] részlet vége a válaszból.