55 talált állásfoglalás az egyszerűsített beszámoló kifejezésre

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?

Kérdés: Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az adóellenőrzés megállapításainak könyvelésével van problémám. Idézem – kivonatosan – az adóellenőrzés vonatkozó megállapításait. "Mivel az alapítvány társaságiadó-kötelezettséget eredményező vállalkozási tevékenységet nem végez, azonban saját tőkéjének része a céltevékenysége által elért tárgyévi alaptevékenység eredménye, a revízió a jegyzőkönyvben rögzítette a megállapítások tárgyévre gyakorolt hatását, de az idevonatkozó törvények szerint társaságiadó-alapot és adót nem állapított meg. Mivel az üzemanyagköltség tekintetében nem igazolt, hogy az az alapítvány cél szerinti tevékenységének közvetlen költségeként merült fel, így azt az adózó célja érdekében felmerült költségként nem számolhatja el, tehát az adózó céltevékenysége adózás előtti eredményét ezen összeggel növelem. Nem tekintettem a számlák kifizetését természetbeni juttatásnak, csak a nem alapítvány céljait szolgáló kifizetéssel növeltem az adózás előtti eredményt. A mobil-feltöltőkártyákra kifizetett összegeket természetbeni juttatásnak minősítettem. Mivel sem a természetbeni juttatások, sem az utána a revízió által megállapított adókötelezettségek nem szolgálják a cél szerinti tevékenységet, a kettő együttes értéke növeli az alapítvány cél szerinti tevékenységének az eredményét. Ezért az adózó cél szerinti tevékenysége adózás előtti eredményét xy forinttal csökkentem (ez az szja és eho összegei), és a vz forinttal növelem (ez pedig az szja, eho és a mobilkártyák együttes összege). A hiba és a hibahatások lényegesek. Egyszeres közhasznú beszámolót készítünk, a megállapításokat a középső oszlopban szerepeltetjük, de hogyan kell a könyvelést helyesbíteni?

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú besorolású alapítvány könyvelője vagyok. Az alapítvány időskorúak gondozása céljából jött létre, és ezt a tevékenységet folytatja, vállalkozási tevékenysége nincsen. Működtetése normatív támogatásból, térítési díjak befizetéséből, illetve adományokból történik. Naplófőkönyvben könyvelünk, amelyben az alapítvány és az idősek ellátási költsége együtt szerepel. Helyes-e ez így? Ugyanis amikor az NCA-támogatásból a bérköltség fedezetére kértünk és kaptunk támogatást, az elszámoláskor az idősek ellátását biztosító dolgozók bére nem tartozhatott ebbe a bérköltségbe, de ez igaz volt az energiaköltségre is. Helyesen tettük, hogy az alapítványnál felmerült összes költséget összevontan kezeltük?

Kérdés: A bt.-beltagok után (akik nem munkaviszony alapján, hanem társas vállalkozóként biztosítottak) kell-e 2004. január 1-jétől szakképzési hozzájárulást fizetni? Ha igen, akkor ez 2002-2003-ban is így volt?

Kérdés: Ügyfelem 2003-ban éves beszámolót készített. Az értékhatárok alapján 2004-ben egyszerűsített éves beszámolót készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?

Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?

Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor kell-e nyitásnál rendező tételt könyvelni abban az esetben, ha túlfizetés van a szakképzési hozzájárulásban, a munkaadói járulékban, az egészségügyi hozzájárulásban és az iparűzési adóban?

Kérdés: 2004. január 1-je után az ügyvédi iroda készíthet-e egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót, vagy rá is vonatkozik az Szt. azon előírása, hogy 2004. január 1-jétől csak kettős könyvvitellel alátámasztott éves (egyszerűsített éves) beszámolót készíthet?

Kérdés: 2003. március elsején alakult bt. milyen könyvvezetést választhat?