Találati lista:
1. cikk / 3394 Utánvétes megrendelés teljesítési dátuma
Kérdés: Ügyfelünk egy cipő- és ruházatértékesítéssel foglalkozó cég, amely webshopot is üzemeltet. Utánvétes megrendelések esetén mi a teljesítés dátuma, mi a helyes eljárás? Jelenleg a teljesítés dátuma az, amikor fogadjuk a megrendelést, és kiküldjük a raktárnak összeszedésre, illetve ettől datálódik a jótállási és elállási idő is.
2. cikk / 3394 Bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vétele, amortizáció
Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
3. cikk / 3394 Saját járművel végzett beszállítás könyvelése
Kérdés: Gabonakereskedelemmel foglalkozó cég saját üzemeltetésű járművekkel is szállítja az árut tárolóba, raktárba. A raktárba történő beszállítás költsége a beszerzési ár része. Önköltségszámítási szabályzat alapján megállapításra kerül a felmerült költség. Milyen könyvelési tételekkel, milyen számlaösszefüggéssel kell átvezetni ezen költséget a 2. Számlaosztályba, elsődleges ötös könyvelési rendszer alkalmazása esetén?
4. cikk / 3394 Konszolidált beszámoló készítése leányvállalat beolvadásakor
Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?
5. cikk / 3394 Szállítók rendezetlen tételei
Kérdés: A szállítókartonok rendezése során pár tétellel nem tudunk mit kezdeni. Ehhez kérnénk szakmai iránymutatást. Díjbekérő vagy pro forma alapján utaltunk a szállítónak, és bár kértünk számlát, de pár esetben nem kaptunk. Van olyan tételünk, ami már 2022 óta „lóg” így a szállítókartonon mint utalás, és várja a számla párját, és évről évre magyarázni kell a könyvvizsgálóknak. Tudjuk, hogy a cég kötelessége a teljesítést követően a számla kiállítása, ezek rendszerint meg is történnek, mert a NAV adatszolgáltatásában megtaláltuk, csak hozzánk nem ért ide. Ezekben az esetekben hogyan tudjuk ezeket a tételeket fizikai számla hiányában rendezni? Ha a NAV online adatszolgáltatásában megvan a számla, tehát a cég elkészítette, esetleg ez alapján bizonylat hiányában le lehet könyvelni a számlát? Ha nem, akkor mi az eljárás, hogy rendben legyen a szállítói karton?
6. cikk / 3394 Osztalékelőleg a tulajdoni hányadtól eltérően
Kérdés: A zrt.-nél 2 magánszemély és 1 társaság a tulajdonos. A társaság részvénye 60%, a kettő magánszemély részvénye 20-20%. Határozhatnak-e úgy, ha az alapító okirat megengedi, hogy eltérítik az osztalékelőlegnél az arányokat? Pl. a társasági tulajdonos 1%, az egyik magánszemély 1%, a másik magánszemély 98% osztalékelőleget kap. Ha igen, akkor hogyan kell meghozni a határozatot? Bele kell írni, hogy az osztalékelőleg összege 100, és a társaság része a tulajdoni hányad szerint 60 lenne, de 1-et kap, és a magánszemélyeknél is, hogy az egyik magánszemélyt 20 illeti meg, de 1-et kap, és a másik magánszemélynél 20 lenne, de 98-at kap? Vagy csak azt kell meghatározni, ami a szándékuk, hogy a 100 úgy aránylik, hogy 1-1-98? Ha a társasági tulajdonos kevesebbet kap, mint amennyi a vagyoni arány szerint járna, akkor van extra könyvelési tétel? Tehát el kell könyvelni, ami járna, és korrigálni arra, amit valójában kapott? Van-e bármi extra adózási kötelezettség ebben az eltérített esetben?
7. cikk / 3394 Jóváhagyott osztalék a tulajdonosnál
Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amelynek a tagja, tulajdonosa szintén egy gazdasági társaság. Ebben az esetben a járó osztalékot, tehát pl. a 2024. évi beszámoló elfogadásakor jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot követelésként elő kell-e írnia a tulajdonos gazdasági társaságnak a jóváhagyás időpontjában az osztalékfizetésről szóló okirat alapján? Vagy majd csak a tényleges kifizetéskor lehet a pénzügyi tevékenység bevételeként nyilvántartani? Ha a kifizetésre nem kerül sor a jóváhagyás évében, akkor a járó osztalék nem szerepel a tulajdonos gazdasági társaság könyveiben?
8. cikk / 3394 Kisvállalati adózású társaság átalakulása
Kérdés:
2024. 11. 29-től a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1) és (8a) pontjaihoz eltérő értelmezéseket olvastam. Szeretném, ha álláspontjukat kifejtenék a kisvállalati adózású társaság átalakulásához kapcsolódó számviteli és adózási feladatok kapcsán. (Mikor milyen beszámoló és bevallás kell, van-e könyvvizsgálati kötelezettség?) Társasági forma váltása esetén a kisvállalati adózású társaságnál, amely továbbra is a kivát választja, mik a teendők? (Beolvadásnál az átvevő, kiválásnál pedig a változatlan formában tovább működő társaságnak kell-e beszámolót és adóbevallást készítenie, indul-e új üzleti év ebben az esetben?)
9. cikk / 3394 Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe
Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
10. cikk / 3394 Elkezdődött projekt idő előtt megszűnt
Kérdés: A társaságnál néhány évvel ezelőtt elindult projekt idő előtt megszűnt. A vevőnél a projekt külső okok miatt leállításra került, és megszületett az egyezség a kompenzáció összegében. A szerződés nem tartalmazott külön előre meghatározott kártérítést vagy kártalanítást. Ez a felek közötti aktuális helyzetnek megfelelő megállapodás a jövőbeni jó üzleti kapcsolat fenntartása érdekében. A felmerült költségek egy részének megtérítését elfogadta a partner. Ez számlázható árbevételként, vagy minden esetben egyéb bevétel lesz a társaság számára? Pontosan mikor válik el egymástól a kettő? Árbevételként történő számlázás mivel támasztható alá?
