Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott egészségügyi hozzájárulás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
Részlet a válaszból: […]szolgáltatási járulékot kell fizetnie saját maga után.Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Lehetőség van azonban arra, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére azt válassza, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse meg utána. Év közben ilyen nyilatkozatot nem lehet tenni, így ha az egyéni vállalkozó nem adott nyilatkozatot a kft.-nek, akkor 2017-ben egyéni vállalkozóként kell megfizetnie az egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7326
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Őstermelőnél az egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A 6576. számú kérdésre adott válasz szerintem nem jó, mert a mezőgazdasági őstermelő esetében az egészségügyi hozzájárulást nem a Tbj-tv., hanem az Eho-tv. 3/B. §-ának (3) bekezdése szabályozza: "A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka." Mivel ennek elszámolását az Szja-tv. nem tiltja, ezért szerintem el lehet számolni.
Részlet a válaszból: […]hozzájárulás elszámolásáról.A magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásról - többek között - az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése, 3/A. §-a, 4. §-a intézkedik. Csak a mértékekben van eltérés, abban nincs, hogy a magánszemélynek kell fizetnie.Az Szja-tv. 3. számú melléklete tartalmazza az összevont adóalap megállapítása során elszámolható költségeket. A jellemzően előforduló költségek között több pontban is elismert költségek szerepelnek a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozóan. Ezek között egy sem utal az őstermelő által fizetendő egészségügyi hozzájárulásra. Az V/13. pont szerint viszont a jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadás a jövedelem után a magánszemély által fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.Bár az Szja-tv. nem tiltja a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6661
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszból: […]folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint (megbízási, vállalkozási szerződés alapján munkát végzőt, választott tisztségviselőt) - biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast, illetve azt az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn.Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, melyből 4 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot.Ettől eltérően, az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgy­évet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást kizárólag a 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, a járulékalap megállapításánál már figyelembe kell venni.A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulékot, valamint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál (minimálbér, illetve a bevétel 20 százalékának egytizenketted része) magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.A mezőgazdasági őstermelő nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,- gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja,- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona,- fogvatartott.Az az őstermelő, aki az előzőek szerint nem válik biztosítottá, és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5819

4. találat: Egészségügyi hozzájárulás tőzsdei ügyleteknél

Kérdés: A tőzsdei értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem alapján keletkezik-e eho-fizetési kötelezettség a magánszemélynél? Amennyiben igen, akkor a brókercégnek kell-e ezt az ügylet realizálásakor levonnia?
Részlet a válaszból: […]adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó jövedelmek közé, amelyek után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az Eho-tv.-ben előírt értékhatár eléréséig. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a tőzsdei ügyletből származó jövedelmet, nincs hivatkozás az Szja-tv. 67/A. §-ára. (Az Szja-tv. másként szabályozza a 67. §-ban az árfolyamnyereségből származó jövedelem adóztatását, mint a tőzsdei ügyletből származó jövedelmet. Az Eho-tv. hivatkozott előírásában az Szja-tv. 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelemre van utalás!) A leírtakból következik, hogy a brókercéget az Szja-tv. 67/A.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3764

5. találat: Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?
Részlet a válaszból: […]az Szja-tv. szerint külön adózó egyéb jövedelmek után megfizetett egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot. Az Eho-tv. előírásaiból következik, hogy a biztosított (a munkavállaló) által fizetendő egészségbiztosítási járulékot (a 6 százalékot) nem lehet számításba venni. Az osztalékot terhelő egészségügyi hozzájárulás összegszerű megállapításához indokolt figyelembe venni az Eho-tv. 11/A. §-ában foglaltakat is. A magánszemélyt az osztalékjövedelem bruttó összege után mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű ehót 450 ezer forintig (a felső határig) megfizette. A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerinti (jellemzően munkaviszonyból származó jövedelme alapján) egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a 450 ezer Ft-ot, illetve várhatóan el fogja érni! Ha mégsem érné el (mert például a munkaviszony megszűnt), a magánszemély az őt terhelő százalékos ehót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó szja-bevallásban vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ha például a tulajdonos bárhol munkaviszonyban (biztosítási jogviszonyban) van, és a havi bruttó jövedelme 200 ezer forint, amely összeg után a foglalkoztató (a munkaadó) 5 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizet (10 ezer forintot), akkor ez éves szinten 120 ezer forint. Ha ezenkívül csak osztalékjövedelme van, akkor abból maximum 330 ezer forint összegben kell egészségügyi hozzájárulást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3665
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: A 2006. évre kitűzött prémium egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Az APEH honlapján "2006. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai" címen 2007. 08. 27-én közzétett leiratban foglaltak megerősítését kérjük. Egyértelmű megerősítést kérünk, hogy szabályosan jár el társaságunk akkor, ha a 2006. évre kitűzött, a 2006. évi követelmények teljesítése alapján járó prémium esetében, amikor annak kifizetése csak 2007. április hónapban (illetve a prémiumra előleg kifizetése 2006. december hónapban) történt meg, hogy az egész évre vonatkozó prémium összegét arányosítva a törvény hatálybalépése előtti és utáni időszakra, az ezen időszakokra érvényes szabályok szerint számítja ki a munkavállaló által fizetendő járulékokat. Az értelmezés szerint hasonlóképpen kell eljárni a 2006. december hónapban az egész évi munkateljesítmény alapján kifizetett jutalmak esetében is. Amennyiben ezen jövedelmek arányosítása szabályszerű, úgy kérjük szíveskedjenek az önellenőrzés módjáról, mikéntjéről is útbaigazítást adni.
Részlet a válaszból: […]vonatkozó prémiumot meg kell bontani az augusztus 31-ig tartó időszakra járó, és az ezt követő időszakra vonatkozó részre, és ennek megfelelően kell 4, illetve 6% egészségbiztosítási járulékot levonni a jövedelemből. A nyugdíjjárulék-fizetési felső határ tekintetében a törvény átmeneti szabálya nem tartalmaz rendelkezést, ezért az általános szabályok szerint - az 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/A. §-ának (1) bekezdése alapján - a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ figyelembevételével kell megállapítani. Az önellenőrzésnek a munkavállalói járulékra is ki kell terjednie (a munkavállalói járulék mértéke 2006.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3621
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Egyéni vállalkozónál az osztalék utáni kiadás minősítése

Kérdés: Az egyéni vállalkozó osztaléka után fizetendő 14 százalék egészségügyi hozzájárulás költség, vagy eredménybe nem számító kiadás a vállalkozónál?
Részlet a válaszból: […]kiadásokat. Az itt felsorolt tételek között szerepel - többek között - az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója, de nem szerepel az osztaléka után
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3592

8. találat: Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: A Számviteli Levelek 130. számában, a 2645. kérdésre adott válaszukban azt írják, a magánszemély nyilatkozhat, ha az eho eléri a felső határt, hogy a bérbeadás után ne kelljen ehót fizetni. Hogyan kell ezt értelmezni? Ha például a feleség bérbeadja saját kft.-jének az irodát, és keresete több mint 6 millió forint (amellyel eléri a felső határt), akkor a bérleti díjból nem kell levonni, ha nyilatkozik a keresetéről? Mikor kell nyilatkozni? Ha már elérte vagy várhatóan el fogja érni? Mi van, ha többet vonnak le, illetve ha nem vontak le eleget?
Részlet a válaszból: […]nem éri a 450 ezer forintot. A hivatkozott jogszabályi előírásból következik, ha a kérdésben szereplő feleség biztosítási jogviszonyában (például mint munkavállaló) keresete várhatóan meghaladja a 6 millió forintot, akkor a foglalkoztató a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján ennek a 8 százalékát fizeti meg egészségbiztosítási járulékként, ami 480 ezer forint, tehát meghaladja a 450 ezer forintot, akkor a külön adózó jövedelméből a 15 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell levonni. A bérbevevő azonban mindaddig köteles a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást levonni, amíg a magánszemély nem nyilatkozik arról, hogy - az adott esetben - az egészségbiztosítási járulékot a felső határig a foglalkoztató megfizette. Van azonban arra is lehetőség, és erre a kérdésben hivatkozott válaszban is utaltunk, hogy a magánszemély nyilatkozhat arra vonatkozóan is, hogy a foglalkoztatója által fizetett (fizetendő) egészségbiztosítási járulék vagy a máshol levont százalékos mértékű eho összege, illetve azok együttes összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha mégsem éri el (mert például a munkaviszony megszűnt), a magánszemély az őt terhelő (az adott esetben a bérbeadásból származó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3248
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Egészségügyi hozzájárulás egyetemi hallgató után

Kérdés: Betéti társaság személyesen közreműködő beltagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Kell-e utána tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszból: […]hozzájárulás a természetes személlyel fennálló jogviszonyokban terheli a kifizetőt, így a tagi jogviszony esetében is (ide nem értve a szövetkezeti tagsági jogviszonyt), ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik (idetartoznak a gazdasági társaságban személyesen közreműködő nyugdíjas és nem nyugdíjas tagok is). A személyesen
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2230
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Osztalék: egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A 2000. év után 2001-ben osztalékot szeretnénk fizetni. A 35 százalékos kulccsal adózó rész után fizetendő 11 százalékos Eho a kifizetőt terheli vagy a magánszemélyt, és hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszból: […]egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége keletkezik, a hozzájárulás 2002. évi költség. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 34. számában - 2002. 05. 09.): A Számviteli Levelek 23. számában a 449. kérdésre adott válaszunknak azt a részét vitatja Olvasónk, mely szerint az osztaléknak a 35 százalékos kulccsal adózó része után fizetendő 11 százalékos eho-t az osztalékkifizetés időszakában kell elszámolni. Olvasónk szerint az egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolására is vonatkozik az Szt. teljesség és időbeli elhatárolás elve, azaz abban az évben kell elszámolni az eho-t, amely évre az osztalék kifizetése történik. Megjegyzi ugyan, hogy a 35 százalékos szja alá tartozó osztalék megállapítása csupán célértékkereséssel lehetséges. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Észrevételének az utolsó mondata is azt igényelné, hogy a már megállapított adózott eredmény alapján határozzák meg a kifizetendő osztalékot, függetlenül attól, hogy milyen mértékű annak az adója. Ha még költségjellegű kifizetés is kapcsolódik az osztalék kifizetéséhez, és azt a mérleggel lezárásra kerülő évre kellene elszámolni, akkor a költségnek az eredményre, az eredménynek a költségre gyakorolt hatása és visszahatása csak bonyolult matematikai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. december 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 449
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést