Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a magyar számviteli szabályozás pontos választ ad a kérdésben említettekre. Több mint harminc éve létező szabályt kell az adott esetben alkalmazni.Először is a nem számlázott szolgáltatást is – az Szt. 47. §-ának (9) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Devizavételi, -eladási árfolyam használata

Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (6) bekezdése lehetőségként kínálja fel a csak devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyam használatát, ha az átlagos devizaárfolyam szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Devizaalapú követelések, kötelezettségek átértékelése

Kérdés: A pénzintézetek úgy nyújtották az elmúlt években a hiteleket, illetve úgy határozták meg a pénzügyi lízing feltételeit, hogy a finanszírozás forintban történt, a törlesztőrészleteket forintban határozták meg, azonban meghatároztak egy "mértékadó devizanemet", amit a törlesztés során figyelemmel kísérve, "kamat 2" stb. elnevezéssel gyakorlatilag árfolyameltérést fizettettek az adóssal. Vonatkozik-e az ilyen kötelezettségekre, illetve követelésekre az átértékelési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés. A kérdésben leírtak valójábana jelenleg hatályos előírásokkal nem egyeztethetők össze. A szerződésekrészletes ismerete hiányában, a kérdésben megfogalmazottakra tekintettel, de ahatályos előírások alapulvételével adjuk meg a választ....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Devizás tételek mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Egy belföldi cég másik belföldi céggel kötött szerződésében devizában határozta meg az értékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét, devizában történt a számlázás, devizában lesz a kiegyenlítés is. 2011. december 31-én át kell-e értékelni az ilyen követelést, illetve kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy igen!Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján az üzleti év utolsónapjával készített mérlegben (az azt alátámasztó leltárban) kimutatott mindenkülföldi pénzértékre szóló követelést, illetve kötelezettséget (a devizástételeket) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Árfolyam-különbözet a bankadónál

Kérdés: A devizában felvett hitelárfolyam különbözetével csökkenthető-e a bankadó? Pénzügyi mikrovállalkozás vagyunk, a megemelkedett árfolyam-különbözet miatt a tevékenységünkhöz viszonyítva ez nagyon jelentős összeg.
Részlet a válaszából: […]  Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról ésjáradékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bekezdésének 3/a. pontjaalapján a különadó alapja a pénzügyi vállalkozásnál a vonatkozó kormányrendeletszerint készített 2009. évi éves beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelése

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt gyakorlat egyrészthelytelen, másrészt az abból levont következtetés sem felel meg az Szt. 60.§-ában előírtaknak.Ha a kft. év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit,kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Valuta-, devizakészletek értékelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás vagyunk. Minden hónapban főkönyvi zárást, illetve mérleget készítünk. A banki deviza-, illetve a pénztári valutakészletet kell-e havonta értékelni, vagy elegendő csak az év végén?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-a (2) bekezdésének előírásából az következik,hogy a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát azüzleti év mérlegfordulónapjával kötelező a mérlegfordulónapra vonatkozó – avállalkozás által választott –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Devizakölcsön értékelése

Kérdés: Kapcsolódóan a 2469. kérdéshez: cégünk 2005. 12. 01-jén 120 ezer euró hitelt vett fel, amelyet a bank az eurós devizaszámlára utalt át. A banki árfolyam 250 forint. A cég által választott MNB-árfolyam 253,63 Ft. Válaszuk alapján elvégzett kontírozás alapján: T 3862 – K 4525, 120 ezer euró 250 Ft-tal 30 millió Ft; T 8764 – K 4525, 120 ezer euró 253,63-250 = 3,63 Ft-tal 435 600 Ft. Ez azt jelenti, hogy a 2005. évi üzleti eredményt ezzel a veszteséggel csökkenteni kell? A devizaszámlán 250 Ft-tal, a deviza-hitelszámlán 253,63 Ft-tal lesz az euró? Amennyiben a devizahitel beruházási hitel (a hitelt a beruházás üzembe helyezése előtt folyósították), akkor ezen árfolyam-különbözet a beruházás bekerülési értékét is növeli?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, a Számviteli Levelek 121.számában a 2469. kérdésre adott válasz a forintban folyósított devizaalapúkölcsön év végi értékeléséről szól. Jelen kérdésben pedig az euróban felvetthitelt euróban folyósítják a devizaszámlára. Ez esetben az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Devizás tételek év végi értékelése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező olyangyakorlatot mutat be, amelynek csak részben volt meg a törvényi háttere, deezen rendelkezések is jellemzően 2001-től, illetve 2003-tól már nem hatályosak.(A 2003. január 1-je előtti előírások alapján a passzív időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Devizaalapú kölcsön év végi értékelése

Kérdés: Társaságunknak X összegű "CHF" alapú devizakölcsöne van. Hogyan értékeljük év végén a devizakölcsönt? Milyen árfolyamon (nincs devizaszámla, nincs devizakövetelés)?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (7) bekezdése szerint a devizaalapúkötelezettség (ideértve a "CHF" alapú kölcsönt is) mérleg-fordulónapiértékelése során az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.A devizakölcsön-szerződésben rögzíteni kellett a forintbanfolyósított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.
1
2