Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) II. Fejezete tartalmazza az egyéni cégre vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy az egyéni cég az egyéni vállalkozó átalakulásával nem jöhet létre, továbbá arra is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Egyéni cég által átvállalt kötelezettség

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozó kiemelt adatai a megszűnéskor az alábbiak: Vásárolt készletek beszerzési ára áfa nélkül 8000 E Ft, amelyet az egyéni cég tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásként. A szállítói tartozás áfa nélkül (a vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódik) 30 000 E Ft. Folyószámlahitel 5000 E Ft. Az egyéni cég az alapítást követően – az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásáig – kifizeti a szállítói tartozást, és átvállalja a folyószámlahitelt is. Az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásában bevételként szerepeltette a 8000 E Ft készletapportot, a ráfordítások között pedig az egyéni cég által kifizetett 30 000 E Ft szállítói tartozást. Az egyéni cég ráfordításként számolta el a 35 000 E Ft-ot. Helyesen járt el az egyéni vállalkozó és az egyéni cég?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az egyéni vállalkozó nem, az egyéni cég helyesen járt el.Az Szja-tv. 49/A. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az egyéni cégnek leltár alapján átadott vásárolt készletek alapítói okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Minden eszközét továbbviszi, ami gyakorlatilag tárgyi eszköz és pénzeszköz. Nyitómérlegében tárgyi eszköz, pénzeszköz és saját tőke szerepel. Ilyen esetben keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve milyen záróbevallásokat kell beadnia? A tárgyi eszközök nettó értéke lesz az egyéni cégben a bruttó érték?
Részlet a válaszából: […] A kérdés leegyszerűsíti az egyéni cég alapításához kapcsolódó teendőket.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) II. Fejezete tartalmazza az egyéni cégre vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Egyéni vállalkozó saját előállítású termékeinek értéke

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági termelést végző egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Hogyan kell meghatározni a saját termelésű termékek értékét, ha azok egy részét 2014 őszén, a másik részét pedig 2015 tavaszán vetették el, és 2015. nyár végén, illetve ősszel fogják betakarítani?
Részlet a válaszából: […] Egyéni cég alapítása esetén az egyéni vállalkozási tevékenység megszűnik. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételeket az Szja-tv. 10. számú melléklete részletezi. E szerint az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Alkalmazott férjének gépkocsihasználata

Kérdés: A kft. alkalmazottja elszámolhat-e gépkocsiköltséget, ha a kft. érdekében használt gépkocsi tulajdonosa az alkalmazott férje? A cégautóadót mindig a gépkocsi-tulajdonos fizetné meg, amelyekben az alkalmazott – számlák alapján – költséget számol el. A gépkocsi-üzemeltetés – költségtérítés alapjául szolgáló – számláit kinek a nevére kell kérni? A gépkocsi-tulajdonos, az alkalmazott (aki a költségtérítést elszámolja), a kft. (akinek érdekében használják a gépkocsit)? Nem a gépkocsi-költségtérítéssel kapcsolatban kérdezünk! Van-e lehetőség a parkolási díj elszámolására, költségtérítésre, ha a parkolást magántulajdonban lévő telefonon rendezik, a parkolás díja a telefonszámlán jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelmében idéztük, mert tele van ellentmondással. Már az első kérdés is ilyen. Nincs akadálya annak, hogy az alkalmazott a kft. érdekében a férje kocsiját használja. Feltétele azonban annak az, hogy a férj az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Egyéni cég illetékfizetése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nemrég alapított egyéni cég tulajdonába bevitt vagyontárgyak után kiszabott és megfizetett illetéket?
Részlet a válaszából: […] Az illetéktörvény előírása alapján vagyonszerzési illetéket kell fizetni az ingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, gépjármű, pótkocsi megszerzése esetén. Az egyéni vállalkozó által az egyéni cégbe bevitt – fenti – tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés jó néhány alapvető ismeret hiányára, a törvények közötti kapcsolatok, összefüggések nem kellő megalapozottságára utal.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírtaknak semmi köze nincs az egyéni vállalkozó egyénicég-alapításához.Az Szt. 163. §-a a számviteli törvény hatálya alá tartozók egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérésének szabályait részletezi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni cég saját tőkéje

Kérdés: Az egyéni cég alapításakor hogyan kell meghatározni a saját tőkét, ha az egyéni vállalkozó – az összes eszközeinek értékét csökkentve a kötelezettségekkel – csak egy részét szeretné az egyéni cég jegyzett tőkéjeként bejegyeztetni? A fennmaradó összeget tagi kölcsönként vagy tőketartalékként kimutathatja? Ha tőketartalékként kell kimutatni, akkor a csökkenéskor kell-e, ha igen, hogyan kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 26. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat, amelyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 5. §-a 13 olyan esetet sorol fel, amelyek bekövetkeztekor – a törvény rendelkezéséből fakadóan – megszűnik a kisadózók tételes adója szerinti adóalanyiság. Ezeknek a többségéről az adóhatóság határozattal értesíti az adózót, mint ahogy ez a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
1
2
3
4
7