Interneten értékesített termékek számlázása

Kérdés: Interneten keresztül terméket értékesítő vállalkozás a megrendelőinek díjbekérőt küld, majd az ellenérték beérkezését követően előlegszámlát állít ki. Jelenlegi gyakorlatuk szerint a termék postára adásakor (amelyre 1-2 napon belül sor kerül) végszámla kiállítására már nem kerül sor. Helyes-e Önök szerint ez a gyakorlat? Szükséges-e előlegszámlát kibocsátani, nem lehetne a termék küldésekor normál számlát mellékelni? Ha kell az előlegszámla, nem kellene végszámlát is kibocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezési napját, majd pedig ezen a számladokumentumon megjelölik az ügylet majdani teljesítési időpontját is, jelezve, hogy ekkor már további ellenérték-rendezésre nem kerül sor. Ez a megoldás azonban csak akkor járható, ha az előlegszámla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles (Ptk. 6:383. §). A Ptk. a kamatfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Számviteli szétválasztási szabályzat

Kérdés: Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett - a számviteli politika részeként - olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a kérdező csak a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 50. §-ából mutat be részleteket. Bár az eredeti kérdésben utal a 235/2023. (VI. 16.) Korm. rendeletre, de azzal részletesen nem foglalkozik. Pedig néhány kérdésre már abból választ kaphatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Fizikai dolgozók nyelvoktatásának minősítése

Kérdés: Társaságunk egy német vállalat ipari tevékenységet végző, főként bérmunkát és ipari szolgáltatást biztosító kapcsolt vállalata, ugyanakkor konszolidált beszámolót nem készít. A 2023-as évben a dolgozók részére biztosított összes németóra díját bérként elszámoltuk és leadóztuk. Mivel 2023-ban ügyvezetőváltás történt (a magyar ügyvezető helyett az egyik német tulajdonos látja el az ügyvezetői teendőket), és a dolgozóknak fokozottan szükséges használni a német nyelvet, hogy kapcsolatot tudjanak tartani az ügyvezetéssel és a kapcsolt jogviszonyú céggel, elgondolkodtunk a változtatáson a következők alapján.
A szellemi dolgozóknak egyértelműen szükséges a német nyelv ismerete, mert az ügyvezetőkkel és a partnerekkel németül tudnak kommunikálni. Ez esetben úgy gondolom, sem a dolgozónak, sem a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége, mert ez egyértelműen elszámolható szolgáltatási díj. A fizikai munkát végző dolgozók közül is többen részt vesznek a németórákon, de nekik napi szinten nem kell használniuk a német nyelvet, ugyanakkor a gépek beállítása és a kapcsolódó különböző német nyelvű programok kezelése és a kapcsolattartás a német kollégákkal egyértelműen igényli. De nem mindenkinek kell használni a német nyelvet, így nehezebben alátámasztható a nyelvismeret szükségessége, mint a szellemi dolgozóknál. A szellemi dolgozók többségében a haladó csoportba járnak, és ezután nem fizetünk ez évtől adót. A fizikai dolgozók nyelvoktatása a kérdéses. Ha alá van támasztva, hogy néha nekik is kell használni a német nyelvet, akkor lehet meglátásunk szerint adómentes. Az ő órájukat külön tanár tartja, de jár erre az órára szellemi dolgozó is. Vagyis úgy gondolom, dolgozónként külön kell/kellene megítélni az adózás kérdését, vagy megfelelő alátámasztottsággal, a munkaköri leírásban a pontos feladatleírással bizonyítható az adómentesség ennél a csoportnál is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján álláspontunk szerint a fizikai dolgozók nyelvoktatása is tekinthető olyan juttatásnak, amely a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, így ezáltal a juttatás nem minősül bevételnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Egyéni vállalkozónál a fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Árufuvarozó egyéni vállalkozó tehergépkocsit szerzett be, zárt végű lízing konstrukcióban, 4 éves futamidővel. Indulás 2023. november, a teljes bekerülési értéke nettó 32 millió Ft. Az első lízingdíjat pénzügyileg rendezte 2023. novemberben. 2022. évben 40 millió fejlesztési tartalékot képzett, ezt szeretné feloldani a 2023. évi tehergépkocsi-beszerzéssel. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési értékkel szerepel. A fejlesztési tartalékot a teljes bekerülési értékkel oldhatja fel, vagy csak annyi összeggel, amelyet pénzügyileg rendezett?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztési tartalék nem oldható fel a teljes bekerülési értékkel, csak annyi összeggel, amelyet az egyén vállalkozó pénzügyileg rendezett. Az Szja-tv. 49/B. § (16) bekezdése alapján fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összeg akkor vezethető ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Késedelmipótlék-prognózis könyvelése

Kérdés: A NAV 2024. november 15-én fogja előírni a 2023. évi késedelmi pótlékot. A beszámolókészítés időszakában már letölthető a NAV várható késedelmipótlék-prognózisa. A prognózisban megállapított késedelmi pótlék könyvelhető-e a 2023. évre?
Részlet a válaszából: […] ...emelkedett határozata. Ezért így a 2023. évi késedelmi pótlék - feltételezhetően - csak a 2024. évben könyvelhető késedelmi pótlékként.Ha a 2023. évi beszámoló készítésének időszakában a NAV késedelmipótlék-prognózisa ismertté válik, és így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Beszerzési ár része a saját fuvarköltség?

Kérdés: Saját gépjárművel történő szállítás esetén is része a beszerzési árnak a fuvarköltség? Árukereskedelemmel foglalkozunk, és a megvásárolt árut saját járművekkel szállítjuk a raktárba. Ez esetben is a beszerzési ár részét képezi az áruhoz kapcsolódó saját fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költsége? Úgy gondoljuk, amennyiben a megérkezett árut még a raktárba be kell rakodni, annak a költsége is a beszerzési ár része. Számviteli szempontból a T 2 - K 58, majd a T 8 - K 2 megoldás a helyes, ahogy a saját fuvar önköltsége a készletre, illetve az elábéra kerülne?
Részlet a válaszából: […] ...választ, illetve félrevezetőek, mivel a fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költségét kívánja beszerzési értékként készletre venni, illetve az eladott áruk beszerzési értékeként kimutatni. Ez nem jó!A saját gépjárművel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Bizalmi vagyonkezelő beszámolója

Kérdés: Készíthet-e a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióban (nem üzletszerű vagyonkezelés) a vagyonkezelő a kezelt vagyon vonatkozásában mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, amennyiben a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A kezelt vagyon könyveiben szerepelnek üzletrészek is (ezek tulajdoni hányadai és szavazati jogai 100%-ban a vagyonkezelőnél vannak). A kezelt vagyon a számviteli törvény értelmében vállalkozónak minősül, ugyanakkor jogi személyiséggel nem rendelkező vagyontömeg. Álláspontunk szerint a kezelt vagyon nem rendelkezik a kezelt vagyonba tartozó társaságok feletti szavazati jogokkal, azt a vagyonkezelő gyakorolja, így számviteli értelemben a kezelt vagyon nem tekinthető anyavállalatnak, ezért az anyavállalatokra vonatkozó kizáró feltételt véleményünk szerint nem kell alkalmazni. A kezelt vagyontömeget egy kft. kezeli (nem üzletszerű vagyonkezelés), amelynek nincs más egyéb tevékenysége. Ő készíthet-e mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, ha a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A bizalmi vagyonkezelő a saját személyes vagyonáról vezeti a könyveit, annak nem részei a kezelt vagyon részeként elkülönített részesedések, így véleményünk szerint ő sem tekinthető számviteli értelemben anyavállalatnak, ami kizárná az egyszerűsített éves és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését.
Részlet a válaszából: […] ...többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagyb) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagyc) a társaság tulajdonosaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Importbeszerzés árfolyama

Kérdés: Kínából történik a termék importálása. A kiadott – szabad forgalomba helyezésről szóló – vámhatározat dátuma: 2023. 09. 22. A kínai beszállító számlájának dátuma: 2023. szeptember 2. Fuvarparitás: DAP. Számviteli politikában rögzítettük, valamint az adóhivatalhoz bejelentettük, hogy MNB-árfolyamot használunk a devizás tételek forintértékének meghatározásakor. Milyen dátummal és mikori árfolyammal kell az anyagbeszerzésről kiállított számlát könyvelni, ha
a) a vállalkozás él az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésével;
b) a vállalkozás nem él az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésével?
Részlet a válaszából: […] ...legyen, mikor történik meg a teljesítés, azaz a termékátadás a kínai fél részéről a magyar félnek, mikortól száll át a termékkel kapcsolatos felelősség a magyar félre. Ez lehet a fuvarparitás is. (A kérdésből azonban ez az időpont, a teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Visszaváltási díj a helyi adóban

Kérdés: A 2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról IV. fejezetének helyi adókról szóló része szabályozza a visszaváltási díjas termékek figyelembevételét a helyi adóban. A törvény úgy fogalmaz, hogy a helyi adó kiszámításánál az árbevétel és az elábé összegét is csökkenteni kell a visszaváltási díj összegével. Nem egyértelmű számunkra, hogy a szabályozásban az újra használható, a nem újra használható, vagy az önkéntes alapon visszaváltási díjas termékekkel kapcsolatos tételekről van-e szó. Illetve mi az értelme a szabálynak a forgalmazó esetében, ahol a visszaváltási díj árbevétel és elábé? Könyvelése együtt mozog egyező összegben, így az adóalapra nincs hatása a korrekciónak. Gyártó esetében gondoljuk azt, hogy ennek a szabálynak adóalaphatása van, ahol a nem újra használható termékek árbevételével szemben nincs elszámolható elábététel. Kérjük, ismertessék számunkra a változás gyakorlati jelentőségét!
Részlet a válaszából: […] A Htv. 2024. január 1-jétől hatályos 52. § 22. pont j) alpontja szerint a gyártó, forgalmazó esetén a helyi iparűzési adó alapjának kiindulópontját képező nettó árbevétel az a) és e)-i) alpontok szerinti nettó árbevétel, csökkentve a hulladékról szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
1
2
3
318