Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

25 találat a megadott egyéni cég tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszból: […]az átvevő (beolvasztó) kft.-nek is, természetesen ugyanazon tervezett mérlegfordulónappal, jellemzően a naprakészen vezetett könyvviteli nyilvántartások alapján.A beolvadó egyéni cég élhet a vagyonátértékelés lehetőségével, az átvevő kft. nem!A beolvadó egyéni cég vagyonmérleg-tervezete a tervezett mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza - háromoszlopos formában - a beolvadó egyéni cég eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét- könyv szerinti értéken,- vagyonátértékelés esetében az átértékelési különbözeteket,- az átértékelési különbözettel korrigált értéken.A könyv szerinti értékek között lévő mérleg szerinti eredményt a harmadik oszlopban az eredménytartalék részeként kell kimutatni. Az átértékelési különbözetek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíteni, ha pozitív, akkor a tőketartalékot, ha negatív, akkor a tőketartalékot kell csökkenteni (amíg van), ezt követően az eredménytartalékot.A beolvasztó kft. vagyonmérleg-tervezetében a középső oszlopban nincs adat.A vagyonmérleg-tervezeteket vagyonleltár-tervezetekkel kell alátámasztani.Vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni a tervezett mérlegfordulónapra a beolvadással létrejövő gazdasági társaságnál (jelen esetben a beolvadás utáni beolvasztó kft.-nél) is.A beolvadással létrejövő kft. (jogutód) vagyonmérleg-tervezetének első oszlopa a beolvadó egyéni cég és az átvevő (beolvasztó) kft. szerinti megbontásban és együttesen (három részoszlopban), a beolvadó egyéni cég és a beolvasztó kft. vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopában lévő adatokat tartalmazza külön-külön és együttesen.A beolvadással létrejövő kft. vagyonmérleg-tervezetének második oszlopa (amelyet célszerű több oszlopra megbontani) tartalmazza a számviteli törvényben nevesített különbözeteket. Ilyenek lehetnek:- a beolvadással egyidejűleg új tagok léphetnek be, azok vagyoni hozzájárulása eszközönként, sajáttőke-elemenként;- a meglévő tagokat terhelő pótlólagos hozzájárulások;- (itt nem, de) az új társaságban részt venni nem szándékozó tagok részére kiadásra kerülő eszközök, kötelezettségek, sajáttőke-elemek;- a visszavásárolt saját részesedések kivezetése;- a saját tőke elemeinek átrendezése.A különbözetek oszlopában kell kimutatni beolvadás esetén:- az egymásban fennálló részesedések kivezetését,- az egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek megszüntetését is.Amennyiben a kivezetésre kerülő eszközértéktől eltér a kivezetésre kerülő kötelezettség, a különbözetet az eredménytartalékban kell számításba venni.Végleges vagyonmérleg a beolvadó egyéni cégnél és a beolvasztó kft.-nélHa a beolvadást a Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, a beolvadó egyéni cég és a beolvasztó kft. a beolvadás napjával (mint mérlegfordulónappal), a cégbejegyzést követő 90 napon belül külön-külön végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt köteles készíteni, és a Cégbíróságnál letétbe helyezni.A beolvadó egyéni cég (mint megszűnő társaság) a végleges vagyonmérleg, a végleges vagyonleltár elkészítését megelőzően köteles a beolvadás napjával - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény előírásainak megfelelő (éves, egyszerűsített éves) beszámolót elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A végleges vagyonmérleget alátámasztó végleges vagyonleltár csak akkor térhet el a számviteli törvény szerinti beszámolót alátámasztó leltártól, ha a beolvadó egyéni cég élt a vagyonátértékelés lehetőségével.A beolvasztó kft. (mint változatlan társasági formában tovább működő társaság) a végleges vagyonmérleget a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles a számviteli törvény szerint vezetni. Így a folyamatos könyvelés keretében kell megállapítania a beolvadás napján meglévő eszközök és azok forrásainak állományát, alkalmazni kell ezen eszközök és források vonatkozásában a mérlegfordulónapi értékelés szabályait, a mérleg szerinti eredmény megállapításához eredménykimutatást kell készítenie stb. Az így elkészített mérleg lesz a beolvasztó kft. végleges vagyonmérlegét alátámasztó számviteli törvény szerinti beszámoló, amelyet a taggyűlés (az egyedüli tulajdonos) elfogad, amelyet az átalakulás könyvvizsgálójának szintén auditálnia kell.Végleges vagyonmérleg a beolvadással létrejött kft.-nél.Ezt a cégbejegyzést követő 90 napon belül kell - a beolvadás napjával - elkészíteni, vagyonleltárral alátámasztani, könyvvizsgálóval auditáltatni, a Cégbíróságnál letétbe helyezni.A beolvadással létrejött kft. végleges vagyonmérlegének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7920
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszból: […]kimutatott értéke vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésekor, függetlenül attól, hogy az egyéni vállalkozó azokat nem pénzbeli hozzájárulásként apportálja-e (beviszi az egyéni cégbe) vagy sem, azokra a következőkben leírtak nem érvényesek:Az Szja-tv. 49/A. §-a (3)-(5) bekezdése alapján az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést [Szja-tv. 49/B. és 49/C. §-ai] azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy- a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott eszköz= alapítói okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,= értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartás szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül.(Hangsúlyozni kell, ezen szabály a nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cégbe bevitt vásárolt és saját termelésű készletekre, az egyéni vállalkozó követeléseire nem vonatkozik.)Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséhez kapcsolódóan figyelembe veendők a következők is:- a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie;- a volt egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő kiadásoknak az egyéni cég által történő megtérítése a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt, ha ezen kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét (ideértve különösen a szállítói követelések megtérítését).Az Evtv. 21. §-a szerint az egyéni cég alapításához alapító okiratra van szükség. Az alapító okiratnak - többek között - tartalmaznia kell az egyéni cég főtevékenységét és valamennyi tevékenységet, továbbá az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét.Az Evtv. 26. §-a alapján az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat, amelyet az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Az Evtv. nem ad lehetőséget a jegyzett tőkétől való eltérésre, nem teszi lehetővé, hogy a jegyzési érték magasabb összegű legyen, mint a jegyzett tőke. Így tőketartalékot az egyéni cég nem mutathat ki.A leírtakból az következik, hogy az egyéni vállalkozó annyi és olyan értékű nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást vihet be az egyéni cégbe, mint amilyen értékben jegyzett tőkét kíván az alapító okirat szerint a cégbíróságon bejegyeztetni. Logikusan így annyit, mint az egyéni vállalkozásban meglévő eszközök értéke (a megszűnéskor felvett, felveendő leltár szerinti összes eszköze, annak a leltár szerinti értéke).Amennyiben az egyéni vállalkozásban lévő eszközök értéke több, mint az alapító okirat szerinti jegyzett tőke, a különbözetként mutatkozó többlet az egyéni vállalkozót illeti meg (mivel az egyéni vállalkozás megszűnt), az egyéni vállalkozó vállalkozásból kivont eszköze, amelynek az adóját, áfáját, esetleges illetékét az egyéni vállalkozónak kell megfizetnie. (Itt kell megjegyezni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7506
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Egyéni cég által átvállalt kötelezettség

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozó kiemelt adatai a megszűnéskor az alábbiak: Vásárolt készletek beszerzési ára áfa nélkül 8000 E Ft, amelyet az egyéni cég tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásként. A szállítói tartozás áfa nélkül (a vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódik) 30 000 E Ft. Folyószámlahitel 5000 E Ft. Az egyéni cég az alapítást követően - az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásáig - kifizeti a szállítói tartozást, és átvállalja a folyószámlahitelt is. Az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásában bevételként szerepeltette a 8000 E Ft készletapportot, a ráfordítások között pedig az egyéni cég által kifizetett 30 000 E Ft szállítói tartozást. Az egyéni cég ráfordításként számolta el a 35 000 E Ft-ot. Helyesen járt el az egyéni vállalkozó és az egyéni cég?
Részlet a válaszból: […]ezen kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét (ideértve különösen a szállítói követelések megtérítését).A hivatkozott előírás alapján tehát a szállítói tartozás egyéni cég által történő átvállalását nem kell az egyéni vállalkozónál bevételként elszámolni, ha az átvállalás - bizonyítható módon - az egyéni cég tevékenységét szolgálja. Az az előírás, hogy az átvállalás nem keletkeztet bevételt, nem jelenti azt, hogy az egyéni vállalkozó a 30 000 E Ft szállítói tartozást a megszűnő bevallásában ráfordításként számolhatja el. (Ennek eredményeként a 30 000 E Ft ráfordításként az egyéni vállalkozónál is és az egyéni cégnél is megjelent!)Jogszabályellenesen járt el tehát az egyéni vállalkozó akkor, amikor a megszűnő bevallásában ráfordításként mutatta ki az egyéni cég által kifizetett 30 000 E Ft szállítói tartozást, jogtalanul csökkentette ezzel az összeggel a vállalkozói személyi jövedelemadó adóalapját, közvetve a vállalkozói osztalékalapot.Az egyéni cég a számviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitelt köteles vezetni. Az átvállalt tartozást (a szállítói tartozást és a folyószámlahitelt is) az egyéb ráfordításokkal szemben kell a kötelezettségek között kimutatni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7073
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Minden eszközét továbbviszi, ami gyakorlatilag tárgyi eszköz és pénzeszköz. Nyitómérlegében tárgyi eszköz, pénzeszköz és saját tőke szerepel. Ilyen esetben keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve milyen záróbevallásokat kell beadnia? A tárgyi eszközök nettó értéke lesz az egyéni cégben a bruttó érték?
Részlet a válaszból: […]tevékenység megszűnésével kapcsolatos adófizetési kötelezettséget az Szja-tv. 10. számú mellékletének II. részében foglaltak alapján, de az Szja-tv. 49/A. §-a (3)-(5) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevételével.A kérdés szempontjából a hivatkozott előírásokból kiemeljük a következőket.Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy- a leltárban, illetve tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott eszköz= alapítói okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,= értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartás szerinti nettó értéke vállalkozói költségnekminősül.Megjegyzendő, a korábban költségként elszámolt, és a megszűnéskor meglévő összes készlet, a 100 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésekor, függetlenül attól, hogy az egyéni vállalkozó azokat nem pénzbeli hozzájárulásként apportálja-e vagy sem, azokra az előző bekezdésben leírtak nem érvényesek.A kérdező egyéni vállalkozó tárgyi eszközt is bevitt az egyéni cégbe (apportálja). Ehhez kapcsolódóan utalni kell az Áfa-tv. 17. §-a (3) bekezdésének d) pontjára, amelynek alapján nem terheli áfafizetési kötelezettség, mert jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, ha az egyéni vállalkozó a terméket nem pénzbeli hozzájárulásként bocsátja az egyéni cég rendelkezésére.Az Evtv. 22. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az alapító okiratban meg kell határozni az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. Az Evtv. alapján, ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszázezer forintot meghaladja, a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat. Ez utóbbi esetben a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani.Az előbbiekből az következik, hogy a kérdés szerinti esetben az alapító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6755
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Egyéni cég illetékfizetése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nemrég alapított egyéni cég tulajdonába bevitt vagyontárgyak után kiszabott és megfizetett illetéket?
Részlet a válaszból: […]gépjármű, pótkocsi megszerzése esetén. Az egyéni vállalkozó által az egyéni cégbe bevitt - fenti - tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan kiszabott és megfizetett illeték az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a bekerülési érték része. Ezért az így megfizetett illeték
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6516
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Egyéni cég saját tőkéje

Kérdés: Az egyéni cég alapításakor hogyan kell meghatározni a saját tőkét, ha az egyéni vállalkozó - az összes eszközeinek értékét csökkentve a kötelezettségekkel - csak egy részét szeretné az egyéni cég jegyzett tőkéjeként bejegyeztetni? A fennmaradó összeget tagi kölcsönként vagy tőketartalékként kimutathatja? Ha tőketartalékként kell kimutatni, akkor a csökkenéskor kell-e, ha igen, hogyan kell adóznia?
Részlet a válaszból: […]alapítható, alapításkor az egyéni cégbe sem vihető be kötelezettség.A leírtakból következően az egyéni vállalkozó annyi és olyan értékű nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást vihet be az egyéni cégbe, mint amilyen értékben jegyzett tőkét kíván az alapító okirat szerint a cégbíróságon bejegyeztetni. Amennyiben az egyéni vállalkozásban lévő eszközök értéke több, mint az alapító okirat szerinti jegyzett tőke, a különbözetként mutatkozó többlet az egyéni vállalkozót illeti meg, az egyéni vállalkozó vállalkozásból kivont eszköze, amelynek az adóját, áfáját, esetleges illetékét az egyéni vállalkozónak kell megfizetnie.Az egyéni cégbe tehát kötelezettség nem vihető be. Az Szja-tv. 49/A. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján a volt egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásoknak az egyéni cég által történő megtérítése a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt, ha ezen kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét. A törvény idetartozónak tekinti a szállítói követelések megtérítését, de idesorolható az egyéni cégbe bevitt eszközök miatti hitelek törlesztése is. Nem lehet idesorolni azokat a kötelezettségeket, amelyek az egyéni vállalkozói tevékenységhez, annak befejezéséhez szorosan kapcsolódnak (személyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6478
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […]§-a alapján az egyéni vállalkozó egyéni céget alapíthat. Így az egyéni cég nem folytatója (átalakult formája) az egyéni vállalkozónak. Az Evtv. 26. §-a alapján az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Ebből csak az következhet, hogy az egyéni cég mérlegében az eszközoldalon az alapító által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és nem pénzeszközök (egyéb eszközök) szerepelhetnek, a forrásoldalon pedig csak a jegyzett tőke (saját tőke). Sem kötelezettséget, sem jövőbeni vagy múltbeli bevételt, költséget, ráfordítást nem lehet apportálni (az új Ptk. előírásai sem teszik lehetővé), nem lehet a nyitó mérlegben kimutatni.Az Szja-tv. 49/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az egyéni vállalkozónak a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan- leltárt kell készítenie, tételes kimutatást kell összeállítania a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról, megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzít.A leltárral szemben az egyéni vállalkozó esetében is követelmény, hogy az az egyéni vállalkozó minden eszközét tartalmazza, ha van nyilvántartás, akkor a nyilvántartás szerinti értéken, ha nincs nyilvántartás, akkor piaci értéken. Így a vásárolt és saját termelésű készleteket és az egyéb eszközöket is, természetesen áfa nélkül. (Kivétel a még ki nem egyenlített követelés, ott az áfát is magában foglaló értéken, ezt fogja a vevő kiegyenlíteni!)A nem pénzbeli hozzájárulásként felhasználható eszközöket a leltár tartalmazza. Ha az egyéni vállalkozó valamennyi eszközét nem tekinti a jegyzett tőke részének, akkor azok az egyéni vállalkozásból kivont eszköznek minősülnek, és adóznak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6477
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát - a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül - hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszból: […]vásárolt készleteket is könyv szerinti (áfa nélküli) értéken, függetlenül attól, hogy a vásárolt készletek szállítói számláit az egyéni vállalkozó az alapítás időpontjáig kiegyenlítette-e vagy sem. Természetesen, ha vannak egyéb eszközei is, amelyeket az egyéni cégbe be kíván vinni (például saját termelésű készletek előállítási áron), akkor azt is fel kell venni a leltárba. (A leltárral kapcsolatos követelményeket, tételeit az Szja-tv. 4. számú mellékletének 13. pontja részletezi.)A fentiek szerint elkészített leltár összesített értékét (az egyéni cég alapítója által elfogadott értéken) kell az alapító okiratban mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként teljesített jegyzett tőkét feltüntetni. Csak jegyzett tőke lehet, más, mint például tőketartalék, az Evtv. nem ad rá lehetőséget.Itt kell utalni az Áfa-tv. 17-18. §-aira. Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg. Jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni - az Áfa-tv. alkalmazásában - az Evtv. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság - egyéni cég alapítására tekintettel történő - megszűnését, valamint egyéni cégnek az Evtv. szerinti átalakulását. Ebből az következik, hogy a leltárban szereplő, egyébként áfaköteles termékek (tárgyi eszközök, vásárolt és saját termelésű készletek stb.) egyéni cégbe nem pénzbeli hozzájárulásként történő bevitelekor a fizetendő áfát nem kell megfizetni.A kérdéshez kapcsolódóan, a vevői számlák szerint fizetendő áfát, továbbá a vásárolt készletek előzetesen felszámított áfáját a 2014. évi éves áfabevallásban még az egyéni vállalkozónak kell bevallania, megfizetnie, függetlenül attól, hogy azt 2014. 12. 31-ig pénzügyileg rendezi-e vagy sem.Mint már a bevezetőben szóltunk róla, a kötelezettség nem apportálható, nem vihető be az egyéni cégbe. Az Szja-tv. 49/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a volt egyéni vállalkozó tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásoknak az egyéni cég által történő megtérítése a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt, ha ezen kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét. Ebből egyértelműen következik, ha az egyéni cég kifizeti az egyéni vállalkozó szállítóinak a számláit, az áfa nélküli összegben (az áfát az adóhatósággal még az egyéni vállalkozónak kell rendeznie), akkor a kifizetett összeget az egyéni cég - mint tartozásátvállalást - a rendkívüli ráfordítások között elszámolhatja. (Tekintettel arra, hogy a tartozásátvállalásra a lehetőséget az Szja-tv. biztosítja, az így felmerült ráfordítást a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak indokolt tekinteni.)Az Szja-tv. 49/A. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy- a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott= alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,= értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnekminősül.Mivel a ki nem fizetett vevői követeléseknek, a vásárolt és a saját termelésű készleteknek nincs nyilvántartás szerinti értéke, ebből következően nincs vállalkozói költségként számításba vehető összeg, ezért ezen eszközök leltár szerinti értéke vállalkozói bevételnek minősül. (Ez egyébként következik az Szja-tv. 10. számú mellékletének II. részéből is.)Utaltunk már arra, hogy kötelezettséget nem lehet az egyéni cégbe bevinni. Az egyéni vállalkozó azonban az egyéni cég alapításakor megszűnik. Így a 2014. december hónapra járó, de még ki nem fizetett munkabért, annak adóit és járulékait az egyéni vállalkozó bevallásainak kell tartalmaznia.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6476
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Bejegyzett egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég cégbejegyzése 2013. 06. 10-én megtörtént. Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása folyamatban van. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak az egyéni vállalkozó és egyéni cég, illetve az egyéni cég és a kft. vonatkozásában? A tagok magánszemélyek.
Részlet a válaszból: […]vállalkozó, mint tag, az egyéni vállalkozási tevékenysége során használt eszközeit az egyéni cégbe nem pénzbeli hozzájárulásként, a jegyzett tőke részeként beviszi.Az egyéni cég alapításához kapcsolódóan utalni kell a Tao-tv. 16. §-ának (16) bekezdésére is, amely az alapító egyéni vállalkozó által igénybe vett kedvezmények továbbvitelére vonatkozó szabályokat tartalmazza.Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása során a Gt. és az Szt. átalakulásra vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni. Az egyéni cég a számviteli törvény és a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozik.Az egyéni cég tagja az egyéni vállalkozó, azaz egyszemélyes. A kft.-vé való átalakulás során van arra lehetőség, hogy újabb tagok lépjenek be. Az átalakulási tervben rögzíteni kell - többek között - azt is, hogy az új tagok milyen pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltatnak az átalakulással létrejövő kft.-be, ezen hozzájárulásért milyen névértékű üzletrészt kapnak, a hozzájárulásokból mennyi kerül a törzstőkébe (jegyzett tőkébe), esetleg a tőketartalékba.Az átalakulás közzétételi kötelezettségén túlmenően:- a második döntéshez el kell készíteni az átalakuló egyéni cég és az átalakulással létrejövő kft. vagyonmérleg-tervezetét, azt könyvvizsgálóval auditáltatni kell;- a vagyonmérleg-tervezeteket vagyonleltár-tervezetekkel kell alátámasztani, az egyéni cég vagyona átértékelhető, vagyonátértékelésből adódó pozitív különbözet után társaságiadó-fizetési kötelezettség lesz az átalakulás megtörténte után;- a második döntés során meg kell határozni az átalakulás konkrét időpontját a cégtörvény 57. §-ában foglaltak figyelembevételével;- a cégbírósági bejegyzést követően, az átalakulás napjával végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készítenie az egyéni cégnek is és az átalakulással létrejött kft.-nek is,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6054
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Egyéni cég alapítása - egyéni vállalkozó eszközei

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?
Részlet a válaszból: […]egyéni cég az eszközöket adóköteles tevékenységénél hasznosítja. Ha az alapító okirat már nem vonható vissza, az egyéni cég alapítása 2011. július 1-je előtt volt (a cégbírósági bejegyzés is), de az alapító okirat a nem pénzbeli hozzájárulást tartalmazta, és az akkori előírások szerint az egyéni vállalkozó az áfát megfizette, az átmeneti rendelkezés szerint az így megfizetett áfa visszaigényelhető. Az egyéni cég alapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése miatt elvégzendő feladatokat az Szja-tv. 49/A. §-ának (2)-(6) bekezdései részletezik. Az Szja-tv. előírásaiból következik, hogy az egyéni vállalkozónak - többek között - a megszűnés napjával, erre a napra vonatkozóan leltárt kell készítenie. A leltárban jelezni kell, hogy az egyéni vállalkozó eszközei közül melyek kerülnek át az egyéni cégbe. Ha ezt a leltár nem tartalmazza, akkor az áfát azért kell megfizetni, mert az egyéni vállalkozó az eszközöket a vállalkozásából kivonta. Ezt követően, mint a saját (az egyéni vállalkozó) tulajdonát képező eszközzel rendelkezik, amelynek a bekerülési értéke az áfával növelt nyilvántartás szerinti érték. Ezen eszközeit beviheti az egyéni cégbe is, és az átalakulással létrejövő kft.-be is az alapító okirat szerinti jegyzett tőke értékének tőkeemeléssel történő módosításával, de ez már nem azonos az egyéni vállalkozó egyéni cég alapításakori apportjával, a korábban egyéni vállalkozóként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5525
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 25 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést