Egyszerűsített éves beszámoló az anyavállalatnál

Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint az anyavállalat nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Anyavállalatnak minősül az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, ha a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik. Ez azt jelenti, ha egy társaságnak egy másik gazdasági társaságban 50%-ot meghaladó tulajdonrésze van, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az anyavállalat nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, csak éves beszámolót!Az anyavállalat fogalmánál a helyes hivatkozás az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének nemcsak az a) pontja, emellett még van b) és c) és d) pontja is (ez pontosítás). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Mikrogazdálkodói beszámoló koncessziót elnyert társaságnál

Kérdés: Szerencsejáték- és trafikkoncessziót elnyert társaság, ha megfelel a paramétereknek, készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót, és szükség van-e könyvvizsgálóra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 9. §-ának (6) bekezdése szerint mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha megfelel a törvényben rögzített feltételeknek. A (6a) bekezdés csak a befektetési vállalkozás és a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] A kérdező hosszú leveléből csak a leglényegesebb részeket idéztük. A kérdésben leírtakat csak részben tudjuk megerősíteni, mert vannak olyan részei, amelyek pontatlanok (közösköltség-előleggel való elszámolás), másrészt a közös képviselő jogszabályellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Betéti társaság – egyszeres könyvvitel

Kérdés: Egy, az érdekeltségi körünkbe tartozó – egyébként nem működő és a későbbiekben esetleg megszüntetésre kerülő – betéti társaság vezethet-e egyszeres könyvvitelt? A számviteli törvény alapján nehezen dönthető el [Szt. 8. § (4) bekezdése, 5-6. §].
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem vezethet. A számviteli törvény egyértelműen fogalmaz, csak a megfelelő törvényi előírásból kell kiindulni.Az Szt. 12. §-ának (3) bekezdése szerint kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó (így a betéti társaság is, akár végez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Mikrobeszámolót készítő vállalkozó valutakezelése

Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] Az eltérő szabályozás miatt külön-külön kell kezelni a számviteli elszámolást, illetve az Áfa-tv. szerinti előírásokat.A számviteli sajátos szabályokat a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet részletezi.A Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Maradványérték meghatározása utólag

Kérdés: Cégünk eddig mikrogazdálkodói beszámolót készített. Letelt a három év, szeretnénk visszatérni az egyszerűsített éves beszámoló készítésére. Az elmúlt években cégünk új tevékenységbe kezdett, ami már főtevékenység lett. A mikrogazdálkodói időszak alatt jelentős beruházások történtek. Van-e lehetőség arra, hogy áttérve az egyszerűsített beszámoló hatálya alá, a már meglévő eszközökre maradványértéket határozzunk meg?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített éves beszámoló készítésére történt visszatérés után a számviteli törvény szabályai teljeskörűen alkalmazandók, illetve alkalmazhatók.Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése szerint, ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Egyszerűsített éves beszámoló devizában

Kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy aki devizában vezeti a könyveit, az csak éves beszámolót készíthet?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon rosszul értelmezik. A számviteli törvény jellemzően az éves beszámolóra hivatkozik, így az Szt. 20. §-ában is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a számviteli törvény III. Fejezete az egyszerűsített éves beszámolóra nem vonatkozik.Az Szt. 9. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Visszatérés az egyszerűsített éves beszámolóra

Kérdés: Ügyfelem értékhatár-túllépés miatt 2015-ben készített először éves beszámolót. Az Szt. 2015. 07. 04-től hatályba lépett módosított értékhatárok közül a megelőző évek adatai csak egy mutató értékét haladják meg. Hogyan kell értelmezni az Szt. 97. §-ának (2) bekezdését az értékhatár-módosítást figyelembe véve? Mikor térhet vissza a társaság az egyszerűsített éves beszámoló készítésére?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatályos 97. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az éves beszámolót készítő vállalkozónál a 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követő üzleti évben, akkor a második üzleti évet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Téves információ az egyszerűsített éves beszámoló esetében

Kérdés: Szakmai előadásokon téves információkat kaptunk. Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint az éves beszámoló készítésénél nemcsak az ott meghatározott értékhatárokat, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a társaság anyavállalat-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy mi volt a téves információ. Az, ami a kérdés másik fele? A kérdés második mondata azonban nem téves információ.Az Szt. 9. §-ának (2) bekezdése tartalmazza azokat az értékhatárokat, amelyek közül, ha kettőt nem halad meg az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Anyavállalat, egyszerűsített éves beszámoló

Kérdés: A kft. 2012 óta anyavállalatként működik (100 százalék tulajdonrésze van másik vállalkozásban), de – sajnos – azóta minden évben egyszerűsített beszámolót készített. Hogyan tudja a hibáját kijavítani? Mi szükséges a javításokhoz?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített éves beszámolót az a cég készíthet, amelyik megfelel az Szt. 9. §-ának (2) bekezdésében, továbbá a 97. §-ában előírt követelményeknek. Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint az anyavállalat nem alkalmazhatja az egyszerűsített éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
1
2
3
5