Visszaváltási díj könyvelése

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál a nem újrahasználható termékek DRS visszaváltási díjának könyvviteli elszámolása az alábbi: Az áruk beszerzésekor, a bekerülési érték részeként (T 26. Kiskeráruk – K 45. Belföldi szállítók) kerül nyilvántartásba. Az áruk fogyasztó felé történő értékesítésekor (T 38. Pénzeszközök – K 91: Kisker. ért. árbevétele, majd kapcsolódó készletcsökkenés: T 81. Eladott áruk beszerzési értéke – K 26. Kisker. áruk) kerül kivezetésre. A fogyasztó visszaváltja a DRS palackot: T 36. Egyéb követelések – K 39. Pénzeszközök, a MOHU kifizeti a visszaváltásidíj-utalványok értékét: T 38. Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések. A visszaváltáshoz kapcsolódóan a hatályos számviteli törvény 73. §-ának (2) bekezdése és 78. §-ának (5) bekezdése szerint kell-e csökkenteni az értékesítés nettó árbevételét és az eladott áruk beszerzési értékét a levásárolt visszaváltási díjjal a könyvekben, illetve milyen tételkapcsolattal helyes a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...áfát is:– a Pénzeszközökkel szemben, ha a visszaváltási díjat a vállalkozás kifizeti (T 91-92, 467 – K 38),– a Kötelezettségekkel szemben (T 91-92, 467 – K 4799, ha a visszaváltási díjat a vállalkozó nem fizeti ki, mert azt a vevő levásárolja,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Borravaló számlázása

Kérdés: Áfás alvállalkozó B cég, a futárok által beszedett borravalót továbbszámlázza A megbízott cég felé. A megbízott futárok kiszámlázzák a futárdíjat és a borravalót B cégnek. Helyesen jár-e el A cég, ha a borravalót áfamentesen külön soron tünteti fel, a futárdíjat áfásan B megbízott cég felé? A futárok, hogy ne veszítsék el 80%-os átalány költséghányadukat, beépítik a kiállított szolgáltatásszámlájukba a borravalót is. Legtöbb esetben a futárok áfamentesek. Jól jár-e el B cég, illetve a futárok a számlázással kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...lényegadó tartalma ugyanis – támaszkodva az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára is – abban ragadható meg, hogy az ekként juttatott vagyoni érték nincs közvetlen kapcsolatban az adóztatandó ügylettel, annak ellenértékével, azt önkéntesen juttatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Eladott társaság volt tulajdonosainak jár-e osztalék?

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosai osztalékelőleget vettek fel év közben, majd a társaságot egy magánszemélynek eladták. A tárgyévi beszámoló elfogadásakor az új tulajdonos jóváhagyta osztalékként a teljes adózott eredményt. A jóváhagyott osztalék fedezetet nyújtott az osztalékelőlegre is. Az adásvételi szerződés szerint még az előző tulajdonosok jogosultak az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalék felvételére, a fennmaradó osztalék az új tulajdonosé. Jogilag helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Polgári Törvénykönyvből idézünk:A Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése alapján: „Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult.”Az eladott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Saját vállalkozásban végzett beruházás anyagköltsége

Kérdés: Adott egy kft., amely saját egyedi termékeket hoz létre. A létrehozott termékekhez anyagot is felhasználnak. Egy 1 évvel ezelőtt létrehozott termékkel kapcsolatosan úgy dönt a cég, hogy átsorolja a tárgyi eszközök közé, és bemutató darabként fog üzemelni. Jelen tárgyi eszköz így saját vállalkozásban létrehozott beruházásnak minősül, aktiváláskor a fordított adózás szabályai szerint az áfa megfizetésre és levonásra kerül. A Htv. 52. § (37) bekezdése szerint nem számolható el anyagköltségként a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési értéke. Az a kérdés, hogy a most tárgyi eszközzé átsorolt saját termelésű készlethez korábban kapcsolódó anyagköltséggel kapcsolatosan hogyan kell eljárni? Önellenőrizni kell az előző évi iparűzésiadó-bevallást? Vagy meg lehet tenni azt, hogy az idei bevallásban csökkentem az átsorolt eszközhöz kapcsolódó anyagköltséggel az összes anyagköltséget?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. § 37. pontja utolsó mondata értelmében a saját vállalkozásban végzett beruházás során létrejött tárgyi eszközhöz felhasznált anyag anyagköltségként elszámolt bekerülési értékével az iparűzésiadóalap-számításnál figyelembe vett anyagköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Ingatlan vagyonkezelésbe adása intézménynek

Kérdés: Az önkormányzat a pályázati forrásból megépített ingatlant vagyonkezelésbe adja egy fenntartása alatt álló intézménynek. Az intézmény a következőképpen könyvelt: bruttó érték T121/K412, értékcsökkenés T412/K129, átvett támogatás T412/K44 (Halasztott eredményszemléletű bevételek). A következő években a számviteli törvény szerint számolja el a halasztott bevétel feloldását, tehát az elszámolás már nem érinti a 412. Nemzeti vagyon változást. (Értékcsökkenés: T56/K129, halasztott bevétel feloldása: T44/K92 Támogatások bevétele.) Helyesen jár el az intézmény?
Részlet a válaszából: […] ...történt az intézmény részéről a vagyonkezelésbe vett ingatlan számviteli nyilvántartásba vétele az átadó által közölt bruttó értékkel, az értékcsökkenéssel és a kapcsolódó halasztott eredményszemléletű bevétellel, a nemzeti vagyon változása számlával szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Beolvadás utáni társaságiadó-előleg

Kérdés: Havi taoelőleg fizetésére köteles vállalkozásba beolvadt egy, a beolvadásig kivás vállalkozás. A Tao-tv. 26. § (3) bekezdése alapján a jogutódnak előlegbevallást kell beadnia. A jogutód nem lesz kivás. Saját eddigi taoelőlegén túl mekkora összeggel emelje meg a már vallott előleget az előírt időszakra? Figyelembe véve a 26. § (13) bekezdését, ami nem utal a fenti helyzetre, és negyedéves előlegbevallást és -fizetést ír elő. Ha igen, akkor az ott megjelölt 60 nap is alkalmazandó, és a jogutód adott negyedévébe kell beépíteni?
Részlet a válaszából: […] Ezt az esetet külön a Tao-tv. nem kezeli, így a vonatkozó két előírás alapján a következő vezethető le:A Katv. hatálya alól a Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja szerint a kivaalanyiság egyesülés esetén az egyesülés napját megelőző nappal szűnik meg. Ez a nap a Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Kihelyezett taggyűlésen étkezés és borkóstoló

Kérdés: Kihelyezett taggyűlést tart egy kft., a rendezvényen a tulajdonosok vesznek részt, a tulajdonosok egy része egyúttal munkavállaló is. A taggyűlés egy exkluzív szállodában lesz, mert a kft. fennállásának kerek évfordulóját ünneplik, másrészt tényleges taggyűlést is tartanak. A napot borkóstolóval zárják. Kérdésem ehhez kapcsolódóan:
– A tulajdonosok (tagok) szállásköltsége adómentesen elszámolható?
– A kapcsolódó ebéd és vacsora reprezentációs költségként elszámolható?
– A borkóstolón való ingyenes részvétel az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül. Azonban, ha a kóstolásra a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől vett palackozott kiszerelésben, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati terméket kínálnak, akkor annak értéke adómentes, vagyis nem kell az egyes meghatározott juttatás alapjába beszámítani. Mi szerepeljen a számlán, hogy az adómentesség igazolható legyen?
Részlet a válaszából: […] ...alapján adómentes „a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)

Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?
Részlet a válaszából: […] ...értéken kell kimutatni, nyilvántartásba venni – mint térítés nélkül kapott egyéb eszközt (T 211 – K 9647) – az egyéb bevételekkel szemben, de az egyéb bevételt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 9647 – K 4832). Természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Fejlesztési tartalék feloldása beruházás szállítási költsége esetén

Kérdés: A Közösségből beszerzett tárgyi eszköz beruházáshoz egyedileg kapcsolódó szállítási költségét, regisztrációs adóját a tárgyi eszköz bekerülési értékében aktiváljuk. Fejlesztési tartalékot szeretnénk feloldani. A feloldást el lehet végezni a komplett bekerülési értékkel, vagy csak a tárgyi eszköz számlájának (nettó) értékével?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése alapján az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel.Mivel az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Kihelyezett irodakonténer keletkeztet-e telephelyet?

Kérdés: Vállalkozásunk egy vidéki városban először karbantartási munkálatokat, majd építési-kivitelezési munkát végez egy termelővállalkozás számára. A karbantartási munkák elkezdésekor konténeriroda elhelyezésére került sor, ahol a cég munkavállalói dolgoznak. Maga az építési kivitelezési munka időtartama kb. egy-két hónap. Amint a munkálatok elkészülnek, az irodakonténert elszállítjuk, az adott területről kivonulunk. A karbantartási munkálatok és az építési munkálatok esetében a két munkafolyamat hossza meghaladja a 180 napot. Az adott városban keletkezik-e iparűzési adó szempontjából telephelyem, be kell-e jelentkeznem az iparűzési adó alá?
Részlet a válaszából: […] ...nem telephely. Azonban a Htv. 52. § 31. pont a) alpontja szerinti felsorolás nem taxatív, az ott említett üzleti létesítményekkel azonos funkciójú üzleti létesítmény is lehet telephely. A leírtak alapján a konténeriroda szükséges a feladatellátáshoz, ott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
1
2
3
338