Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott csődegyezség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Csődegyezség könyvelésének időszaka

Kérdés: A cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016. 11. 17-én, a bíróság 2016. 12. 01-jén értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadta, de az nem jogerős. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017. 05. 31-ig. A bíróság a csődegyezséget 2017. 03. 24-ével hagyta jóvá, és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. A végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. 03. 31. A 2014. év veszteséges volt. A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődeljárásba? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott, de a csődeljárás alatt nem fizettek ki? Mi lesz a sorsuk? Melyik évet érintik a fenti tételek? Kérem, a válasznál vegyék figyelembe a Tao-tv. előírásait is!
Részlet a válaszból: […](4) bekezdésének 10. pontja alapján behajthatatlan az a követelés, amelyet a hitelező a csődeljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett (a behajthatatlan követelést pedig az eredmény terhére le kell írni).A követelések 89 százalékát akkor kell legkésőbb 2016. 12. 31-i kelettel leírni, egyéb ráfordításként elszámolni, ha előző években ezen követelésekkel kapcsolatosan értékvesztést a cég még nem számolt el. (Ha elszámolt, akkor azt visszaírni nem szabad, annyival kisebb összeg terheli a 2016. évi eredményt.)A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján a behajthatatlan követelés ráfordításként elszámolt összegével az adózás előtti eredményt növelni nem kell. Ha a behajthatatlanná vált követelés kapcsán korábban értékvesztést számolt el a cég, legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján.A behajthatatlan követelések leírása miatt a veszteségelhatárolás Tao-tv. szerinti szabályai nem változnak.A csődtörvény 20. §-ának (2) bekezdése szerint a megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7332
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Csődegyezségben nem regisztrált szállítók

Kérdés: "A" cég fizetési nehézségei megoldására csődeljárást indított, amely sikeres csődegyezséggel zárult, az abban foglaltakat "A" cég maradéktalanul teljesítette. Voltak olyan szállítók, akik a felhívás ellenére nem regisztráltatták magukat a csődeljárásban. A csődtörvény 20. §-ának (3) bekezdése szerint e szállítók követelésüket nem tudják érvényesíteni. Az "A" cég könyveiben továbbra is a szállítók között kell kimutatni a nem regisztrált szállítókkal szembeni kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]követelését nem érvényesítheti. Ezt nem lehet másként értelmezni, csak úgy, hogy a jogszabály törölte a követelését. Ha viszont a nyilvántartásba nem vett hitelezőnek nincs követelése, akkor az adósnak sincs tartozása, azaz a nem regisztrált szállítókkal szembeni kötelezettséget a csődeljárás keretében elengedett kötelezettségként a rendkívüli bevételekkel szemben ki kell vezetni. A csődtörvény a nyilvántartásba nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5521
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Kérdéseim az 5117. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódnak. Az "A" társaság 2011. 03. 19-én értesített, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja. Erről hivatalos hatósági papír nem készül. Tekinthetem az értesítést a megszűnés napjának? Nemcsak az "A" társasággal, hanem más társaságokkal is létrejött az egyezség, és ugyancsak nem teljesítettünk, de vannak olyan követelések, amelyeket ki tudunk fizetni. Minden társaságnál ugyanaz a nap a csődegyezség megszűnésének napja, vagy lehet más is? Társaságonként kell vizsgálni a csődegyezséget?
Részlet a válaszból: […]adós is, de a hitelező is. Ezt a szándékot azonban indokolt írásban rögzíteni. Ha a kérdés szerinti "A" társaság 2011. 03. 19-én írásban értesítette az adóst, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja, akkor az adós - ezt tudomásul véve - vagy kezdeményezi a felszámolási eljárás lefolytatását, és erről értesíti a csődegyezséget felmondó hitelezőt (ez esetben könyvelnie nem kell!), vagy nem kezdeményezi a felszámolási eljárás lefolytatását. Ebben az esetben az elengedett kötelezettséget sztornírozza, megszünteti az így elszámolt rendkívüli bevételt a csődegyezség megszűntnek nyilvánítása időpontjával (nem visszamenőlegesen!). Ha a csődegyezség megkötésében több hitelező vett részt, és a hitelezők különböző időpontokban mondják fel a csődegyezséget, az eltérő időpontokhoz kapcsolódik a csődegyezség megszűntnek nyilvánítása, és így az elengedett kötelezettség sztornírozásának az időpontja is, kivéve ha időközben az adós vagy a hitelezők kezdeményezésére a felszámolási eljárás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5515

4. találat: Csődegyezség, nemteljesítés, beszámítás

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben sikeres csődeljárás volt. "A" partnerünknek tartoztunk 10 M Ft-tal. A csődegyezség keretében a tartozás 50%-át elengedték, amelyet 2010-ben rendkívüli bevételként könyveltünk. Sajnos, már az első részletet sem tudtuk fizetni, ezért az egyezség megszűnt, "A" társaság a teljes összeg kiegyenlítését kérte, miközben ezen követeléséből 9 M Ft-ot továbbengedményezett "B" társaságnak. A "B" társaságtól cégünk is követel 9 M Ft-ot, ezért kompenzálással a tartozást és a követelést összevezettük, így csak "A" társaságnak tartozunk 1 M Ft-tal. Kérdéseink: A csőd­egyezség könyvelése után az "A" társasággal szemben 5 M Ft-ot tartunk tartozásként nyilván, amelyből 9 M Ft-ot a kompenzálással teljesítettünk. Hogyan könyveljük helyesen? Visszakönyveljük a már leírt 5 M Ft-ot, és kimutatunk 1 M Ft tartozást? Vagy csak 4 M Ft-ot könyveljünk vissza, és nem marad 1 M Ft tartozás? Van-e adóalapot módosító hatása? Az "A" partner nyilvántartásában szerepelhet-e az 1 M Ft-os követelés?
Részlet a válaszból: […](értékesített vagy térítés nélkül átadott) a Ptk. szabályainak megfelelően. Így megmaradt nála 1 M Ft követelés a kérdező társasággal szemben. Az is lehet, hogy a 10 M Ft-os követelését 9 M Ft-ért adta el a "B" társaságnak. Ez esetben azonban már nincs tartozása a kérdező társasággal szemben. A választ az első variáció szerint adjuk meg. A kérdező társaságnál a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kellett elszámolni 2010-ben (a kérdés szerint is így jártak el), amelynek összegével a társaságiadó-alapot korrigálni nem lehetett (feltételezve, hogy az "A" partner nem kapcsolt vállalkozás!). Ha a fizetési feltételek nemteljesítése miatt a csőd­egyezség megszűnt, akkor a rendkívüli bevételkénti elszámolást - ha a csődegyezség 2011-ben szűnt meg, önellenőrzés keretében - sztornírozni kell (T 98 - K 45), módosítva a 2010. évi adózás előtti eredményt. Amikor a kérdező társaság az "A" partner által engedményezett követelésről írásban tájékoztatást kapott, akkor az "A" partnerrel szembeni 10 M Ft összegű tartozásból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5467
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,