Nonprofit társaságnak végleges jelleggel a tulajdonos pénzt ad át

Kérdés: Nonprofit (nem közhasznú) gazdasági társaság kulturális tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg még több a költsége, mint a bevétele, ezért a tulajdonos pénzt tesz a cégbe. Nem kölcsönt ad, véglegesen adja a cégnek. Ajándéknak minősül-e a támogatás, és illetékköteles-e? Annyi támogatást ad, hogy ne legyen veszteséges, és saját tőke problémája legyen a nonprofit kft.-nek.
Részlet a válaszából: […] A véglegesen kapott pénzeszközt egyéb bevételként kell elszámolni, és amennyiben a pénzt magánszemély adja, akkor ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség is keletkezik.Célszerű lenne mérlegelni, hogy ha veszteség miatt történik a befizetés, akkor azt pótbefizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Osztalékfizetés kötelezettségének átsorolása tagi kölcsönné

Kérdés: Egy magyarországi kft.-nek luxemburgi gazdasági társaság a tagja (anyavállalata). A taggal szembeni osztalékfizetési kötelezettség, tagi kölcsön és tagi kölcsön kamata miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Az osztalékfizetési kötelezettséget a magyar kft. szeretné átsorolni a fennálló tagi kölcsönök közé, és a továbbiakban ilyen jogcímen kimutatni a könyvekben. A fennálló tagi kölcsön után kamatot fizet a magyar kft., és így az „átminősített” tagi kölcsön után is felszámításra kerülne a kamat. A magyar számviteli törvény alapján lehetséges a felek közötti megállapodással „átminősíteni” az osztalék miatti kötelezettséget tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül? Amennyiben igen, az ezután fizetett kamat a társasági adó szerint elismert ráfordításnak számít? Milyen jogszabályi feltételeket kell még figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a követelés (így az osztalékra vonatkozó követelés) nem minősül dolognak, így ezen előírás sem teszi lehetővé az osztalékköveteléssel történő kölcsönnyújtást, nem beszélve arról, hogy a taggyűlés által jóváhagyott osztalék jogcíme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Kapcsolódó vállalkozások

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy társaság kkv-besorolásánál, mivel a kkv-méret meghatározásánál nemcsak az adott társaság mutatóit kell figyelembe venni, hanem a kapcsolódó és a partnervállalkozásokat is. Van 3 cégcsoport (A, B, C anyavállalat), amelyeknek egy közös kft.-je van (A1 Kft.). A 3 cégcsoport külön-külön megfelel a kkv-mutatószámoknak. Meddig kell összevonni és milyen arányban az alábbiakban leegyszerűsített cégstruktúrában szereplő vállalatok mutatószámait?
Tulajdonos Tulajdonrész Tulajdon
A 100% A1
A 100% A2
A 51% A3
B 26% A3
B 100% B1
C 100% C1
C 23% A3
Részlet a válaszából: […] ...A Kkv. tv. 4. § (3) bekezdés a) pontja alapján A kapcsolódó vállalkozás– A1 és A2 cégekkel,– A3 céggel, feltéve, hogy a szavazati joga azonos (51%) a tulajdoni részesedéssel, vagy (ha ez nem áll fenn) rendelkezik a Kkv. tv. 4. § (3) bekezdés b), c) vagy d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Ausztriai kiküldetés adóterhe

Kérdés: Egy kft. alkalmazottja 4 napra kiküldetésben volt 2025 júniusában Ausztriában, amely napokra 4×40 euró napidíjat számoltak el. Júliusban számoltak el utólag, és ekkor utalta el neki a kft. a 64.520 Ft-ot (4×40×403,25 (2025. 05. 15-i MNB-árfolyam). A kft. adómentes külföldi napidíjként 19.356 Ft-ot számfejtett, és adóköteles napidíjként 67.916 Ft-ot (64.520×0,7/0,665). A kft. 15% szja-t (= 10.187 Ft) és 18,5% tb-járulékot (= 12.564 Ft) írt elő adókötelezettségként. Helyes volt-e a cég eljárása?
Részlet a válaszából: […] A napidíj összegének meghatározása a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. kormányrendelet alapján és az Szja-tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezet 7. pont b) alpontja szerint történik. A napidíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Kivaelőlegnél beszámít-e a jóváhagyott osztalék?

Kérdés: Cégünk 2017 óta létező kft. 2021. 01. 01-én áttértünk a kiva adózási mód alá. 2021. 01. 01-én az eredménytartalékunk 9077 E Ft volt. A kivás évek (is) majdnem mindegyike pozitívan zárult, az adózott eredmény bekerült az eredménytartalékba. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kiva előtti időszak eredménytartalékából 8000 E Ft-ot osztalékként kifizetnek a tulajdonosoknak (a 2024. évről szóló taggyűlési jegyzőkönyv ezt tartalmazta is). Ennek kifizetése megtörtént 2025/07. hónapban. Most készül a 2025. III. negyedévi 25KIVA előlegbevallásunk. Kérdésem az, hogy – mivel a kiva előtti eredménytartalék egy részét fizettük ki osztalékként – most a III. negyedéves kivaelőleg bevallásánál nem kell feltüntetni a jóváhagyott fizetendő osztalék sorban a kifizetett osztalékot, mivel az nem képezi a kiva alapját?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 23. § (2) bekezdés b) pontja szerint az adóelőlegbe nem számítandó be a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére, a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék. Ezt a jóváhagyott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Visszaváltási díj könyvelése

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál a nem újrahasználható termékek DRS visszaváltási díjának könyvviteli elszámolása az alábbi: Az áruk beszerzésekor, a bekerülési érték részeként (T 26. Kiskeráruk – K 45. Belföldi szállítók) kerül nyilvántartásba. Az áruk fogyasztó felé történő értékesítésekor (T 38. Pénzeszközök – K 91: Kisker. ért. árbevétele, majd kapcsolódó készletcsökkenés: T 81. Eladott áruk beszerzési értéke – K 26. Kisker. áruk) kerül kivezetésre. A fogyasztó visszaváltja a DRS palackot: T 36. Egyéb követelések – K 39. Pénzeszközök, a MOHU kifizeti a visszaváltásidíj-utalványok értékét: T 38. Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések. A visszaváltáshoz kapcsolódóan a hatályos számviteli törvény 73. §-ának (2) bekezdése és 78. §-ának (5) bekezdése szerint kell-e csökkenteni az értékesítés nettó árbevételét és az eladott áruk beszerzési értékét a levásárolt visszaváltási díjjal a könyvekben, illetve milyen tételkapcsolattal helyes a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...áfát is:– a Pénzeszközökkel szemben, ha a visszaváltási díjat a vállalkozás kifizeti (T 91-92, 467 – K 38),– a Kötelezettségekkel szemben (T 91-92, 467 – K 4799, ha a visszaváltási díjat a vállalkozó nem fizeti ki, mert azt a vevő levásárolja,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Borravaló számlázása

Kérdés: Áfás alvállalkozó B cég, a futárok által beszedett borravalót továbbszámlázza A megbízott cég felé. A megbízott futárok kiszámlázzák a futárdíjat és a borravalót B cégnek. Helyesen jár-e el A cég, ha a borravalót áfamentesen külön soron tünteti fel, a futárdíjat áfásan B megbízott cég felé? A futárok, hogy ne veszítsék el 80%-os átalány költséghányadukat, beépítik a kiállított szolgáltatásszámlájukba a borravalót is. Legtöbb esetben a futárok áfamentesek. Jól jár-e el B cég, illetve a futárok a számlázással kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...lényegadó tartalma ugyanis – támaszkodva az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára is – abban ragadható meg, hogy az ekként juttatott vagyoni érték nincs közvetlen kapcsolatban az adóztatandó ügylettel, annak ellenértékével, azt önkéntesen juttatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Eladott társaság volt tulajdonosainak jár-e osztalék?

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosai osztalékelőleget vettek fel év közben, majd a társaságot egy magánszemélynek eladták. A tárgyévi beszámoló elfogadásakor az új tulajdonos jóváhagyta osztalékként a teljes adózott eredményt. A jóváhagyott osztalék fedezetet nyújtott az osztalékelőlegre is. Az adásvételi szerződés szerint még az előző tulajdonosok jogosultak az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalék felvételére, a fennmaradó osztalék az új tulajdonosé. Jogilag helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Polgári Törvénykönyvből idézünk:A Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése alapján: „Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult.”Az eladott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Saját vállalkozásban végzett beruházás anyagköltsége

Kérdés: Adott egy kft., amely saját egyedi termékeket hoz létre. A létrehozott termékekhez anyagot is felhasználnak. Egy 1 évvel ezelőtt létrehozott termékkel kapcsolatosan úgy dönt a cég, hogy átsorolja a tárgyi eszközök közé, és bemutató darabként fog üzemelni. Jelen tárgyi eszköz így saját vállalkozásban létrehozott beruházásnak minősül, aktiváláskor a fordított adózás szabályai szerint az áfa megfizetésre és levonásra kerül. A Htv. 52. § (37) bekezdése szerint nem számolható el anyagköltségként a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési értéke. Az a kérdés, hogy a most tárgyi eszközzé átsorolt saját termelésű készlethez korábban kapcsolódó anyagköltséggel kapcsolatosan hogyan kell eljárni? Önellenőrizni kell az előző évi iparűzésiadó-bevallást? Vagy meg lehet tenni azt, hogy az idei bevallásban csökkentem az átsorolt eszközhöz kapcsolódó anyagköltséggel az összes anyagköltséget?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. § 37. pontja utolsó mondata értelmében a saját vállalkozásban végzett beruházás során létrejött tárgyi eszközhöz felhasznált anyag anyagköltségként elszámolt bekerülési értékével az iparűzésiadóalap-számításnál figyelembe vett anyagköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Ingatlan vagyonkezelésbe adása intézménynek

Kérdés: Az önkormányzat a pályázati forrásból megépített ingatlant vagyonkezelésbe adja egy fenntartása alatt álló intézménynek. Az intézmény a következőképpen könyvelt: bruttó érték T121/K412, értékcsökkenés T412/K129, átvett támogatás T412/K44 (Halasztott eredményszemléletű bevételek). A következő években a számviteli törvény szerint számolja el a halasztott bevétel feloldását, tehát az elszámolás már nem érinti a 412. Nemzeti vagyon változást. (Értékcsökkenés: T56/K129, halasztott bevétel feloldása: T44/K92 Támogatások bevétele.) Helyesen jár el az intézmény?
Részlet a válaszából: […] ...történt az intézmény részéről a vagyonkezelésbe vett ingatlan számviteli nyilvántartásba vétele az átadó által közölt bruttó értékkel, az értékcsökkenéssel és a kapcsolódó halasztott eredményszemléletű bevétellel, a nemzeti vagyon változása számlával szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.
1
2
3
339