Részesedéssel kapcsolatos elszámolás – kiválás

Kérdés: Ügyfelünk tulajdonosa egy leányvállalatnak, amelyből egy másik társaság ("K" Zrt.) kiválik. A leányvállalat kiváláshoz előkészített végleges vagyonmérlegében az ügyfelünkre jutó saját tőke értéke jelentősen meghaladja a leányvállalatban lévő részesedés könyv szerinti értékét. A leányvállalat a számviteli törvény szerint megszűnt társaságnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...társasági formában tovább működő gazdasági társaság (ez a leányvállalat) vagyonmérlegére. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 18. §-ának (3) bekezdése alapján "kiválás esetén az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Jegyzett tőke és a könyvvezetés pénzneme

Kérdés: Egy 2018-ban alapított gazdasági társaság a létesítő okiratában forinttól eltérő devizanemben (EUR) állapította meg a jegyzett tőkéjének összegét, mely devizanem szerint került bejegyzésre a társaság törzstőkéje. A létesítő okiratban nem került megjelölésre a könyvvezetés pénzneme, de taggyűlési határozatban pénznemként a forintot jelölték meg, és ebben is könyveltek, forintban állították össze a beszámolót is. A 2019. 01. 01-jétől hatályos számviteli törvény módosítása rendelkezett arról, hogy a könyvvezetés pénznemének azonosnak kell lennie a cégbíróságon bejegyzett tőke pénznemével. A társaság a forintban történő könyvelés mellett maradna. Első ha a társaság 2020-ban forintra módosítja a jegyzett tőke devizanemét, akkor a korábbi években forintban beadott beszámolóit kell bármilyen formában és okból módosítania? Ha igen, milyen formában és határidőkkel? Második ha nem módosítják a jegyzett tőke devizanemét, át kell térni az euróban történő könyvvezetésre? Ha igen, milyen dátummal? Mi a teendő a korábbi évek forintban beadott beszámolóival, adóbevallásaival?
Részlet a válaszából: […] ...tőkét – az Szt. felhatalmazása alapján deviza-könyvvezetést alkalmazó társaság, az európai részvénytársaság, az európai gazdasági egyesülés kivételével – forintban kell meghatározni. Nem világos, ha nem történt rendelkezés a számviteli politikában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
Részlet a válaszából: […] ...egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt a 2019. évi LXVI. törvény módosította. A módosítás 2019. október 1-jén lépett hatályba. A módosítás legfontosabb elemeit a következőkben foglaljuk össze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Egyesület induló vagyona

Kérdés: Egy nemrég alapított egyesület alapításakor az alapító tagok hozzájárulása által (ügyvédi költségek fedezetére) összegyűlt induló vagyonának könyveléséhez kérek segítséget. Az alapszabály nem rendelkezik alapítói vagyonról, ezért egyéb bevételként könyvelném, azonban van benne egy olyan, általánosabb érvényű passzus, ami elbizonytalanít, hogy nem kellene-e mégis jegyzett tőkére könyvelni. A passzus szerint az egyesület vagyona: 1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. 2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, illetve az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...műveletek egyéb bevétele (utólagos elszámolással).A választ adóban felmerült a kérdés, hogy az adott esetben egyesület helyett nem egyesülést kívántak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Beolvadó társaság könyvvizsgálója

Kérdés: Az "A" kft. beolvad a "B" zrt.-be. Mindkét társaság az anyavállalat leányvállalata. Az anyavállalat könyvvizsgálója auditálhatja-e a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a végleges vagyonmérlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (Átv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az Szt. 136....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Egyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Egy cirkuszművészeti egyesület bevétele három részből tevődik össze:
1. Tagdíj.
2. Gyerekek oktatásáért kapott adomány.
3. Fellépésekből származó bevétel, melyről számlát adnak.
Vállalkozói tevékenységnek számít-e a fellépés ellenértéke, és kell-e utána társasági adót fizetni? Ha vállalkozói tevékenység, milyen költségek számolhatók el? (Fellépőruhák, oktatók díjazása, útiköltség.)
Részlet a válaszából: […] ...pontos válasz az egyesület alapszabályának ismeretében lehetséges. Az a tevékenység nem minősül ugyanis vállalkozói tevékenységnek (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Összeolvadás előtti könyvvizsgálat

Kérdés: Két kft. 2018. 12. 31-ével összeolvadással megszűnik (mindkettő könyvvizsgálatra kötelezett). A kft. állandó könyvvizsgálója auditálhatja-e a záró beszámolókat 2018. teljes évre? Az összeolvadás miatt egy másik könyvvizsgáló társaság a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet már auditálta. Vele van szerződés a végleges vagyonmérleg és -leltár auditálására is. Szükség van ebben az esetben az állandó auditor könyvvizsgálatára is? 2018. évre kötelező a kettős könyvszakértés? Ez esetben milyen a munkamegosztás a két auditor cég között?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvizsgálatot végző két auditor cég között – jogszerűen – nincs munkamegosztás.Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. §-ának (5) bekezdése szerint a vagyonmérleg-tervezeteket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság áttérése a kivára

Kérdés: Ha 2019-től áttérnénk a kivára (közhasznú nonprofit gazdasági társaság), akkor a 2018-as társaságiadó-bevallásunkban meg kell növelnünk az adóalapot a saját tőke adómentesen képződött részével? [A kérdező ezt követően idézi a Katv. 27. §-át és a Tao-tv. 13/A. §-a (2) bekezdésének a) pontját, (3) bekezdését.]
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 16. § (7) bekezdése szerint jogutód nélküli megszűnésnek számít – többek között –, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül e törvény hatálya alól. Jogutód nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Beolvadás esetén osztalék fizetése

Kérdés: A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem?
Részlet a válaszából: […] ...is.A Ptk. és a részletes szabályokat tartalmazó 2013. évi CLXXVI. törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely átalakulásnál, egyesülésnél, szétválásnál korlátozná a tulajdonosok osztalékfizetésre vonatkozó döntését, ha egyébként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Értékcsökkenési leírás átalakulásnál

Kérdés: Adótörvény szerinti értékcsökkenés alapja átalakulást követően hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...állapítja meg. A jogutód a jogelőd által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás időpontjában kimutatott (tehát a végleges vagyonmérleg szerinti) bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
1
2
3
4
11