Szakdolgozói bértámogatás elszámolása

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató kft. (NEAK-szerződéssel) 2021-ben a szakdolgozók részére bértámogatást kap, amely összeg a szociális hozzájárulási adót is tartalmazza. Ez az összeg a havonta esedékes, NEAK által küldött, az ellátás finanszírozására vonatkozó összeggel érkezik, az összeget részletező kimutatáson külön sorban feltüntetve. Az alapellátás finanszírozására vonatkozó összeget az értékesítés nettó árbevételeként számoltuk el (a rezsitámogatást is), a dolgozók bértámogatása is ide számolandó el, vagy egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a szakdolgozói bértámogatást ugyanúgy kell elszámolni, mint az alapellátás finanszírozására vonatkozó összeget, azaz az értékesítés nettó árbevételeként.Az egészségügyi szolgáltatások egészségbiztosítási alapból történő finanszírozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Szakdolgozói bértámogatás a kisvállalati adónál

Kérdés: Háziorvosi szolgáltatást végző vállalkozás havonta kap meghatározott összeget orvosok és szakdolgozók bértámogatására a NEAK-tól. Az összeg a havi elszámolásról készült kimutatáson külön tételként szerepel. Ezt az összeget a háziorvosok és szakdolgozók bérköltségére és annak járulékaira fordítja a vállalkozás. Könyvelhető-e ebben az esetben az összeg egyéb bevételként, a költségek ellentételezésére kapott támogatásként? Katás vállalkozás esetén figyelembe kell-e venni bevételként az adóalap meghatározásánál?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltatások egészségbiztosítási alapból történő finanszírozása részletes szabályairól a többször módosított 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet rendelkezik. A jogszabály alapján az egészségügyi szolgáltató a bértámogatás szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Szakfeladat ellátása - 40%-os adómérték?

Kérdés: A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012/CXLVII. törvény 8. § (6c) bekezdés szerint:
"Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak". Mentesül-e a 40 százalék adómérték megfizetése alól az a kifizető, aki az önkormányzattól átvett szakfeladat szerint, a városban nonprofit kft. keretein belül ellátja az orvosi ügyeletet, melyet az Egészségbiztosítási Alappal kötött szerződés szerint az Alap finanszíroz? Az ügyeletet természetesen több orvos bevonásával tudja ellátni, akik a nonprofit kft. felé mint kisadózó vállalkozók számláznak.
Részlet a válaszából: […] Nem mentesül a 40 százalékos adómérték megfizetése alól az a kifizető, aki az önkormányzattól átvett szakfeladat szerint, a városban nonprofit kft. keretein belül ellátja az orvosi ügyeletet, amelyet az Egészségbiztosítási Alappal kötött szerződés szerint az Alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Egészségügyi szolgáltató szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A kft. fő tevékenysége villanyszerelés, egyéb tevékenysége háziorvosi ellátás. A háziorvos a kft. alkalmazottja és tagja, de a tevékenységét munkaviszonyban látja el. Az OEP-pel szerződése van, a kft. magánrendelőt is üzemeltet. Az asszisztensnő alkalmazott, de kiküldetésként is kap juttatást. Ki után kötelezett a kft. szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] Nem terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a 2019. évi LXXX. számú, új szakképzési törvény 105. § (1) bekezdés g) pontja alapján az Eütv. 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót - feltéve, hogy az egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Praxisjog átadása

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató kft. többségi tulajdonosa háziorvosként praxisjoggal rendelkezik. A praxisjogot magánszemélyként vásárolta, nem a kft. tulajdona. Apportként vagy más módon a kft. tulajdonába adhatja-e? Amennyiben ezt megteheti, a vagyoni értékű jogok között kell nyilvántartani? Milyen értékcsökkenési leírás számolható el erre az eszközre?
Részlet a válaszából: […] Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény szerint a praxisjog a háziorvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog. A praxisjog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A 7635. kérdésre adott válaszban azt írják: "a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában kell megállapítani." Mi tartozik az éves árbevételbe? A tárgyieszköz-értékesítés is? Az OEP-támogatás értékesítési árbevétel vagy egyéb árbevétel? Amennyiben nem értékesítés árbevétele, akkor nem alapja a helyi adónak sem?
Részlet a válaszából: […] A választ adó feltételezi, hogy a kérdező nem mérlegképes könyvelő, és ennek megfelelően válaszol.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü.-tv.) 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Szakképzési hozzájárulás otthoni szakápolást ellátónál

Kérdés: Otthoni szakápolást ellátó bt. az OEP-pel kötött finanszírozási szerződés keretében látja el tevékenységét, emiatt egészségügyi szolgáltatónak minősül. Vonatkozik-e rá a 2011. évi CLV. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja, miszerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra? Elfogadható-e a mentes rész meghatározására az alábbi módszer: OEP-től származó bevétel/éves összes árbevétel x szochoalap? Cégautóadó fizetésére kötelezett-e a bt.?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü-tv.) 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Gyógyszerészek szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A gyógyszertárakban foglalkoztatott gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek és szakasszisztensek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának d) pontja, valamint ugyanezen törvény 139. §-a alapján közfeladatot ellátó személynek minősülnek-e, és ez alapján vonatkozik-e rájuk a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló 2011. évi CLV. törvény 2. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott szakképzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: jelen esetben a kérdés az, hogy a gyógyszerészekre vonatkozik-e a szakképzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség? Ezen kérdésre a választ a vonatkozó törvényi előírás és az abban foglalt hivatkozások követése útján kaphatjuk meg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatónál

Kérdés: A 2011. évi CLV. törvény szerint nem köteles szakképzési hozzájárulás fizetésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató, feltéve hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik, az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után. A patika többek között gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, dermokozmetikai termékeket is értékesít. A gyógyszerészek, gyógyszertári szakasszisztensek után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni? Például ha valaki vesz az OEP által támogatott gyógyszert és egy kozmetikai terméket. Közfeladatot ellátó személy az egyik percben, a másik percben pedig nem az? Minősíthető-e mind a két esetben közfeladatot ellátónak? Vagy meg kell bontani, de hogyan?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt nézzük meg a vonatkozó törvényi előírásokat.A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.
1
2