Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteséges kft.-ben a veszteség fedezetére pótbefizetés történik, a saját tőke a pótbefizetés után a következőképpen alakul: jegyzett tőke 3 millió Ft, eredménytartalék –30 millió Ft, lekötött tartalék +30 millió Ft. Ha a következő üzleti évben az adózott eredmény 10 millió Ft, akkor az adózott eredmény átvezetését követően a saját tőke az alábbi: jegyzett tőke 3 millió Ft, eredménytartalék –20 millió Ft, lekötött tartalék +30 millió Ft. A Ptk. 3:357. §-a alapján visszafizetendő ekkor a 10 millió Ft pótbefizetés, mivel már nincs rá szükség a veszteség ellensúlyozására? Vagy a Ptk. 3:184. §-ának korlátozása alapján csak akkor történhet meg a visszafizetés, amikor a teljes veszteség visszapótlásra került az adózott eredményből.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a Ptk. 3:357. §-a a szövetkezetekre vonatkozik, a Ptk. 3:184. §-a pedig a kft.-kre.Ez utóbbi viszont nem a pótbefizetés visszafizetéséről rendelkezik, hanem a tag javára történő kifizetésekről.A Ptk. a gazdasági társaságok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Bemutatásra szánt termék áfája

Kérdés: Egy társaság szanitertermékeket gyárt. Előfordul, hogy szükség van a termék bemutatására a későbbi rendelések elősegítésére. A bemutatási célra szánt terméket ingyen adja, mert ez a feltétele, hogy adott ügyletben legyen esély részt venni. Két fő példa:
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. és 14. §-ai a törvényi feltételeket teljesítő ingyenes ügyleteket az ellenértékes ügyletekkel egy tekintet alá esőnek tekint. Ez a törvényi fikció azonban nem érvényesül az Áfa-tv. 259. § 3. pontja szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan felújításánál az alvállalkozó milyen áfával számláz?

Kérdés: Adott egy kft., amely megvásárol egy lakóingatlant, amelyben 4 lakás van. A teljes ingatlan komplett felújításon és bontási, majd újjáépítési munkákon kell, hogy átessen ahhoz, hogy értékesíteni lehessen. Ez a folyamat építésiengedély-köteles tevékenység, melyhez a szükséges engedéllyel rendelkezik. Erre a feladatra megbíz egy generálkivitelezőt, aki a teljes folyamatot levezényli. Ez lesz B Kft. B Kft. a feladat elvégzésére alvállalkozókat vesz igénybe, akik a részfeladatok elvégzése után számláznak a generálkivitelezőnek, aki ezt követően 10%-os haszonnal továbbterheli a munkadíjat a megrendelőre. A generálkivitelező az építési és szerelési munkákat fordított áfával számlázza a megrendelőnek, viszont azt nem tudom, hogy ebben az esetben az alvállalkozó milyen áfával számláz a generálkivitelezőnek? Fontos, hogy mindhárom szereplő belföldi áfaalany.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alkalmazása fővállalkozótól kiinduló alvállalkozói láncolatok közül kizárólag a hatóságiengedély- vagy bejelentésköteles ügyletekkel érintett alvállalkozói láncolat esetében merül fel.Tekintettel arra, hogy a kérdés szerinti esetben a hatósági engedély...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése

Kérdés: A taoalany gazdasági társaság követelést enged el a kivaadóalany gazdasági társasággal szemben. A követelés nem minősül behajthatatlannak sem a számviteli, sem a Tao-tv. alapján. A társaságok között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. Van-e és milyen adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságoknak? Ha van, pontosan melyiknek? Illetékkötelezettség felmerülhet? Felmerül-e a bejelentési kötelezettség? Amennyiben a vevőkövetelés elengedése történik, szükséges-e számlahelyesbítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdésre a válasz a Tao-tv. előírásából következik, a követelést elengedő taoalany társaságnál az elengedett követelés ráfordításként elszámolt összegével az adózás előtti eredményt növelni nem kell!A Tao.tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Kártérítés egyetemleges felelősséggel

Kérdés: Két kapcsolt társaság (Vállalkozók) kártérítési felelősséggel tartoznak a Megrendelőjük felé, melyet írásos megállapodásban egyetemlegesen elismertek, és a fizetési ütemezésben is megállapodtak. A megállapodás dátuma 2026, összege 100 millió Ft, az ütemezett fizetési kötelezettség részben 2026-ban, részben 2027-ben esedékes, illetve annak egy része anyagszállítással is teljesíthető.
Véleményem szerint, mivel elismert kötelezettségről van szó, azt könyvelni szükséges a 86 Egyéb ráfordításokkal szemben taoalap módosítása nélkül. (Felmerülhet, hogy 2025-ben már céltartalékképzési kötelezettség is könyvelendő lett volna, ezt szükséges önellenőrzéssel rendezni?)
Ha álláspontunk elfogadható, akkor felmerül, hogy a két kapcsolt társaság hogyan kezelje az egyetemleges kötelezettséget? Mindkét cégnél könyvelni kellene a 100 millió Ft-ot? Valamilyen megosztást kellene érvényesíteni, mondjuk az eredeti vállalási kötelezettség szerint? Amennyiben ettől mégis eltérnek, akkor a két Vállalkozó egymással szemben kell, hogy rendezze a differenciát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megállapodásban az egyetemes felelősséget elismerni. A megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy a teljes kártérítés összegéből mekkora összeg terheli az „A”, illetve a „B” társaságot. Nyilvánvaló, hogy ezt a két társaságnak kell meghatároznia, de tudnia kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Vagyonrendelő az átruházott pénzvagyont még nem fizette be

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés témájában szeretném a segítségüket kérni. Adott egy kezelt vagyon, ahol a vagyonrendelő által átruházott vagyonelemek között számlapénz is szerepel a Bizalmi Vagyonkezelői Szerződésben. Ez a pénzösszeg nem kerül azonnal befizetésre a vagyonrendelő által. A kérdésem az, hogy a vagyonrendelés napja és a befizetés közötti időszakban hogyan kell helyesen kezelni a kezelt vagyon könyveiben ezt a berendelt, de be nem fizetett összeget? Különös tekintettel arra az esetre, amikor a beszámoló fordulónapján még nincs meg a (teljes) befizetés, tehát a szerződés és a vagyonrendelés pl. decemberben történik, de a tényleges befizetés csak a következő év júniusban.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközöket lehet állományba venni a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott értékkel. Ezen előírásból következően mindaddig, amíg a vagyonrendelő nem bocsátja rendelkezésre a pénzt, a kezelt vagyonban nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.

Adókedvezmény érvényesítése az eladási árban

Kérdés: Adott egy általános szabályok szerint áfázó egyéni vállalkozó, aki tűzifa-kereskedéssel foglalkozik. Erdészetektől vásárol fát, amit házhoz szállítással értékesít. 2026. 09. 15-től a kimenő számláin 5%-os adómértékkel értékesített, azonban a bruttó ára nem változott, mivel a nettó egységárát megnövelte olyan mértékben, hogy a magánszemély vevői így semmit nem érzékeltek végső soron az adómérték csökkenéséből. Jogszerű-e a tűzifa-kereskedő eljárása?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2026. szeptember 15-étől a kedvezményes, 5%-os adómérték alá tartoznak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 3. számú melléklet I. rész 61–62. sorában felsorolt termékek, vagyis– a tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.

Osztalékfizetési korlátok értelmezése

Kérdés: Miként kell helyesen értelmezni a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv osztalékfizetési korlátokra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi specifikus, tőkeszerkezeti és eredményszituációban? Társaságunk saját tőkéje kizárólag a jegyzett tőke, az eredménytartalék és a tárgyévi adózott eredmény sorokból áll, egyéb tőkeelem (pl. tőketartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék) nem szerepel a mérlegben. A tárgyévben jelentős értékvesztés elszámolása válik szükségessé, amelynek következtében a tárgyévi adózott eredmény negatív (veszteséges) lesz. Ez a tárgyévi veszteség összegeiben meghaladja a korábbi évek felhalmozott nyereségéből álló (pozitív) eredménytartalékot. Ugyanakkor a társaság teljes saját tőkéje a veszteség elszámolása után is meghaladja a jegyzett tőke összegét (a saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá).
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előző üzleti év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka negatívvá válik), de a saját tőke egésze a tervezett osztalékkifizetés után sem csökkenne a jegyzett tőke összege alá?2. Osztalékfizetés pozitív tárgyévi eredményből, negatív...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címke:

Telek átsorolása a készletek közé

Kérdés: Adott egy társaság, amely esetében a telkek évekkel korábban (akár 10-20 évvel korábban) tárgyi eszközként kerültek felvételre a beszerzéskor, minden bizonnyal vezetői döntés függvényében. Az évek során volt néhány telek, amin az elmúlt években valósult meg a beruházás, és volt jó néhány, amin nem, azaz a vétel óta üresen áll. Konkrétan ezen üres telkeket a cég jelenleg tartja, lehet, hogy beruházást fog rajta megvalósítani, de az is lehet, hogy nem. Ilyen esetben az üres telkek vonatkozásában, ismerve a nem tisztázott helyzetet, indokolt-e a tárgyi eszközként való kimutatás? Ha esetleg érkezik rá egy jó ajánlat, és a tulajdonos az értékesítés mellett dönt, át kell-e sorolni ezen telket/telkeket a készletek közé eladás előtt? A társaság fő tevékenysége a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...létrehozott építmény eredményeként nem változik meg a telek értéke, nem változik a minősítése sem, mivel a telket a továbbiakban is telekként kell kimutatni.A telek eszközkénti minősítése tehát nem változik azért, mert azon beruházást végeztek. Így a telek üresen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Konszolidált beszámoló további részesedés szerzésekor

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság („A” Holding Kft.), mely 2026. 04. 05-éig csak egy számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozással (100%-os leányvállalat) rendelkezett. Klasszikus holdingtársaság, egy részesedése volt. Egyedi 2025. évi éves beszámolóinak adatai az alábbiak: mérlegfőösszeg 1 milliárd forint, értékesítés nettó árbevétele 0. Az „A” Holding Kft. leányvállalata, mely „B” Kft. 2025. évi adatai: mérlegfőösszeg 8 milliárd forint, értékesítés nettó árbevétele 7 milliárd forint. Tekintsük úgy, hogy a 2023. és a 2024. üzleti évi beszámolókban szereplő adatok ezekkel egyezőek voltak (a létszám egyik évben sem haladta meg a 250 főt). Azonban 2026. 04. 05.-én további részesedések kerültek az „A” Holding Kft.-hez, és ezek olyan mérlegfőösszegű, értékesítés nettó árbevételű és létszámú társaságok (a 2023., 2024. és 2025. üzleti éveket tekintve is), melyek figyelembevételével a konszolidálás előtti összesített adatok a cégcsoport esetében minden üzleti év tekintetében meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdés a), b) és c) pontban írt határértékeket. Az „A” Holding Kft.-nek mely üzleti évről kell először konszolidált beszámolót készítenie, és mely évről kell először fenntarthatósági jelentést készítenie?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 117. § (1)–(2) bekezdéseinek az előírása szerint az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
1
2
3
…
348