Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott egyesülés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kiva-alanyiság megszűnése átalakulás, egyesülés miatt

Kérdés: Kiva hatálya alá tartozó kft. a rossz sajáttőke-helyzete miatt átalakulna. Kérem szíves tájékoztatásukat az adóügyi vonatkozásokról, ha beolvadna egy másik kft.-be, illetve ha átalakulna bt.-vé.
Részlet a válaszból: […]alakul), illetve megszűnik a beolvadás napjával [Katv. 19. § (7) bekezdése és 22. § (3) bekezdése].Az adóalanyiság megszűnésével záródó üzleti évről még kisvállalati adóval tesz eleget adókötelezettségének, amelyet az adóalanyiság megszűnését követő ötödik hónap utolsó napjáig kell bevallania. E kötelezettség meghatározásakor az adóalapot a Katv. 20. §-ának (18)-(20) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve határozza meg.Az adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül társasági adót kell bevallani az adóalanyiság megszűnését követő naptól kezdődő és az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszak valamennyi naptári negyedévére. A negyedévre bevallott előlegek összege az adóalanyként kimutatott évesített bevételnek az 1 százaléka [Tao-tv. 26. §-ának (13) bekezdése].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6836
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Egyesülés esetén vagyonmérleg-tervezet

Kérdés: "A" magánszemély 100%-os tulajdonában áll "B" kft. és "C" kft. A "D" kft.-ben 25% a "B" kft., 55% a "C" kft. és 20% a magánszemély részesedése. A "D" kft. saját tőkéje negatív. A "D" kft. beolvad "B" kft.-be, amelyben nem kíván tulajdonos lenni "C" kft., új tulajdonos sem lép be, a magánszemély sem akarja növelni a befektetését. Vagyonátértékelés nem történik. A beolvadás során "B" kft. saját tőkéje és ezen belül minden tőkeelem pozitív előjelű, eredménytartaléka elbírja a beolvadó társaság negatív saját tőkéjét (a "D" kft. tulajdonosai vagyonkiadásra nem tarthatnak igényt a saját tőke elvesztése miatt). A jogutód "B" kft. egyesülési vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kivezetésre kerül "C" kft. és "A" magánszemély "D"-ben lévő üzletrésze: jegyzett tőke csökken az eredménytartalékkal szemben, "B" kft. üzletrésze: jegyzett tőke csökken a befektetett eszközzel szemben. A tőkeelemek átrendezésére nem kerül sor. A jogutód "B" kft. vagyonmérlegének nyitó oszlopában a jegyzett tőke megegyezik "A" magánszemély korábbi befektetésével, a többi tőkeelem a jogelődök és a "különbözetek" oszlop megfelelő sorainak összegével. Helyesen értelmezem a vonatkozó törvényi előírásokat?
Részlet a válaszból: […]oszlopába külön-külön részadatként kerül be "A" magánszemély. Továbbá a "C" kft. tulajdoni hányadának megfelelő jegyzett tőke negatív előjellel és a tulajdoni hányadra jutó eredménytartalék pozitív előjellel, és a kettő különbözete (az eszközök és források egyezősége érdekében) az eszközök közé "A" magánszeméllyel és "C" kft.-vel szembeni követelésként. A beolvadó "D" kft.-ben lévő "B" kft. részesedéskivezetése a "különbözetek" oszlopában úgy, hogy a "B" kft.-nél a "D" kft.-ben lévő üzletrész kimutatott összegével a befektetett eszközök értékét kell csökkenteni, névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét, a bekerülési érték és a névérték különbözetével pedig az eredménytartalékot kell módosítani.A kilépő tagokkal való elszámolás, az egymásban való részesedés megszüntetése után még a "különbözetek" oszlopában végre kell hajtani a tőkeelemek átrendezését: "A" magánszemély és "C" kft. negatív jegyzett tőkéje csökkenését ugyanezen tulajdonosok pozitív eredménytartalékával. Az összevonás után e két tulajdonossal kapcsolatosan kimutatott pozitív előjelű eredménytartalékkal megegyező összegű a velük szemben kimutatott követelés összege. E követeléseket a beolvadás megtörténte után kell rendezni, a tulajdonosok vagy befizetik, vagy a "B" kft. elengedi a követelést. A befizetést is, a követelés elengedését is rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, és mivel az nincs összefüggésben a vállalkozási tevékenységgel, annak összegével az adózás előtti eredményt növelni kell.Összefoglalóan: mivel a törvényi előírások szerint a kilépő tagokkal el kell számolni, ebből az következik - a beolvadással létrejövő "B" kft. hitelezői érdekeinek védelme szempontjából -, hogy ha negatív a beolvadó társaság saját tőkéje, akkor a saját tőke negatív összegét a tulajdonosoknak be kell fizetni. Abban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6628
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Befizetett tagdíj rendezése - egyesülés

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg - az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan - nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?
Részlet a válaszból: […]felmerült költségeket, ráfordításokat, akkor a különbözetként mutatkozó veszteséget mérleg szerinti eredményként kell az eredménytartalékba átvezetni (ettől lesz az eredménytartalék negatív).A kérdés szerint az igazgatótanács - feltételezve, hogy a társasági szerződés felhatalmazása alapján - a várható többletköltségek fedezetére pótdíj befizetését rendelte el. Mivel a Gt. előírása alapján az egyesülés vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, a pótdíj összegét is számlázni kell, és ugyanúgy árbevételként kell elszámolni, mint a tagdíjat. Természetesen a pótdíjat sem lehet időbelileg elhatárolni.Az utolsó kérdésből az következik, hogy az egyesülésnél a tagdíj, a pótdíj befizetését az alapítókkal szembeni kötelezettségként könyvelték, az eredménykimutatás mérleg szerinti veszteségét pedig teljes összegében az eredménytartalékot csökkentő tételként számolták el. (A kérdésből nem derül ki, hogy az egyesülés milyen más jogcímen realizált-e bevételt vagy sem.)A leírtakból az is következik, ha a tárgyévi tagdíj, a tárgyévre előírt pótdíj meghaladja a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, akkor a tárgyév mérleg szerinti eredménye nyereség lesz, és társaságiadó-fizetési kötelezettség terheli. Így a többletbefizetés a következő években csak korlátozottan vehető számításba. (Sőt az a célszerű, hogy csak akkor állapítsanak meg pótdíjat, ha az előző évben a tagdíj[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5931
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Határon átnyúló egyesülés

Kérdés: Határon átnyúló egyesüléskor (a beolvadó cég magyar, az átvevő luxemburgi) hogyan alakul a számviteli, adózási és munkaügyi iratok őrzésének szabálya?
Részlet a válaszból: […]beolvadás) végrehajtásakor kell intézkedni. Bár ebbe "belefér" az is, hogy a jogelőd bizonylatait a jogutód luxemburgi cég őrizze, de nem logikus, mivel a beolvadó céggel kapcsolatos ellenőrzéseket utólag is a magyar hatóságok fogják ellenőrizni.Az adózással kapcsolatos bizonylatok megőrzésére vonatkozó előírásokat az Art. 47. §-a részletezi. Ebből egyértelműen következik, hogy a bizonylatok megőrzése az adózó, a munkáltató feladata, felelőssége. Bár a beolvadással megszűnik a magyar cég adóalany, munkáltató lenni, a megőrzési kötelezettség az Art.-ben előírt időpontig kötelező. Ez - főszabályként - a jogi személy jog­utódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett. Mivel a beolvadó cég[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5715
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Jegyzett tőke egyesülésnél

Kérdés: Ügyfelünk egyesülés formájában működő gazdasági társaság. A társasági szerződés szerint az egyesülés célja a tagok tevékenységével kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatok ellátása. A tagok éves tagdíjfizetésre kötelezettek, de az alapító tagok, valamint az újonnan belépő tagok vagyoni hozzájárulásra is kötelezettek. Az egyesülés cégbíróságon történt bejegyzésekor a cégbíró a vagyoni hozzájárulást jegyzett tőkeként jegyezte be. A társasági szerződésben a tagok nem rendelkeztek kiegészítő gazdálkodási tevékenységről. A Gt. egyesülésről szóló magyarázata szerint, ha az egyesülés elsődleges tevékenységet kíván folytatni (érdekképviseletet), akkor alapításkor nem kell tőkét biztosítani, csak a fenntartási költségek fedezetéről kell rendelkezni. Vagyont (tőkét) csak akkor kell biztosítani, ha kiegészítő tevékenységet is kíván folytatni az egyesülés.
Részlet a válaszból: […]szabják meg a kiadásokat. Ennyit a Gt.-magyarázathoz kapcsolódóan, és nézzük a vonatkozó törvényi előírást. A Gt. 317. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege szerint a társasági szerződésben - a 12. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - meg kell határozni többek között a tevékenységhez igazodóan szükséges vagyon mértékét és szolgáltatásának rendjét. A Gt. 12. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a társasági szerződésben meg kell határozni a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. (Az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának együttes összege a jegyzett tőke!) A kérdés szerint az alapító tagok, valamint az újonnan belépő tagok vagyoni hozzájárulásra kötelezettek. Ehhez nem szükséges az, hogy az egyesülés kiegészítő gazdasági tevékenységet folytasson. Az elsődleges tevékenység (az érdekképviselet) folytatásához is szükség van olyan eszközökre, amelyet a tagok (a tulajdonosok) tartósan bocsátanak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5038
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Tagdíj elhatárolása

Kérdés: Egyesülés esetében a társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február utolsó napjáig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíjnak fedeznie kell a felmerült költségeket. Ha előre láthatóan magasabb költségek merülnek fel, az Igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett megvalósítja a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azok megvalósítását. Abban az esetben, ha a tárgyévi tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből a bevételek meghaladják a felmerült költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. A következő évre beszámítható tagdíjbevételt elhatárolhatjuk?
Részlet a válaszból: […](T 384 - K 479), a tagoknál pedig az egyesüléssel szembeni követelésként (T 368 - K 384). A működési költségeket, ráfordításokat, az esetleges bevételeket elkülönítetten kell az egyesülésnél nyilvántartani és az üzleti év zárásakor meg kell állapítani, hogy az elkülönítetten kimutatott működési költségekből mennyi jut - az előre megállapított és rögzített arányban - az egyes tagokra. Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének r) pontja alapján a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni az elkülönítetten nyilvántartott működés költségeinek - a tárgyévvel kapcsolatosan - az egyesülés tagjaira átterhelt összegét (T 479 - K 9794). Az Szt. 85. §-a (3) bekezdésének r) pontja alapján a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni az egyesülés működési költségeinek - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített összegét (T 8794 - K 368). Tekintettel arra, hogy az elkülönítetten nyilvántartott működési költségeknek a tárgyévben felmerült összes - idesorolható - költséget magában kell foglalnia, és azokat a tagok között kell felosztani, sem a költségeket, sem az azok fedezetére előírt befizetési kötelezettségeket elhatárolni nem lehet. [Eltérés csak a ténylegesen befizetett és a befizetendő összeg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4537
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Elhatárolt veszteség

Kérdés: 2004-ben társaságunk egyesülést tervez a leányvállalatával. Az egyesülés során az 1995-ben jogelőd nélkül alapított leányvállalat beolvasztását tervezzük. Az elmúlt években a leányvállalat több millió forint veszteséget halmozott fel, az elhatárolt vesztesége 1995-ben 500 ezer forint, 1996-ban 800 ezer forint, 1998-ban 300 ezer forint, 2001-ben 1200 ezer forint, és várhatóan 2004-ben az átalakulásig is vesztesége keletkezik. Melyik év elhatárolt veszteségét írhatja le a jogutód az átalakulás után, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […]engedély függvénye. b) A leányvállalatnál 1995-1996. években keletkezett negatív adóalappal a jogutód adózás előtti eredménye nem csökkenthető a Tao-tv. 29. §-ának (2) bekezdése alapján. Az említett előírás szerint ugyanis az elhatárolt veszteség az adózás előtti eredményből az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le. Az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint [1991. évi LXXXVI. törvény a társasági adóról 6. §-ának (7) bekezdés] "jogutódlás melletti megszűnés esetén a jogelődnél keletkezett, elhatárolt veszteségre az (1)-(4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók". c) Az 1998. évi elhatárolt veszteség (300 ezer forint) a Tao-tv. 29/C. §-ának (8) bekezdése alapján a 17. § 2000. december 31-én hatályos rendelkezései szerint érvényesíthető adózás előtti eredmény-csökkentésként. A Tao-tv. 2000. december 31-én hatályos 17. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a jogelőd nélkül létrejött adózó az adókötelezettsége keletkezése évének és az azt követő három adóévnek az elhatárolt veszteségéből - kivéve az Szt. szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget - az (1) bekezdésben megjelölt időtartam alatt figyelembe nem vett résszel az ötödik adóévet követően is csökkentheti az adózás előtti eredményét. Tekintettel arra, hogy a leányvállalatnál az 1998. év az adókötelezettség keletkezését követő harmadik adóév, így ez a veszteség a keletkezését követő ötödik adóév után is leírható. Ugyanakkor a 2000. december 31-én hatályos előírás szerint [Tao-tv. 17. §-ának (7) bekezdése] jogutódlás melletti megszűnés esetén a jogelődnél keletkezett, és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett, elhatárolt veszteségre - az (1) bekezdés szerinti időtartamba (öt adóév) a jogelődnél eltelt időt is beszámítva - a veszteségelhatárolási rendelkezések addig alkalmazhatók, amíg a jogutódnál nem szerez(nek) 50 százalékot meghaladó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1531
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszból: […]ha erdőgazdálkodó - az erdőfelújításra képzett vagy azt növelő, csökkentő céltartalék esetében (Tao-tv. 16. §); a jogelődtől átvett követelés behajthatatlanná válásakor - ha a követelésre a jogelőd értékvesztést számolt el - joga van adóalapját a jogelődnél elszámolt értékvesztéssel is csökkenteni (Tao-tv. 16. §), feltéve hogy a jogelőd azt az adóalapnál adózás előtti eredménycsökkentésként nem érvényesítette. (Például, ha a jogelőd csökkentette az adóalapot a megszűnése adóévében elszámolt értékvesztéssel, vagy annak a követelés késedelmi ideje alapján számított részével, de a megszűnése miatt a következő adóévben már nem élhetett ezzel, az elszámolt értékvesztést érvényesítette - legalább részben - adóalap-csökkentésként, tehát ezt a jogutód levonásként nem érvényesítheti.); a jogelődtől átvett, a jogelődnél behajthatatlan követelésként el nem ismert követelésre befolyt összeg csökkenti az adóalapot (Tao-tv. 16. §); ha az átalakulás keretében a vagyon felértékelése történt meg, az átalakulási vagyonmérleg szerinti pozitív összevont átértékelési különbözettel három adóévben (amelyek közül az első az átalakulás éve), egyenlő részletekben növelnie kell az adóalapot [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés i) pont]. Ha az átalakulással egyidejűleg a könyvvezetés módja is változik, a kettős könyvvitelt vezető jogutódnak módosítania (előjelének megfelelően növelni, vagy csökkenteni) kell az adóalapot az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd, egyéni cég által az átalakuláskor eredménytartalékba helyezett áttérési különbözettel. Ha az átalakulás formája kiválás, akkor a jogutód az általa eredménytartalékba helyezett áttérési különbözettel módosítja az adóalapot (Tao-tv. 16. §). Az egyéni cégnek az átalakuláshoz el kell készítenie az új Szt. előírásai szerinti egyszerűsített mérleget, majd ezt követően a kettős könyvvitel szerinti beszámolót, amely alapja lesz az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének. Az egyéni cég jogutódja (az egyszemélyes kft. vagy rt.) megalakulásától a társasági adó alanya lesz, és az eredményét a kettős könyvvitel szabályai szerint kell megállapítania. Az áttérést követően ehhez el kell végeznie azokat a korrekciókat, amelyeket a számviteli törvény és az adótörvény az átalakulás miatt a jogutód számára, illetve az egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre áttérők számára előír (Tao-tv. 16. §). A jogutódnak növelnie kell az adózás előtti eredményét a jogelőd egyszerűsített mérlegében kimutatott vásárolt és kifizetett (nem beruházási célú) készlet értékével, mivel azt személyi jövedelemadó alanyaként elszámolta a kifizetéskor költségként (Tao-tv. 16. §); módosítania kell az adóalapot a Tao-tv. 16. §-a alapján az átalakulási vagyonmérlegben a követelések, vagy a vásárolt készletek között kimutatott fizetett előleggel, illetve a kötelezettségek között kimutatott fizetett előleggel. (A kötelezettségként nyilvántartott összeggel csökkenteni, a követelésként szereplőkkel pedig növelni kell az adóalapot). Az 1997-től átalakulással megalakult adózó az átalakulás előtt (de legkorábban 1997-ben)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 114