3432 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: A kft. készletei elszámolásához, a készletmozgások nyilvántartásához jelenleg a FIFO-módszert alkalmazza, ez szerepel a számviteli politikában. A mérlegfordulónapot követő naptól szeretne áttérni az átlagáras elszámolásra (jelentős az egységárváltozás az árfolyammozgás következtében). A fordulónapi készletet át kell értékelni? Ha igen, akkor a fordulónapon már az új értékelési módszert kell alkalmazni, és a beszámolóban az átértékelt értéken szerepeltetni az árukészletet, vagy pedig a nyitás utáni rendező tételként kell kezelni az értékelési módszer változásából adódó értékkülönbözetet? Hogyan kell könyvelni az értékkülönbözetet? (A készlet főkönyvi számlához mi lesz az ellenszámla?) A társaság a számviteli politikáját a tényleges áttérés esetén módosítja.

Kérdés: Magánszemély 2024-ben 20.000.000 Ft előleget fizetett egy építés alatt álló lakásra, melyre adásvételi szerződés még nem készült. Ekkor garantálták neki, hogy amikor 2026-ban elkészül a lakás, még a 2024-es áron kapja meg azt. Közben a lakást mégsem kívánja megvásárolni, így egy harmadik félnek átengedné – vevőkijelölés címén – az ingatlan megvételét, viszont mivel azóta felmentek ezeknek az ingatlanoknak az árai, magasabb értéket szeretne kapni. A magánszemélynek ezt a jövedelmet mely soron kell majd bevallani az szja-bevallásban, és mit kell fizetnie a nyeresége után?

Kérdés: Egy társaság kiva hatálya alá tartozik, kiválással kikerül a kiva hatálya alól, és a változatlan formában tovább működő társaság és a tao hatálya alá kerül. Milyen nappal kell elkészítenie a vagyonmérlegét, ha 2025. 11. 29-ével kerül ki a kiva hatálya alól, az új kiváló társaságot 2025. 11. 30-ával jegyzik be? A kiválás során a pozitív áttérési különbözetre képzett fejlesztési tartalékot már a vagyonmérlegben ki kell mutatni a változatlan formában tovább működő volt kivás társaságnál, vagy nem kell még a vagyonmérlegben kimutatni, csak a következő nappal, 2025. 12. 01-jével könyvelni?

Kérdés:

Kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozás költségelszámolásával kapcsolatban kérdésem:
1. Tehergépjármű esetén hogyan történik a költség elszámolása? Számla alapján, vagy menetlevél/útnyilvántartás alapján? Ha lehet, példát is kérek.
2. Tehergépjármű 1. pont szerinti költségelszámolása mellett elszámolható-e személygépkocsira az 500 km-es átalány?

Kérdés: Adott egy kft. két belföldi magánszemély tagja. A tagok kiléptek a kft.-ből, és eladták az üzletrészüket más belföldi magánszemélyeknek. Létrehoztak egy-egy (magánvagyon vonatkozásában) bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (továbbiakban: BVK), és az üzletrészük eladásának ellenértéke ebbe a BVK-ba folyt be. A magánszemély-alapú BVK-nak lett adószáma, alanyi adómentességet választott. Az egyik magánszemély ebből a már BVK-ban lévő pénzből szeretne egy új személygépkocsit vásárolni. Költséget nem szeretne elszámolni, csak az autót megvásárolni ebből az összegből.
– Ha egy személygépkocsit vásárol a vagyonkezelő a BVK-ban lévő összegből, akkor az autó kinek a tulajdona lesz, a BVK-é? Kell-e cégautóadót bevallani, fizetni utána a vagyonkezelő magánszemélynek? Gépjárműadót kinek a nevére fognak kivetni, a BVK-s magánszemély nevére?
– A bizalmi vagyonkezelőnek a KBIZ nyomtatványon túl, ha bevételt nem szerez, akkor taobevallást nem, csak hipabevallást kell készítenie? Más bevallási kötelezettsége nincs tehát?

Kérdés: Kérdésünk egy háromgyermekes anya kedvezményének fennállására irányul. Két gyermeke után születésétől fogva jogosult volt több mint 12 évig, mindkettőjük után családi pótlékra, amit folyósítottak neki. A harmadik gyermek esetén a gyermek 11 éves és 4 hónapos korában elváltak a szülők, eddig az édesanya kapta a családi pótlékot. Innentől kezdve az anya külön háztartásba költözött, és a bíróságon abban egyeztek meg, hogy a gyermek az apánál marad. Így ő lett a családi pótlékra jogosult. A gyermek 16 éves korában azonban elköltözött az édesanyjához, és ott élt életvitelszerűen. Az apa és az anya írásban megegyeztek arról, hogy a családi pótlékot a hátralévő jogosultsági időre kapja meg továbbra is az apa, amit minden hónapban átad majd az anyának. A gyermek 18 éves korában nappali tagozatos főiskolai tanulmányokba kezdett (amit 25 éves koráig folytatott). Az anya kérte a két másik gyermeke után járó családi pótlék összegének megemelését, a harmadik gyermek beszámíthatóságára hivatkozva (vele egy háztartásában élő vér szerinti gyermekéről lévén szó). Ekkor az apa által aláírt nyilatkozatban igazolta a hivatal felé, hogy már nem vele, hanem édesanyjával él (2001-től) egy háztartásban az akkor 18. életévét betöltött gyermek. A hivatal ezt elfogadta, és a magasabb összeget folyósította az édesanya másik két gyermeke után, akik akkor még 18 év alattiak voltak.
1. Jogosult volt-e családi pótlékra a gyermek 16 éves korától az anya, annak ellenére, hogy az apának folyósították a családi pótlékot (akár jogosulatlanul)? Az apa elismerte, és most is elismeri annak tényét, hogy a gyermek ekkor már nem vele élt.
2. A háromgyermekes anyák kedvezményének elbírálása szempontjából a magasabb családi pótlékra való jogosultsághoz jogalapot adó harmadik, beszámítható gyermek családi pótlékra való jogosultságot jelent-e az édesanyánál?
3. A fent vázolt esetben megszerezte-e az édesanya a szükséges 12 éves családi pótlékra szóló jogosultságot minden gyermek esetében ahhoz, hogy a háromgyermekes anyák kedvezményét érvényesíthesse?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Járműveket, alkatrészeket értékesít, és gépjárműjavítási szolgáltatást nyújt. A kérdéseim számlázással kapcsolatosak:
1. Ha az ügyfélnek a 12. hóban kiállítottunk egy számlát, amin különböző cikkszámú alkatrészek szerepelnek, majd a vevő január közepén ezekből 1 db árut visszahozott, mert nem lett megfelelő, és cserélné egy másik termékre, akkor a teljesítési dátumok hogyan alakulnak a sztornó és az új számla esetében? Kötelező visszatenni a 12. hóra a teljesítést attól függetlenül, hogy a terméket januárban hozta vissza, és a leltár addigra már lezajlott? Mi a helyes számlázás a teljesítéseket illetően, amit a NAV is elfogad?
2. A vevő 2024-ben előleget fizetett gépjárművásárlásra, azonban a jármű csak 2025-ben érkezett meg, és lízingkonstrukcióban vásárolta meg, ami azt jelenti, hogy a bankra szóló végszámla és a befizetett előleg az önerő részét képezi. Jelenleg úgy járunk el, hogy a bankra szóló végszámla teljesítési dátumával 2025-ben sztornóztuk a befizetett előlegszámlát, hisz maga az ügylet nem hiúsult meg, csupán átalakult. Ez így helytálló, vagy kötelező az eredeti 2024-es teljesítési dátumra sztornózni az előlegszámlát? (Nagyon sok ilyen ügyletünk van, és az anyavállalatunk nem engedi, hogy az előző, lezárt időszakokra könyveljünk vissza.)

Kérdés: Jól gondolom, hogy befejezetlen beruházásnál az adott időszakban (évben) ezzel kapcsolatban keletkezett anyag- és bérköltséget nem közvetlenül könyvelem át az 5. Számlaosztályról a 16-os számlacsoportba, hanem az 58-as SEEAÉ-ről könyvelem az összeget a 161-re? T 16 – K 58.

Kérdés: Telket vásároltunk 2025. 03. 10-én. A telken építési beruházást kezdtünk 2025. 04. 14-én. 2025. 04. 14-én az illetékről a határozat nem került kibocsátásra. Így a jogszabály szerinti mértékkel, az adásvételi szerződésben kitett vételár alapján az illetéket kiszámítottuk és előírtuk: T 16 – K 455. A telket üzembe helyeztük (használatba vettük) a beruházás megkezdése napjával: T 122 – K 16 (vételár+számított illeték). Az üzembe helyezést követően megérkezett a NAV-határozat, mely alapján a kiszabott illeték jelentősen eltér az általunk számított illeték összegétől. A határozat ellen fellebbezést nyújtottunk be a fellebbezési illeték megfizetésének 2025. 09. 26. napjával. A számított illetéket a jogerőre emelkedés napjával módosítottuk: T 455 – K 16, illetve T 16 – K 122. Mivel az ügy során felmerült fellebbezési illeték és az ügyvédi munkadíj az üzembe helyezést követően merült fel, így azokat költségként számoltuk el. Helyes-e a fenti elszámolási mód? Helyes-e a fellebbezési illeték hatósági díjként, az ügy során felmerült ügyvédi munkadíj egyéb szolgáltatás jogcímén történő elszámolása? A fellebbezési illeték, ügyvédi díj, továbbá az esetlegesen felmerülő ügyvédi és perköltség része-e bekerülési értéknek abban az esetben, ha azok az üzembe helyezést megelőzően merültek fel?

Kérdés:

A társaság jegyzett-tőke-emelést hajtott végre három éve. A jegyzett-tőke-emelés társasági szerződésben meghatározott értéke 100 E Ft volt, új tag lépett a társaságba. A belépő tag kötelezettségét apporttal teljesítette, az apport értékét a szerződés 3100 E Ft-ban határozta meg. A 3000 E Ft jegyzett tőkén felüli rész a tőketartalékba került. A tag most értékesíti üzletrészét 500 E Ft-ért. Az üzletrész adásvételi szerződésben rögzített névértéke 100 E Ft. A 400 E Ft-os különbözet lesz a kilépő tag jövedelme? A tőketartalékról nem rendelkezik a szerződés.