Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott devizák értékelése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Devizavételi, -eladási árfolyam használata

Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
Részlet a válaszból: […]szerződött, euróban számlázott, és a vevő által euróban kifizetett számla szerinti eurót kapott, mert a kötelezettségei teljesítéséhez nem euróra, hanem forintra van szüksége, akkor az eurót értékesíti. Ha az ügyletet (legyen 1000 euró) átlagos euróárfolyamon (280 forint/euró) számolja, akkor követelésként és árbevételként 280 ezer forintot mutat ki. A pénzügyi rendezést is átlagos euróárfolyamon számolja el (281 ezer forintot), amelyet a banknak elad a bank vételi árfolyamán (278 forint/euró), és kap 278 ezer forintot, elszámol 3 ezer forint árfolyamveszteséget. Ha euróvételi árfolyamot alkalmaz, akkor ugyan kisebb forintban a követelése, kevesebb az árbevételként elszámolt összeg, de kisebb összegű az árfolyamveszteség is. Ez megtévesztő lehet (és többletadó-fizetési kötelezettséggel járhat) akkor, ha az árbevétel elszámolása a tárgyévben volt, az ellenérték kiegyenlítése, az euró értékesítése pedig a következő évben.Ha a társaság a szállítóval euróban szerződött, a szállító euróban számlázott, és a társaság átlagos euróárfolyamot használ, akkor a beszerzést, a költséget ezen az árfolyamon számolja el a kötelezettségekkel szemben. Az előbbi bekezdés számainak felhasználásával ez legyen 280 ezer forint. Az euróban kiállított számla kiegyenlítéséhez az eurót a banktól meg kell vásárolnia. A bank a számla kiegyenlítéséhez szükséges eurót a saját eladási árfolyamán értékesíti forint ellenében (legyen ez 282 ezer forint), az árfolyamveszteség 2 ezer forint. Ha költségként került elszámolásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5707
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Devizaalapú követelések, kötelezettségek átértékelése

Kérdés: A pénzintézetek úgy nyújtották az elmúlt években a hiteleket, illetve úgy határozták meg a pénzügyi lízing feltételeit, hogy a finanszírozás forintban történt, a törlesztőrészleteket forintban határozták meg, azonban meghatároztak egy "mértékadó devizanemet", amit a törlesztés során figyelemmel kísérve, "kamat 2" stb. elnevezéssel gyakorlatilag árfolyameltérést fizettettek az adóssal. Vonatkozik-e az ilyen kötelezettségekre, illetve követelésekre az átértékelési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]annak törlesztőösszegeit devizaalapon állapítsák meg. Ez - egyszerűbben szólva - azt jelenti, hogy pl. a hitelintézet ugyan forintban folyósítja a hitel összegét, de a szerződésben rögzíti azt, hogy az mennyi devizának felel meg (devizaalapon folyósítja a forinthitelt). Az ügyfélnek valójában a devizahitelt kell törlesztenie, de az aktuális (a szerződésben meghatározott módon) devizaárfolyamon forintra átszámított összegben forintban. Ebből az következik, hogy a forinthitel devizában meghatározott összege minden egyes törlesztés során csökken, és év végén még egy része fennáll, amelyet a mérleg-fordulónapi értékelés során át kell számítani forintra, és ha az ilyen címen felvett hiteltartozás könyv szerinti értéke ettől eltér, a különbözetet árfolyam-különbözetként kell elszámolni. Az előbbieket alkalmazni kell a hasonló feltételekkel lízingelt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5513

3. találat: Devizás tételek mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Egy belföldi cég másik belföldi céggel kötött szerződésében devizában határozta meg az értékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét, devizában történt a számlázás, devizában lesz a kiegyenlítés is. 2011. december 31-én át kell-e értékelni az ilyen követelést, illetve kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]azt alátámasztó leltárban) kimutatott minden külföldi pénzértékre szóló követelést, illetve kötelezettséget (a devizás tételeket) az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a vállalkozó által választott - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5492
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelése

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.
Részlet a válaszból: […]szabad visszavezetni! (Az adott esetben nem az eredmény időbeli elhatárolásáról van szó!) A következő évben a december 31-i árfolyamhoz viszonyítva kell majd a pénzügyi rendezéskori árfolyam-különbözetet meghatározni, és azt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolni. Az előbbiek szerint kell eljárni akkor is, ha a devizás pénzeszközökkel költséget, ráfordítást egyenlítenek ki. Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni akkor is, ha az ellenérték kiegyenlítése a deviza átutalásával vagy közvetlenül a valutapénztárból történő készpénzkifizetéssel történik. (Az anyag beszerzési árának készpénzzel történő kiegyenlítése is kötelezettség kiegyenlítését jelenti! Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a devizás beszerzés könyvelésénél a kötelezettségnövekedés szabályait alkalmazzuk.) Vegyük például azt, hogy az euró december 31-i árfolyama az MNB szerint 260 Ft/euró. A valutáért beszerzett anyag beszerzésekor (az ellenérték kifizetésekor) pedig 265 Ft/euró. A beszerzett anyag ellenértéke 100 euró (tekintsünk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3650
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Devizás tételek év végi értékelése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszból: […]szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. A hivatkozottak alapján az első és legfontosabb feladat az üzleti évre elfogadott számviteli politikában - előre - rögzíteni, hogy az adott társaság külön-külön mit tekint (arányaiban, illetve összegszerűségében) a külföldi pénzértékre szóló eszközöknél, továbbá a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeknél, valamint az eredménynél az azokra gyakorolt jelentős hatásnak. Természetesen, nem lehet eltérően meghatározni a hatást, ha az értékelésből adódó különbözet összevontan árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, bármelyik is fordul elő, azt az elszámolás szempontjából azonos módon kell megítélni (arányaiban is, összegszerűségében is). A jelentős hatást nem a tételesen megállapított árfolyamnyereségek, árfolyamveszteségek összevont egyenlegéhez kell az Szt. szerint rendelni. A mérleg-fordulónapi értékelés során a számviteli politikában meghatározott jelentős hatás teljesülését először könyvvitelen kívüli módszerrel (külön kigyűjtéssel) kell ellenőrizni. Ha ez az ellenőrzés azt mutatja, hogy a jelentős hatás akár a külföldi pénzértékre szóló követeléseknél, akár a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeknél, akár az eredménynél érvényesül, akkor kerülhet sor az adatoknak a könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítésére. Fontos, hogy a mérleg-fordulónapi értékelés során ugyanazon hitelintézet (ez lehet az MNB is) mérlegfordulónapon érvényes - választott - devizaárfolyamát használják. Technikai kérdés, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor mutatkozó árfolyam-különbözetet gyűjtőszámlára vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, egyéb ráfordításai elkülönített számláira könyvelik. Ezen könyvelés előtt azonban - a 60. § (8) bekezdése szerinti - a valós értéken történő értékeléshez kapcsolódó - árfolyam-különbözetet; - a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti - beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek üzembe helyezés előtt elszámolt - árfolyam-különbözetét az Szt. vonatkozó előírásai szerint el kell számolni, azok az összevont árfolyam-különbözetben (a gyűjtőszámlára könyvelt tételek között) nem lehetnek. Amennyiben az előbbiek figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2869
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Mérleg-fordulónapi értékelés árfolyamnyereségére céltartalék

Kérdés: Cégünk nagy összegű devizahitellel rendelkezik, amelynek lejárata 7 év. Ez évben a mérleg-fordulónapi értékeléskor közel kétmilliárd forint árfolyamnyereséget kell könyvelniük az Szt. 60. §-a alapján. A piaci prognózisok és gazdasági előrejelzések alapján nem valószínű, hogy az átértékelés hatása pénzügyileg realizálható. Az Szt. 15. §-ának (8) bekezdése alapján kell-e képezni, illetve képezhető-e céltartalék a pénzügyileg valószínűleg nem realizálható bevételre? Ha nem képezhető céltartalék, akkor hogyan teljesíthető az Szt. 15. §-a (8) bekezdésében foglalt óvatosság elve?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség nincs, hiszen az árfolyamváltozás hatására a devizahitel nyújtójával szembeni devizakötelezettség összege nem változik, nem nő. Az Szt. a devizaárfolyam jövőbeni alakulása miatt esetleg elszámolandó árfolyamveszteség fedezetére nem engedi meg a céltartalékképzést, még lehetőségként sem. [Az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint csak a várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre képezhető céltartalék.] Az adott esetben azonban nem a jövőbeni - esetleges - veszteségre kellene céltartalékot képezni, hanem inkább az árfolyamnyereség már kimutatott összegét kellene időbelileg elhatárolni. Az időbeli elhatárolás elve viszont az összemérés számviteli alapelvéhez kapcsolódik, és így azt feltételezi, hogy az elhatárolt bevételhez biztosan kapcsolódik előre meghatározható összegű költség, ráfordítás. A piaci prognózisok és gazdasági előrejelzések alapján az árfolyamveszteség összege így - egyértelműen - nem határozható meg. Az Szt. 15. §-a (8) bekezdése szerint: "Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan." Ez igaz és helytálló, csak nem az adott esetben. Ugyanis a devizahitel mérleg-fordulónapi értékelését a törvény írja elő, s az értékelés eredményét könyvelni kell, akár árfolyamnyereség, akár árfolyamveszteség, ha az adott esetben a kötelezettségre, az eredményre gyakorolt hatás jelentős. Itt utalunk a Tao-tv. 2005. január 1-jétől hatályos 7. §-a (1) bekezdésének dzs) pontjára, illetve 8. §-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2480
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Devizaalapú kölcsön év végi értékelése

Kérdés: Társaságunknak X összegű "CHF" alapú devizakölcsöne van. Hogyan értékeljük év végén a devizakölcsönt? Milyen árfolyamon (nincs devizaszámla, nincs devizakövetelés)?
Részlet a válaszból: […]folyósításkor árfolyam-különbözetként kellett elszámolni. Legyen a forintban folyósított kölcsön összege 4800 E Ft, a "CHF"-érték 30 000 CHF, a folyósításkori árfolyama 160 Ft/CHF. Ha a társaság által választott hitelintézet "CHF"-árfolyama 162 Ft/CHF, akkor a 160 és 162 Ft különbözetének 30 000 CHF-fel szorzott összegével a devizaalapú kölcsön összegét már a folyósításkor növelni kellett, függetlenül attól, hogy a devizakölcsön folyósított forintösszege 4800 E Ft volt. (Könyvelési tétel: T 8762 - K 441, 60 000 Ft.) Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján a devizaalapú kötelezettséget (a "CHF" alapú kölcsönt is) az üzleti év mérleg-fordulónapjára vonatkozó - a társaság által választott - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. (Ebből következik, ha a hatás nem jelentős, akkor nem kell átértékelni!) Tegyük fel, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2469
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Devizás követelések mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Helyesen jár-e el a társaság, ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor a jelentős hatás értékét a számviteli politikában a mérlegfőösszeg 2 százalékában határozta meg? Csak külföldi pénzértékre szóló követelése van.
Részlet a válaszból: […]viszonyítás a mérlegfősszeg is. (A mérlegfőösszeg arányában meghatározott, a számviteli politikában rögzített mérték is.) A mérlegfőösszeg azonban összesített adat (a mérlegtételek együttes összege), és az összetétel függvényében nagy a valószínűsége annak, hogy az egyes mérlegtételek nem a mérlegfőösszeggel arányosan változnak a mérlegfordulónapi értékelés során. A törvényi előírásból következik, hogy csak azok a tételek változnak, amelyek külföldi pénzértékre szóló követelések, értékpapírok, befektetések, továbbá a devizaszámlák és a valutapénztár. Mivel az egyéb mérlegtételek a devizaárfolyam-változás miatt nem módosulnak, a mérlegfőösszeg változása kisebb mértékű lesz, mint a külföldi pénzértékre szóló eszközöké, illetve kötelezettségeké. A leírtak indokolják, hogy a számviteli politikában legalább - az éves beszámoló mérlege szerinti - mérlegsoronként rögzítsék külön-külön a jelentős hatás mértékét, természetesen a mérlegfőösszeg rögzített mértékénél magasabb mértékkel (például 10 százalékban). Ha minden minősítő ismérvnél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 973
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Mérleg-fordulónapi értékelés árfolyamnyeresége

Kérdés: Társaságunk a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek 2001. év végi értékelése során összevontan árfolyamnyereséget mutatott ki, amelyet időbelileg elhatárolt. Helyesen értelmezzük az Szt. 44. §-ának (4) bekezdését, mely szerint az időbeli elhatárolást a tárgyévben elszámolt, illetve a mérleg-fordulónapi értékeléskor összevontan árfolyamveszteség esetén lehet megszüntetni? Nincs annak jelentősége, hogy milyen gazdasági eseményhez kapcsolódik az elhatárolás?
Részlet a válaszból: […]könyvelt árfolyamnyereséget, akkor a különbözet összegében a 2001-ben elhatárolt árfolyamnyereség csökkentendő, a passzív időbeli elhatárolás a különbözet összegében megszüntetendő. Ettől független az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése szerinti mérleg-fordulónapi értékeléskor megállapított, összevontan árfolyamveszteséget mutató különbözet, amely különbözet összegével szintén csökkentendő az elhatárolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 940
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszból: […]tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék-kivonás, illetve eredménytartalék-kivonás a jegyzett tőke leszállításával arányos legyen, elsősorban a hitelezők érdekének védelmében. Az új Szt. 35. §-a (3) bekezdéséből törölve lett az "amelynek összegéig a tulajdonosokat (a tagokat) felelősség terheli" szövegrész, a különböző jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében. Az értékcsökkenés elszámolásához kapcsolódó változások Az új Szt. 53. §-a (3) bekezdésének módosításával törölték "a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszközöknél" szövegrészt. Ez a módosítás a terv szerinti értékcsökkenés módosításának lehetőségét valójában minden immateriális jószágra, illetve tárgyi eszközre kiterjesztette. (Részletesen foglalkoztunk a témával a Számviteli levelek 2001/24. számában a 475. kérdésre adott válaszban.) Az új Szt. 53. §-a (4) bekezdésének kiegészítő módosítása azt jelenti, hogy terven felüli értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél számolható el. (A kategorikus tiltás szűnt meg.) Az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének d) pontja törlésével megszűnt a hiányzó, a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke - egyéb ráfordításkénti - elszámolásának kettős szabályozottsága, maradt csak a terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolás. A devizaeszközök, a devizakötelezettségek év végi értékelése Az új Szt. 44. §-a (4) bekezdésének módosítása azt jelenti, hogy a devizaeszközök, a devizakötelezettségek év végi értékelésekor összevontan árfolyamnyereséget mutató árfolyam-különbözet elhatárolandó összegének megállapításánál figyelembe veendő a tárgyévben realizált árfolyamnyereség és -veszteség különbözete is, amennyiben ez a különbözet veszteség. Az elektronikus aláírásról szóló törvényhez kapcsolódó változások Az új Szt. 167. §-ának (5) bekezdése helyébe új előírás lépett. Ennek lényege: számviteli bizonylatként a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat alkalmazható, ha az megfelel a számviteli törvény előírásainak, és ha a hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége a bizonylat megőrzésének időtartamán belül ellenőrizhető. Az új Szt. 169. §-a (1) bekezdésének módosítása azt jelenti az egyszerűbb fogalmazáson túlmenően, hogy "az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes program" szövegrész a megőrzésre kerülő dokumentumok közül kikerült. Törölve lett a 169. § (2) bekezdésének utolsó mondata is, amely szerint: "a folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. "Az eddigi 169. § szerinti előírások kiegészültek egy új (5) bekezdéssel, amelynek a lényege: a bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, és az megfelel a számviteli törvény elektronikus okirattal szembeni követelményeinek. Egyéb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. január 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 486