19 talált állásfoglalás az egészségügyi ellátás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk támogatást nyert a „GINOP Plusz-3.2.6-25 – Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” pályázaton. A támogatás keretében foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatásra legfeljebb 15 000 Ft/fő, a szakorvos javaslata alapján igénybe vett, a közleményben felsorolt egyéb orvosi vizsgálatokra pedig átlagosan legfeljebb 170 000 Ft/fő támogatás vehető igénybe. Társaságunk gépek bérbeadásával foglalkozik. A programban munkavállalóink 80%-a vesz részt, a vizsgálatokról társaságunk nevére szólnak a számlák.
A vizsgálatok adózásával kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük szakértői állásfoglalásukat:
1. A program keretében igénybe vett, legfeljebb 15 000 Ft/fő összegben támogatott foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatás adómentes juttatásnak minősül-e az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. d) pontja alapján? Befolyásolja-e az adómentességet, hogy a programban nem valamennyi munkavállaló vesz részt?
2. A közlemény szerint csak olyan vizsgálat támogatható, amely nem tartozik az adott munkáltatónál a jogszabály alapján kötelező alkalmassági vizsgálathoz előírt vizsgálatok körébe. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslata alapján elvégzett ilyen vizsgálatokra alkalmazható-e a fenti vagy más adómentességi rendelkezés? Ha nem, a munkavállalóhoz rendelhető vizsgálatok társaságunk által viselt költsége munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles-e?
3. Terveink szerint az egyéb orvosi vizsgálatok elvégzésére egy szolgáltatóval kötünk szerződést. A szolgáltató összesített számlát állítana ki, amelyen a vizsgálatok megnevezése, az igénybe vevők száma és a szolgáltatások díja szerepelne, a munkavállalók neve és a személyenként igénybe vett vizsgálatok felsorolása nélkül. Adómentesség hiányában alkalmazható-e ebben az esetben az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja szerinti, egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adózás? A megítélés szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a személyenként igénybe vett szolgáltatás és annak értéke a számlán kívüli dokumentumokból vagy nyilvántartásokból megállapítható? A FESZ orvos erről vezet nyilvántartást.

Kérdés: Adhat a munkáltató a munkavállalónak adómentes juttatást szűrővizsgálatra? Milyen esetekben adható? Pl. hosszú várakozási idő van a társadalombiztosításnál, és a munkavállaló magánrendelői szolgáltatást vesz igénybe. Elszámolható adómentes juttatásként mind munkavállalói, mind munkáltatói részről?

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?

Kérdés: A háziorvosi cégautót terheli-e cégautó­adó-fizetési kötelezettség? Milyen költségek számolhatók el az üzemeltetés során?

Kérdés: A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás költségeit (üzemorvos) a személyi jellegű egyéb kifizetések, vagy az igénybe vett szolgáltatások között kell elszámolni?

Kérdés: Társaságunk gépipari termelőtevékenységet folytat. Telephelyünkön üzemorvosi rendelőt működtetünk. A rendelő részére vásárolunk eszközöket, gyógyszereket. Hogyan kezeljük ezeket az áfa levonhatósága szempontjából? A gyógyszerköltség tekinthető-e adómentesnek? Megelőzés céljából a dolgozók részére adható-e adómentesen C-vitamin?

Kérdés: Humán-egészségügyi ellátást és oktatást is végző társaság saját rezsis beruházást végez. A beruházás folyamatában nem igényelhette vissza az áfát, ezért azt a beruházási számlán bruttó összeggel könyvelték. A létesítmény az egészségügyet fogja szolgálni. Amikor a beruházás végleg elkészül és üzembe helyezik, hogyan járok el helyesen az áfát illetően? A beruházás nettó értékére rászámolom a 25% áfát, amit befizetendőként bevallok, visszaigényelhető összeg pedig nem lesz?

Kérdés: Egy magánklinikával kötött szerződés alapján egy cég ügyvezetője és egy alkalmazottja (a számla a cég nevére készült külön-külön) évente egyszer menedzserszűrésen vehetnek részt, plusz egyéb szolgáltatásokat, pl. éves influenza-védőoltás, foglalkozás-egészségügyi ellátás, VIP kórházi ellátás kedvezménnyel stb.) is igénybe vehetnek exkluzív körülmények között. Ez elszámolható, mint foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás (a munkavállalók részéről 1 ember kivételével senkinek nem elérhető szolgáltatások, ill. a szállodai körülmények sem támasztják alá a szokásos orvosi vizsgálatok színvonalát)? Adóköteles természetbeni juttatásként kell figyelembe venni, vagy esetleg a kedvezményezett magánszemélyek jövedelmének kell tekinteni?

Kérdés: Magyar magánszemély osztrák cégnél munkaviszony keretében ügynöki munkát vállal. Ideje nagy részét Magyarországon fogja tölteni, de más EU-s országba is gyakran fog utazni. Ezen munkaviszonyból származó keresete melyik országban fog adózni, ha Magyarországon, akkor technikailag hogyan kell intézni? Társadalombiztosítása tekintetében hol lesz biztosított, ha Magyarországon, akkor milyen gyakorisággal, hova, milyen összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni? Amennyiben Ausztriában tartózkodik, akkor a magyar EU-s kártya szükséges?

Kérdés: Egy lengyel cég (telephellyel nem rendelkezik Magyarországon) Magyarországon foglalkoztatna engem, s ahogy eddig érdeklődtem, azt látom, hogy mint magánszemély kell bejelentkeznem, és járulékot fizetnem magam után. De sajnos rengeteg dolgot nem értek. A lengyel cég átutalja a nettó béremet EUR-ban, s nekem azt kell bruttósítani. A kérdés az, hogy milyen árfolyamon kell az EUR-ban megkapott összeget átváltani? Tehát, ha az októberi bérem november 10-én kerül jóváírásra a bankszámlámon, akkor melyik napi árfolyammal kell forintra átváltani?