Összes cikk:
1. cikk / 543 Mobil kerítés eladása és telepítése - áfa
Kérdés: Egy hatóságibejelentés-köteles építkezéshez, az építési terület körbekerítéséhez mobil kerítéseket adunk el a partnernek, telepítéssel együtt. A partner ragaszkodik a fordított áfás számlához arra hivatkozva, hogy az egész építkezés fordított áfa alá esik, a mi megítélésünk szerint azonban mivel elsősorban terméket értékesítünk, és csak mellékszolgáltatásként telepítjük a mobil kerítéseket, ez semmiképpen nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-a alá, és a számlánkat 27% áfa felszámításával kell kiállítanunk. Jól gondoljuk?
2. cikk / 543 Alapítvány által fenntartott intézmény beszámolója
Kérdés: Alapítványi fenntartású közoktatási intézménynek milyen beszámolót kell készítenie, és azt közzé kell-e tennie?
3. cikk / 543 Szoftver felhasználói jogának értékesítése
Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 - K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?
4. cikk / 543 Importelemet is tartalmazó láncügylet
Kérdés: Magyarország gépet vásárol Németországból, amelyet Törökországból fognak szállítani Magyarországra. Hogyan alakul a számlázás, milyen számlát fogadhatok be Németországból, ha Törökország rendezi a fuvarozást, vagy ha Magyarország rendezi a fuvarozást? "A": Törökország. "B": Németország. "C": Magyarország. "A"-ból jön "C"-be a vásárolt gép.
5. cikk / 543 Ki sem fizetett, de jóváhagyott osztalék az üzletrész értékesítésekor
Kérdés: Gazdasági társaság 2019-ben a 100%-os anyavállalat javára jóváhagyott osztalék egy részét a mai napig nem fizette ki. Időközben az üzletrész 25%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek a ki nem fizetett osztalék sorsáról. A ki nem fizetett osztalék tekintetében, az üzletrész értékesítése következtében változik-e a jogosult személye, vagy főszabályként továbbra is az a tulajdonos jogosult teljes egészében az osztalékra, aki annak jóváhagyásakor a társaság tulajdonosa volt?
6. cikk / 543 Bérmunkában gyártott termékkel kapcsolatos reklamáció
Kérdés: Cégünk fémmegmunkálással, gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Társaságunk bérmunkát is végez, vagyis egy másik belföldi székhelyű cég (a továbbiakban: "B" kft.) egy adott termék legyártására vagy egy alkatrész megmunkálására megbízza. Ezeket a termékeket "B" kft. továbbértékesíti Közösségen belül "C" GmbH-nak. Ezekkel az alkatrészekkel és szolgáltatással kapcsolatban a mi cégünknek nincs közvetlen kapcsolata "C" GmbH-val (előfordul viszont, hogy közvetlenül gyártunk más termékeket a "C" GmbH-nak). Az előbb említett bérmunkát a "B" kft.-nek számlázzuk, a készterméket pedig a "B" kft. számlázza a "C" GmbH-nak. Az alábbi eset fordult elő:
"C" GmbH minőségi reklamációt nyújtott be "B" kft. felé, amiről bizonylatot küldött, ezen szerepel reklamációs költség (100 euró) és javítási utómunka (50 euró), mivel nem küldte vissza a terméket Magyarországra, hanem külföldön elvégeztette a helyrehozatalt. A "B" kft. úgy járt el, hogy a számláját helyesbítette a "C" GmbH-val szemben 150 euró minőségi kifogásra hivatkozva. A minőségi kifogás valószínűleg a mi hibánkból adódik, amelyet elismertünk. Cégünk hogyan jár el helyesen? Módosíthatjuk a "B" kft.-nek kiállított számlánkat az adott megmunkálással kapcsolatban, és ha igen, milyen jogcímen? Az Áfa-tv. 77-79. §-a az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó részben írja le a számlák helyesbítésének lehetőségeit, élhetünk-e a teljesítést követő árengedménnyel ebben az esetben? A "B" kft. továbbszámlázhatja-e cégünk felé áfával növelten a "C" GmbH által megállapított reklamáció miatti tételeket, amelyet elszámolhatunk ráfordításként/költségként áfalevonási jog mellett? Beszélhetünk-e egyáltalán áfát érintő gazdasági eseményről, vagy a Ptk. szerint kell eljárni a "B" kft.-nek kötbér vagy kártérítés formájában?
"C" GmbH minőségi reklamációt nyújtott be "B" kft. felé, amiről bizonylatot küldött, ezen szerepel reklamációs költség (100 euró) és javítási utómunka (50 euró), mivel nem küldte vissza a terméket Magyarországra, hanem külföldön elvégeztette a helyrehozatalt. A "B" kft. úgy járt el, hogy a számláját helyesbítette a "C" GmbH-val szemben 150 euró minőségi kifogásra hivatkozva. A minőségi kifogás valószínűleg a mi hibánkból adódik, amelyet elismertünk. Cégünk hogyan jár el helyesen? Módosíthatjuk a "B" kft.-nek kiállított számlánkat az adott megmunkálással kapcsolatban, és ha igen, milyen jogcímen? Az Áfa-tv. 77-79. §-a az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó részben írja le a számlák helyesbítésének lehetőségeit, élhetünk-e a teljesítést követő árengedménnyel ebben az esetben? A "B" kft. továbbszámlázhatja-e cégünk felé áfával növelten a "C" GmbH által megállapított reklamáció miatti tételeket, amelyet elszámolhatunk ráfordításként/költségként áfalevonási jog mellett? Beszélhetünk-e egyáltalán áfát érintő gazdasági eseményről, vagy a Ptk. szerint kell eljárni a "B" kft.-nek kötbér vagy kártérítés formájában?
7. cikk / 543 Gázolaj nyilvántartása
Kérdés: Milyen jogszabály vagy rendelkezés írja elő gázolaj esetében a 15 oC-on történő nyilvántartást, illetve a beszállító számlája is miért ezen a 15 oC-ra átszámított mennyiség alapján kerül kiállításra? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (1) és (2) bekezdése esetén a hiányra vonatkozóan káló kerül meghatározásra (elismert mennyiségű hiány), azonban a többlet kezelésére nincs előírás. A káló mennyiségét többlet esetében miért nem lehet figyelembe venni? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (3) és (4) bekezdése csak a jövedéki engedélyes kereskedelemre vonatkozik, viszont sehol nincs szabályozva a belső felhasználású gázolaj hiányának és többletének elszámolása. Mit lehet alkalmazni a belső felhasználású gázolaj esetében? A kálót anyagköltség csökkentéseként könyveljük, de a mérőműszer pontatlanságából adódó eltérést nem. Önök szerint ezt a leltárnál könyvelni kellene vagy nem?
8. cikk / 543 Alapítvány alapítására átadott pénz
Kérdés: Adott egy zrt., amely alapított egy nyílt alapítványt. A pénzben rendelkezésre bocsátott alapítói vagyont hogyan kell könyvelni az alapítónál? Van-e valamilyen adóvonzata ezen pénzeszközátadásnak? Az alapítvány vagyona az alapító okirat rendelkezése értelmében az alapítványi célokban megfogalmazott tevékenységekre egyszeri vagy rendszeres támogatás formájában, a cél szerinti tevékenységek költségtérítéseként, valamint az alapítvány működésével kapcsolatban felmerülő költségekre használható fel. Alapítványi célra az alapításkori vagyon és annak teljes hozadéka fordítható.
9. cikk / 543 Kutatás-fejlesztés költségei támogatásának elszámolása
Kérdés: A cím szerinti témával részletesen foglalkozik lapjuk 175. számában a 3670. kérdésre adott válasz, amely azt tartalmazza, hogy amíg a projekt ténylegesen felmerült közvetlen költségei nem haladják meg a kapott támogatás összegét, addig nem aktiválhatók a közvetlen költségek, azok összegével a támogatás halasztott bevételét kell csökkenteni. Ez az elszámolás az Szt. mely előírásából következik, illetve miért tér el az elszámolás a támogatásból beszerzett eszközök elszámolási szabályaitól, ahol a teljes bekerülési értéket aktiválni kell, nemcsak a támogatással ellentételezett összeget? (A két elszámolás eredményre gyakorolt hatása ugyan azonos, de eltérő eszközértéket és passzív időbeli elhatárolásokat eredményeznek.)
10. cikk / 543 Épületrészek nyilvántartásba vétele
Kérdés: Építőipari munkák számlázásakor gyakran előfordul, hogy a beruházás megvalósítása után a fővállalkozó számlájában összevontan szerepel a teljes kivitelezés értéke. A szerződésből, a teljesítésigazolásból vagy a számla mellékletéből azonban megállapítható a beruházás részegységeinek arányos megvalósítási költsége. Mindezek alapján miként kell az építési telken létrehozott épületet a tárgyi eszközök között nyilvántartásba venni, amelyben eltérő rendeltetésű részlegek üzemelnek?
