Találati lista:
21. cikk / 72 Egyház könyvvezetése
Kérdés: A bevett egyház nem folytat vállalkozási tevékenységet. Külföldi és állami támogatásból származó bevétele azonban eléri a több százmillió forintot. Kérdésünk, hogy könyvvezetését [amelyet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályoz] a kettős könyvvitel szabályai alapján köteles-e vezetni, vagy az egyszeres könyvvitel szabályainak figyelembevételével? A bevett egyház könyveit a fentiek szerint elért bevétel mellett ki jogosult vezetni?
22. cikk / 72 Rehabilitációs hozzájárulás egyházi jogi személynél
Kérdés: Alanya-e a rehabilitációs hozzájárulásnak az egyházi jogi személy? A 3622. kérdésre adott pontosított válaszból kiindulva kulcskérdés, hogy a rehabilitációs hozzájárulás bevallására kötelezettek közül a "munkaadó" fogalmát leíró definíció kapcsán mit mond a Ptk. A régi Ptk. nem nevesítette az egyházi jogi személyt, így a 3622. kérdésre adott válasz alapján – az új Ptk. hatálybalépéséig – nem lehetett rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett az egyházi jogi személy. Mi a mai helyzet az új Ptk. szerint?
23. cikk / 72 Alanyi adómentesség iskolai étkeztetés továbbszámlázásakor
Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola étkezteti a diákokat, és külső konyháról vásárolja az ételt számla ellenében. Az iskola továbbszámlázza a szülőknek 100%-os, 50%-os áron, illetve térítésmentesen. Ha a 6 millió forintot meghaladja a szülők felé kiállított számla értéke, be kell-e jelentkezni az áfa hatálya alá?
24. cikk / 72 Rehabilitációs hozzájárulás szociális intézménynél
Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény (idősek otthona) alanya-e a rehabilitációs hozzájárulásnak?
25. cikk / 72 Reprezentáció alapítványnál
Kérdés: Az alapítvány milyen mértékben számolhat el reprezentációt adómentesen az alapítványnál végzett társadalmi munka után? Van-e bármilyen adófizetési kötelezettsége?
26. cikk / 72 Elengedett követelés, kötelezettség
Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
27. cikk / 72 Reprezentáció vagy egyes meghatározott juttatás
Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális intézmény vagyunk. Intézményünk rendszeresen szervez az ellátottak részére ünnepségeket (pl. klubdélután, anyák napja, zenei fesztivál), illetve táboroztatni viszi a rászoruló gyerekeket, időseket. Kérdésem az lenne, hogy az ezekkel kapcsolatos étel, ital, zenekar, rendezvényszervezési költség, helyszínre történő utazás költsége, bölcsődések anyukáinak vásárolt virágok stb. mind reprezentációnak minősülnek-e, és szja-, illetve ehokötelesek? Ha szakmai napot szervezünk a dolgozóink számára, a helyszínre történő utazás, belépő, étel is reprezentáció?
28. cikk / 72 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Kötelező-e budapesti székhellyel rendelkező cégünknek a hazajárást megtéríteni azon munkavállalónknak, akinek az állandó lakóhelye Nyíregyháza, hétfőtől péntekig Budapesten albérletben él, hétvégenként utazik haza a szüleihez Nyíregyházára. A cég nevére kiállított számla ellenében köteles ezt a cég megtéríteni?
29. cikk / 72 Reprezentáció vagy nem reprezentáció
Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnereinek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?
30. cikk / 72 Reprezentáció a költségvetési szervnél
Kérdés: Iskolánk pályázatai és szakmai programjai során külföldi pedagógusokat és tanulókat, valamint az iskolánk programjaiban részt vevő pedagógusokat, alkalmazottakat és tanulókat látnak vendégül, amelyben étel- és italfogyasztás is szerepel a programok zárásaként (pogácsa, üdítő, kávé, esetleges hidegtál, szendvics). A szakmai programok részeként a pályázati programok mellett különböző nevezésekhez kapcsolódó versenyek valósulnak meg. Mivel a 2012-es évtől megszűnt a költségvetési szervek reprezentációjára vonatkozó részleges adómentesség, szeretném megtudni, hogy a szakmai programokon a programban részt vevők által elfogyasztott étel-ital után keletkezik-e fizetési kötelezettsége az intézménynek, és ha igen, ki után és milyen mértékben?
