Áttérés az egyszerűsített éves beszámolóra

Kérdés: Ügyfelem 2003-ban éves beszámolót készített. Az értékhatárok alapján 2004-ben egyszerűsített éves beszámolót készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 97. §-ának (2) bekezdése alapján: ha az évesbeszámolót készítő vállalkozónál az Szt. 9. §-ának (2) bekezdése szerinti hárommutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követőüzleti évben (a kérdésben szereplő adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint az ügyvédi iroda 2004-ről mégegyszerűsített beszámolót készíthetett, és ezt egyszeres könyvvitelleltámaszthatta alá, ha – a megelőző két egymást követő évben az éves (ár)bevételeévenként nem haladta meg az 50 millió forintot, és– nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Garanciális visszatartás kettős könyvvitelre való áttéréskor

Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a levezetés teljes mértékben megfelel az Szt. hatályos előírásainak. Ebből már következik a válasz, aminek a kérdező nem fog örülni.Az egyszerűsített mérlegben szereplő vevőkövetelések áfa nélküli összegével azonos összegű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Rendező tételek könyvelése

Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor kell-e nyitásnál rendező tételt könyvelni abban az esetben, ha túlfizetés van a szakképzési hozzájárulásban, a munkaadói járulékban, az egészségügyi hozzájárulásban és az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] Az egyszeresről a kettős könyvvitelre való áttéréskor – az áttérés miatt – a különböző adónemeknél rendező tételt könyvelni nem kell. Mivel az egyszeres könyvvitelről a kettősre az egyszerűsített beszámoló elkészítésének mérlegfordulónapját követő napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Ügyvédi iroda könyvvezetése

Kérdés: 2004. január 1-je után az ügyvédi iroda készíthet-e egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót, vagy rá is vonatkozik az Szt. azon előírása, hogy 2004. január 1-jétől csak kettős könyvvitellel alátámasztott éves (egyszerűsített éves) beszámolót készíthet?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának a beszámolókészítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Betéti társaság könyvvezetése

Kérdés: 2003. március elsején alakult bt. milyen könyvvezetést választhat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 8. §-a meghatározza, hogy a vállalkozó milyen beszámolót készíthet. A (3) bekezdés szerint a beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztani, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével. A (4) bekezdés határozza meg, mely vállalkozások készíthetnek egyszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Társasház könyvviteli rendszerének változtatása

Kérdés: 2001 májusában alakult társasház a kettős könyvvitelt választotta. Év végére kiderült, hogy árbevétele éves szinten nem haladja meg az 50 millió forintot. Áttérhet-e 2001-ben az egyszeres könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem térhet át!A társasházak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet intézkedik. A kormányrendelet 7. §-a határozza meg, hogy az egyéb szervezet (jelen esetben a társasház)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Közhasznú alapítvány könyvvezetése

Kérdés: A közhasznú alapítványt – jogelőd nélkül – 2001. január 11-én vette nyilvántartásba a megyei bíróság. Választhatott-e egyszeres könyvvezetést?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) intézkedett. A kormányrendelet szerinti egyéb szervezeteket, illetve a közhasznú egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A társasházak könyvvezetése

Kérdés: A társasházaknak is kötelező lesz áttérni a kettős könyvvitelre? Akkor is, ha nem folytatnak vállalkozási tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A társasházak könyvvezetési kötelezettségére az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A kormányrendelet 4. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Szakképzési hozzájárulás – személyes közreműködés esetén

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonosaival – akik más társaságnál főállással rendelkező természetes személyek – megbízási szerződést kötött. (A megbízási szerződés a cég tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozik.) A fenti címen történő kifizetést bérköltségnek, ill. a tulajdonos személyes közreműködésének kell-e minősíteni, és így a szakképzési hozzájárulás alapjába bele kellene számítani? Van-e különbség a tulajdonosokkal és a cégtől teljesen független személyekkel kötött szerződések tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szhk-tv. 3. §-a szerint a szakképzési hozzájárulás alapjaa) a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltség, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,b) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
3
4
5
6