Kiva-alanyiság megszűnése átalakulás, egyesülés miatt

Kérdés: Kiva hatálya alá tartozó kft. a rossz sajáttőke-helyzete miatt átalakulna. Kérem szíves tájékoztatásukat az adóügyi vonatkozásokról, ha beolvadna egy másik kft.-be, illetve ha átalakulna bt.-vé.
Részlet a válaszából: […] ...a kiva hatálya alá tartozó adóalany elhatározza egyesülését (beolvadását) vagy átalakulását (kft.-ből bt.-vé), akkor az egyesülés, átalakulás napját megelőző napon megszűnik az adóalanyisága [Katv. 19. § (5) bekezdésének d) pontja].Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Egyesülés esetén vagyonmérleg-tervezet

Kérdés: "A" magánszemély 100%-os tulajdonában áll "B" kft. és "C" kft. A "D" kft.-ben 25% a "B" kft., 55% a "C" kft. és 20% a magánszemély részesedése. A "D" kft. saját tőkéje negatív. A "D" kft. beolvad "B" kft.-be, amelyben nem kíván tulajdonos lenni "C" kft., új tulajdonos sem lép be, a magánszemély sem akarja növelni a befektetését. Vagyonátértékelés nem történik. A beolvadás során "B" kft. saját tőkéje és ezen belül minden tőkeelem pozitív előjelű, eredménytartaléka elbírja a beolvadó társaság negatív saját tőkéjét (a "D" kft. tulajdonosai vagyonkiadásra nem tarthatnak igényt a saját tőke elvesztése miatt). A jogutód "B" kft. egyesülési vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kivezetésre kerül "C" kft. és "A" magánszemély "D"-ben lévő üzletrésze: jegyzett tőke csökken az eredménytartalékkal szemben, "B" kft. üzletrésze: jegyzett tőke csökken a befektetett eszközzel szemben. A tőkeelemek átrendezésére nem kerül sor. A jogutód "B" kft. vagyonmérlegének nyitó oszlopában a jegyzett tőke megegyezik "A" magánszemély korábbi befektetésével, a többi tőkeelem a jogelődök és a "különbözetek" oszlop megfelelő sorainak összegével. Helyesen értelmezem a vonatkozó törvényi előírásokat?
Részlet a válaszából: […] ...nem lépnek ki, akkor a beolvasztó társaság tulajdonosai valójában magukra vállalják a beolvadó társaság negatív eredménytartalékát az egyesülési szerződésben, és ezt a beolvasztó társaság tulajdonosainak tudomására is hozzák. Ez utóbbi esetben a beolvadó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Befizetett tagdíj rendezése - egyesülés

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg - az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan - nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. előírásai - alapvető kérdésekben - ennyire megsérthetők, mint ami magából a kérdésből következik.A Gt. 316. §-a alapján az egyesülés jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Ha társaság, akkor a számviteli törvény hatálya alá tartozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Határon átnyúló egyesülés

Kérdés: Határon átnyúló egyesüléskor (a beolvadó cég magyar, az átvevő luxemburgi) hogyan alakul a számviteli, adózási és munkaügyi iratok őrzésének szabálya?
Részlet a válaszából: […] A beolvadással a magyar cég megszűnik. A megszűnés időpontjáig keletkezett iratait a magyar előírások szerint kell őriznie.Az Szt. 169. §-ának (4) bekezdése alapján a megőrzési időn belüli szervezeti változás nem hatálytalanítja a bizonylatok megőrzésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Jegyzett tőke egyesülésnél

Kérdés: Ügyfelünk egyesülés formájában működő gazdasági társaság. A társasági szerződés szerint az egyesülés célja a tagok tevékenységével kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatok ellátása. A tagok éves tagdíjfizetésre kötelezettek, de az alapító tagok, valamint az újonnan belépő tagok vagyoni hozzájárulásra is kötelezettek. Az egyesülés cégbíróságon történt bejegyzésekor a cégbíró a vagyoni hozzájárulást jegyzett tőkeként jegyezte be. A társasági szerződésben a tagok nem rendelkeztek kiegészítő gazdálkodási tevékenységről. A Gt. egyesülésről szóló magyarázata szerint, ha az egyesülés elsődleges tevékenységet kíván folytatni (érdekképviseletet), akkor alapításkor nem kell tőkét biztosítani, csak a fenntartási költségek fedezetéről kell rendelkezni. Vagyont (tőkét) csak akkor kell biztosítani, ha kiegészítő tevékenységet is kíván folytatni az egyesülés.
Részlet a válaszából: […] ...nem jelölte meg azt a forrást, amiből a kérdésszerinti magyarázatot olvasta. A Gt. hivatalos indokolásában csak az szerepel,hogy az egyesülés jellegzetes vonása az, az egyesülésnél nincs tőkeminimum. Atevékenységi kör eltérése miatt a költségek igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Tagdíj elhatárolása

Kérdés: Egyesülés esetében a társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február utolsó napjáig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíjnak fedeznie kell a felmerült költségeket. Ha előre láthatóan magasabb költségek merülnek fel, az Igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett megvalósítja a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azok megvalósítását. Abban az esetben, ha a tárgyévi tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből a bevételek meghaladják a felmerült költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. A következő évre beszámítható tagdíjbevételt elhatárolhatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy az egyesülés a Gt. hatálya alátartozó kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik,vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesenfelelősek. A Gt. 318. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: 2004-ben társaságunk egyesülést tervez a leányvállalatával. Az egyesülés során az 1995-ben jogelőd nélkül alapított leányvállalat beolvasztását tervezzük. Az elmúlt években a leányvállalat több millió forint veszteséget halmozott fel, az elhatárolt vesztesége 1995-ben 500 ezer forint, 1996-ban 800 ezer forint, 1998-ban 300 ezer forint, 2001-ben 1200 ezer forint, és várhatóan 2004-ben az átalakulásig is vesztesége keletkezik. Melyik év elhatárolt veszteségét írhatja le a jogutód az átalakulás után, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Ha két társaság 2004-ben átalakul, a jogelődnél 2004-től keletkezett elhatárolt veszteség jogutódnál történő leírásának feltétele, hogy azt az adóhatóság engedélyezze. A kérelmet az átalakulásban részt vevő társaságok legfőbb szervének első alkalommal hozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...adóelőlegének figyelembevételével adóelőleget vall be, az átalakulást követő 30 napon belül [Tao-tv. 26. §-ának (3) bekezdése].Az egyesüléssel, szétválással vagy részleges átalakulással (szövetkezet alakulhat ily módon át gazdasági társasággá) érintett adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.