Összes cikk:
1. cikk / 27 Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho
Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
2. cikk / 27 Őstermelőnél az egészségügyi hozzájárulás
Kérdés: A 6576. számú kérdésre adott válasz szerintem nem jó, mert a mezőgazdasági őstermelő esetében az egészségügyi hozzájárulást nem a Tbj-tv., hanem az Eho-tv. 3/B. §-ának (3) bekezdése szabályozza: "A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka." Mivel ennek elszámolását az Szja-tv. nem tiltja, ezért szerintem el lehet számolni.
3. cikk / 27 Osztalék utáni eho
Kérdés: A kft. kifizető 2012. évi eredménye terhére belföldi magánszemély tagnak fizetett osztalékot. A százalékos mértékű ehóval növelni vagy csökkenteni kell?
4. cikk / 27 Bérleti díj utáni eho
Kérdés: A cég, ahol könyvelek, ingatlant bérel egy magánszemélytől. A magánszemély életvitelszerűen EU-s országban tartózkodik (ott dolgozik, ott adózik, de ezt nem igazolta hivatalosan az EU-s ország adóhatósága által). Minden hónapban kapok számlát tőle, melyből a cég levonja az szja-t, és befizeti az adóhatóságnak. Kell-e 14% ehót fizetni a magánszemélynek, ha a bérleti díj nem éri el az egymillió forintot (illetve ha túllépi az egymillió forintot)?
5. cikk / 27 Díjkiegészítés ehójának elszámolása
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulási alap együttes összegét. A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a "potenciális" osztalékra megállapított, de a vállalkozást terhelő adó a társas vállalkozás melyik évét terhelő költség lesz? Ha a nyereséget terhelő költség, akkor az nem okoz megoldhatatlan számítást? (Az adózás utáni eredmény alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás csökkenti az adózás előtti, illetve az adózott eredményt, ami alapján csökken a "potenciális" osztalék, csökken az erre jutó eho és így tovább!) Kivitelezhető a szabály "potenciális" osztalék eho-szabályának alkalmazása, ha a társas vállalkozás be kívánja tartani a teljesség elvét?
6. cikk / 27 Osztalékot terhelő eho 2010-ben
Kérdés: Osztalékot terhelő eho 2010-ben 27% vagy 14%? A 2010-ben hatályos Eho-törvény 3. §-a (1) bekezdésének ab) pontját, valamint az új (4) bekezdését miként kell értelmezni? Ez azt jelentené, hogy a magánszemély tulajdonos, aki egyben ügyvezetést lát el (pl. bt., kft. ügyvezetője, de legyen az egy zrt. részvényes vezérigazgatója), a rá eső éves osztalék része után 27% ehót be kell fizessen még akkor is, ha nem vette ki a jövedelmét? Egyáltalán mit jelent a "Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke" kifejezés? A 2010-es Tbj-tv. 4. §-ának q) pontja szerint mi alapján határozom meg ezt, és milyen dokumentumokkal támasztom alá? Hiszen ugyanazon munkáért igen eltérő díjazásban lehet részesülni, még egy ugyanazon városban, kerületben is. Hogy viszonyul ez a jogszabályhely az Eho-tv. változatlan 3. §-ának (3) bekezdéséhez, mely szerint az osztalék 25%-os szja-val terhelt része után (márpedig most már csak ilyen van) 14% ehót kell fizetni?
7. cikk / 27 Osztalékelőleg ehója
Kérdés: A kft. 2008-ban 2 millió forint osztalékelőleget fizetett tagjainak. A 25 százalékos szja-t megfizette az osztalékelőleg-kifizetés időpontjában. Az ehót nem, mert a vonatkozó jogszabály alapján az előleg után nem kellett az ehót megfizetni. Jóváhagyott osztalékként az osztalékelőlegként kifizetett 2 millió forint került kimutatásra. Az ehót 2009-ben hogyan kell megfizetni, mivel 2009-ben osztalékkifizetés nem volt? Igaz lehet, hogy az osztalékelőleg után nem kell 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni?
8. cikk / 27 Eho-levonási kötelezettség
Kérdés: A Számviteli Levelek 3808-as és 3947-es kérdése foglalkozik a kis összegű osztalék utáni ehóval. A takarékszövetkezeteket érinti a kérdés, melyet eddig nem így értelmeztünk (minden osztalék után levontuk az ehót), ugyanakkor további kérdésünk, figyelemmel a kifizető eho-levonási kötelezettségére, hogy honnan tudjuk, hogy a magánszemélynek az adóévben az összes osztalékból származó jövedelme nem éri-e el az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdése szerinti határt? Nyilatkoztatni kell erről a magánszemélyt? Az Eho-tv. csak a bérbeadásból származó jövedelem és a felső korlát megfizetésének valószínűségéről ír elő nyilatkozattételi lehetőséget.
9. cikk / 27 Kis összegű osztalék után eho
Kérdés: A SZL 182/3808-as kérdés alatt megjelentekkel kapcsolatban kérdezem: Mi van akkor, ha e kis összeg után már levonták a 14%-ot? Hogyan lehetne ezt visszakérni? A levonó társaságtól, mely már átutalta az APEH-nek, vagy esetleg év végén, a bevallással egyidejűleg az APEH-en keresztül?
10. cikk / 27 Kis összegű osztalék után eho
Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű - 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig - 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?
