Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott egyház tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egyház könyvvezetése

Kérdés: A bevett egyház nem folytat vállalkozási tevékenységet. Külföldi és állami támogatásból származó bevétele azonban eléri a több százmillió forintot. Kérdésünk, hogy könyvvezetését [amelyet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályoz] a kettős könyvvitel szabályai alapján köteles-e vezetni, vagy az egyszeres könyvvitel szabályainak figyelembevételével? A bevett egyház könyveit a fentiek szerint elért bevétel mellett ki jogosult vezetni?
Részlet a válaszból: […]hogy beszámolási kötelezettségét az egyszeres könyvvitel vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint teljesíti. Sőt, ha vállalkozási tevékenységet nem folytat, akkor - az 5. § (4) bekezdése alapján - a beszámoló formáját és tartalmát is belső szabályzatában határozhatja meg, függetlenül a könyvvezetés módjától.A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személynél csak javaslatot lehet tenni arra vonatkozóan, hogy az egyház belső szabályzatában milyen formájú és tartalmú beszámolási kötelezettséget válasszon. Alapvetően elsősorban nem a bevétel nagyságából indokolt kiindulni, hanem abból, hogy azt miként fogja felhasználni. Például a templom felújítására, vagy karitatív célokra, vagy oktatási, szociális intézmény működtetésére, vagy csak az egyházi személyzet ellátására stb.A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyháznál az egyház alkalmazottja is vezetheti az egyszeres[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6911
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Rehabilitációs hozzájárulás egyházi jogi személynél

Kérdés: Alanya-e a rehabilitációs hozzájárulásnak az egyházi jogi személy? A 3622. kérdésre adott pontosított válaszból kiindulva kulcskérdés, hogy a rehabilitációs hozzájárulás bevallására kötelezettek közül a "munkaadó" fogalmát leíró definíció kapcsán mit mond a Ptk. A régi Ptk. nem nevesítette az egyházi jogi személyt, így a 3622. kérdésre adott válasz alapján - az új Ptk. hatálybalépéséig - nem lehetett rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett az egyházi jogi személy. Mi a mai helyzet az új Ptk. szerint?
Részlet a válaszból: […]létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).A hivatkozott törvény szerint munkaadó az 1991. évi IV. törvény szerinti munkaadó. Az 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván. Ezen törvény szerint munkavállaló az, aki a törvényben meghatározott munkaviszonyban áll (nem csak az Mt. szerinti munkaviszonyt érti alatta).A hivatkozott előírások alapján egyértelmű, hogy az egyházi jogi személy is alanya a rehabilitációs hozzájárulásnak, ha munkaadó és munkavállalót foglalkoztat. Az új Ptk.-nak a jogi személyre vonatkozó előírásai - természetesen - az egyházi jogi személyekre is vonatkoznak (nincs kivétel).A 2011. évi CXCI. törvény 58. §-ának (2) bekezdése sorolja fel,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6886
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Egyházi tulajdonú társaság saját rezsis beruházása

Kérdés: Az egyház az általa alapított kft. közreműködésével többcélú felhasználásra alkalmas csarnokot épít saját rezsis beruházás keretein belül. Az építkezéshez vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt. Az építkezés 1999-ben kezdődött, várhatóan 2002-ben befejeződik. Kérem segítségüket a helyes könyvelési tételek megadásával.
Részlet a válaszból: […]építi a csarnokot, és azt saját maga fogja több célra használni. Az egyház által alapított kft.-re az új Szt. előírásait kell teljeskörűen alkalmazni. A kft.-nek tehát kettős könyvvitelt kell vezetnie. A kft. a többcélú felhasználásra alkalmas csarnok építésének közvetlen költségeit elsődlegesen az 5. számlaosztályban köteles a megfelelő költségnemnél elszámolni: a közvetlenül felhasznált anyagok értékét az 51. számlacsoportban, az igénybe vett szolgáltatások költségeit az 52. számlacsoportban, a közvetlenül elszámolt munkabért és annak járulékait az 54., illetve az 56. számlacsoportban, a közvetlenül felmerült személyi jellegű egyéb kifizetéseket az 55. számlacsoportban, az építésnél használt eszközök közvetlenül elszámolható értékcsökkenési leírását az 57., üzemanyagköltségét az 51. számlacsoportban stb. Amennyiben a saját vállalkozásban végzett beruházás befejeződött (ha a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, akkor a mérlegfordulónapon), meg kell állapítani az előbbiek szerint elszámolt közvetlen önköltséget és azt el kell számolni a saját vállalkozásban végzett beruházás bekerülési értékeként. Könyvelése a saját előállítású eszközök aktivált értékeként történik. Könyvelési tétel: T 161 - K 582. Nem egyértelmű, hogy az építkezéshez ki nyújtja a vissza nem térítendő pénzügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 540
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Egyház által fenntartott intézmény számvitele

Kérdés: Egyház által fenntartott, állami költségvetésből támogatott oktatási, szociális intézmény egyházi szervezetnek minősül-e a számviteli törvény szempontjából?
Részlet a válaszból: […]szervezetek közé kell besorolnia. A leírtakból következik, hogy az egyház által alapított, létrehozott, fenntartott oktatási, szociális intézményt az egyház besorolhatja a vállalkozások közé (mert például kft. formájában kívánja működtetni), és akkor a számviteli törvény vállalkozókra érvényes előírásai szerint kell a könyveket vezetni, a beszámolót elkészíteni, az államháztartás szervezetei közé, mert költségvetés alapján kívánja elszámoltatni, és akkor az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint kell eljárni, egyéb szervezetek közé, mert alapítványként kívánja az egyház működtetni, és akkor a beszámolókészítés és könyvvezetés során a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, de működtetheti az egyházi jogi személyekre vonatkozó előírások szerint is, mint az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 291
Kapcsolódó tárgyszavak: ,