Gyógyszerészek szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A gyógyszertárakban foglalkoztatott gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek és szakasszisztensek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának d) pontja, valamint ugyanezen törvény 139. §-a alapján közfeladatot ellátó személynek minősülnek-e, és ez alapján vonatkozik-e rájuk a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló 2011. évi CLV. törvény 2. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott szakképzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: jelen esetben a kérdés az, hogy a gyógyszerészekre vonatkozik-e a szakképzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség? Ezen kérdésre a választ a vonatkozó törvényi előírás és az abban foglalt hivatkozások követése útján kaphatjuk meg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatónál

Kérdés: A 2011. évi CLV. törvény szerint nem köteles szakképzési hozzájárulás fizetésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató, feltéve hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik, az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után. A patika többek között gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, dermokozmetikai termékeket is értékesít. A gyógyszerészek, gyógyszertári szakasszisztensek után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni? Például ha valaki vesz az OEP által támogatott gyógyszert és egy kozmetikai terméket. Közfeladatot ellátó személy az egyik percben, a másik percben pedig nem az? Minősíthető-e mind a két esetben közfeladatot ellátónak? Vagy meg kell bontani, de hogyan?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt nézzük meg a vonatkozó törvényi előírásokat.A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Praxisjog elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 340. számában a 6902. kérdésben feltett kérdésekre ugyan válaszoltak, de arra nem adtak választ, hogy a 2000. évi II. törvény 2. §-a 2015. augusztus 1-jével miért egészült ki a (9a) bekezdéssel?
Részlet a válaszából: […] Rövid válasz, ez a konkrét kérdésekből nem következett.Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-ának 2015. augusztus 1-jétől hatályos (9a) bekezdése szerint az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Egészségügyi szolgáltató-e a gyógyszertár?

Kérdés: A gyógyszertár egészségügyi szolgáltatónak minősül-e? (A szakképzési törvény adómentes kategóriaként használja.)
Részlet a válaszából: […] A zárójelben lévő mondat a kérdésben egyértelműen téves információn alapul.A szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyről szóló törvény 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Egészségügyi szolgáltató áthelyezett kapacitásának bevétele

Kérdés: A vonatkozó törvényi előírás alapján a szerződött egészségügyi szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos szerződése alapján szolgáltatást nyújtott. Az önkormányzat a tulajdonában álló, gazdasági társasági formában működő egyik (A) egészségügyi szolgáltatójától a másik (B), szintén a tulajdonában álló gazdasági társasághoz helyezte át a kapacitásokat. A jelenlegi jogszabályok alapján 2 hónapos utófinanszírozás történik, de az egészségbiztosító csak szerződött partnernek utal, ezért (A) szolgáltató 2 havi díját (B) szolgáltató kapta meg. (B) szolgáltatónál hogyan kell elszámolni az így kapott összeget? A tulajdonos döntése alapján (A) szolgáltató költségei fedezetére (B) szolgáltató által (A)-nak átutalt összeget hogyan kell helyesen elszámolni?
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés fel semmerülhetett volna, ha az (A) szolgáltató a hatályos számviteli előírásokszerint jár el. Az egészségügyi szolgáltatás díját az Szt. 72. §-ának(1)-(2) bekezdése alapján árbevételként kell elszámolni abban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Szakképzési hozzájárulás háziorvosi tevékenység után

Kérdés:

A Számviteli Levelek 252. számában az 5166. kérdésben fogorvosi tevékenységet végző bt.-ről volt szó. Vonatkozik-e a szakképzésihozzájárulás-mentesség az egyéni vállalkozóként működő háziorvosra és az alkalmazottaira?

Részlet a válaszából: […]   A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (hatályos 2011. 12. 31-ig) 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű, az Szja-tv.-ben meghatározott egyéni vállalkozó. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Szakképzési hozzájárulás fogorvosi tevékenység után

Kérdés: Fogorvosi tevékenységet folytató betéti társaság az általa foglalkoztatott fogorvos és asszisztencia részére kifizetett bérköltség után szakképzési hozzájárulást fizetett. Az OEP-től kapott tájékoztatás és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján – értelmezésünk szerint – a betéti társaság mentesül a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Jól értelmezzük az idevonatkozó előírásokat? Ha igen, akkor van-e lehetőség önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI.törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján szakképzési hozzájárulásrakötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság. A főszabály szerint tehátszakképzési hozzájárulást kell fizetnie a fogorvosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a válasz mások számára isegyértelmű legyen.A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt afeltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat közöttkonzorciumi szerződés jöjjön létre. A konzorciumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Gyógyszertár szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény szerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után. Az idézett törvényhelyek szerint a gyógyszertárakat terheli-e szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdező idézi a vonatkozó törvényhelyeket, csak arról nemír, hogy a hivatkozott törvényekben meghatározott feltételek a gyógyszertárnálteljesülnek-e vagy sem.Egészségügyi szolgáltató az egészségügyről szóló 1997. éviCLIV. törvény 3. §-ának f) pontja alapján: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Szerződött egészségügyi szolgáltató szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Az OEP-pel szerződött orvos 2008. évi fizetendő szakképzési hozzájárulása hogyan alakul, amikor a szolgáltató bérköltségét közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaóra arányában kell megosztania? Mi a közfeladat? Szerintem az egész tevékenysége közfeladat. A rendelés alatt a munkaórákat megosztani lehetetlen. Esetleg az egész évi nettó árbevételét a kapott finanszírozással arányosítom? Ennek alapján osztom meg a bérköltséget közfeladatra és nem közfeladatra?
Részlet a válaszából: […] A Btk. 137. §-a 2. pontjának f) alpontja szerintközfeladatot ellátó személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározottesetben az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóvalmunkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.