Egy összegben leírt eszközök nyilvántartása

Kérdés: A tárgyi eszközöket az üzembe helyezést követően egyedi nyilvántartó kartonokon tartjuk nyilván, amely tartalmazza az eszköz valamennyi szükséges adatát, az esetleges fejlesztési tartalék terhére történő beszerzésre utalást és az amortizáció elszámolását. Dönthet-e úgy a vállalkozás, hogy a 200.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti – a számviteli politikája szerint egyösszegű értékcsökkenési leírás alkalmazása alá eső – eszközökről nem vezet egyedi nyilvántartó kartont, hanem egy megfelelő adattartalmú "Excel táblázat" vezetésével tartja azokat nyilván, és ezt a táblázatot aktualizálja a bekövetkező eseményeknek megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása azt jelenti, hogy azok bekerülési értéke a leírással az eredmény terhére elszámolásra került, így azok a mérlegben értékkel a vagyoni eszközök között nem szerepelhetnek. Így azokra már nem vonatkoznak a számviteli törvény eszköznyilvántartásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Saját gépkocsi elszámolása kilométer-nyilvántartás nélkül

Kérdés: A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?
Részlet a válaszából: […] ...bevételről is lehet nyilatkozni, hogy az költség, de ezt az adóbevallásban készített útnyilvántartás alapján alá kell támasztani), és ekkor a nyilatkozat szerinti költség levonása utáni összeg lesz a személyi jövedelemadó alapja, vagy ha nem nyilatkozik, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Nem jelentős összegű hiba a bevallásban

Kérdés: Az Szt. szerint nem jelentős összegű hibát – miután a társaságiadó-alapja növekszik – az adóbevallás önellenőrzésével korrigálja a társaság (a hiba a 2022. évet érinti, feltárása 2023-ban történik). A tao-bevallásban az eredeti bevallásban szerepeltetett valamennyi mezőt ki kell tölteni vagy módosított új adattal, vagy ha nem változott, akkor az eredeti bevallásban szereplővel. Ez mit jelent a gyakorlatban? A 07-01-02-es lapokon az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat kell feltüntetni, az A-01-es lapon a mérleghez kapcsolódókat a BESZÁMOLÓ adatai alapján. Nem jelentős hibánál az önellenőrzéssel érintett év beszámolója nem változik, a hiba a feltárás évében kerül könyvelésre, és a beszámolóban elszámolásra. A feltárás évének (2023) beszámolója és a tao-bevallás említett lapjai így megegyeznek, az adóalap-korrekció a növelő/csökkenő tételekben megjelenik. Az önellenőrzéssel érintett év (2022) tao-bevallásában az eredménykimutatáshoz kapcsolódó sorokat kell módosítani, hogy az adóalap változzon? A mérlegsorokat – tao-bevallás A-01 lap – is változtatni kell? Pl. 2022-ben nem könyvelt bevétel kapcsán ez érinti az árbevételt, a vevőkövetelést, iparűzési- és társaságiadó-kötelezettséget is. De akkor nem fog egyezni a 2022-es beszámoló adataival, hiszen az nem változott, változik. Az iparűzésiadó-bevallást is önellenőrizni kell, illetve lehet?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. önellenőrzését a 2229 bevallás ismételt benyújtásával kell beadni – a felsorolt kivétekkel –, minden adatot ki kell tölteni, változtatva azt, amit az önellenőrzés érint [2229 bevallás előlap 2. pont]. Ez mindenképpen érinti a 2229-01-01 lapon az eredményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Célmegjelölés nélkül lehívott hitel kamatának elszámolása

Kérdés: Az újonnan alakult társaság jelenleg beruházást folytat annak érdekében, hogy létrehozza azt a nagy értékű létesítményt, amivel a gazdasági tevékenységét folytatni fogja. A társaság jegyzett tőkéje a törvényben előírt legalacsonyabb összeg. Így saját forrással minimálisan rendelkezik. A beruházást anyavállalati hitelből valósítja meg teljes mértékben a társaság, amelyre rendelkezésre áll egy keretszerződés. A keretszerződés alapján a társaság a szükséges hitelösszeget egy írásbeli igénylő dokumentum alapján tudja lehívni. A keretszerződés és a lehívó dokumentum nem határozza meg a lehívott hitel célját. A lehívott hitel bármilyen tétel finanszírozására fordítható, így általános hitelnek tekinthető. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi. Egyes szakmai vélemények szerint csak olyan hitel kamata aktiválható, amelyet konkrétan nevesítve a beruházás finanszírozására vettek fel. Esetünkben egyértelműen megállapítható, hogy a beruházást az anyavállalati hitelből finanszírozták. Véleményünk szerint ebben az esetben indokolt az üzembe helyezésig felmerült kamatnak egy meghatározott arányszámmal történő aktiválása? Amennyiben igen, milyen elfogadható módszerekkel kalkulálható ki az aktiválandó kamat mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtakra a rövid válaszunk az, hogy egyet­értünk a hivatkozott egyes szakmai véleményekkel, mivel a kérdésben leírtak mellett egyértelműen nem teljesül az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény, az, hogy az eszköz beszerzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Ajándékkártyával történt vásárlás

Kérdés: Vállalkozásunk egy hűtőgépet vásárolt, melyet kisebb minőségi hiba miatt reklamáltunk. A reklamációt elfogadták, és 29.999 Ft jóváírást kaptunk ajándékkártya formájában. Az ügyvezetés vásárolt egy másik terméket (fülhallgató), amelynél így 29.999 Ft-tal kevesebbet kellett átutalnunk. Viszont csak az ajándékkártyával csökkentett összeg lett utalva. Hogyan történik helyesen a maradék (az ajándékkártya összegével megegyező) összeg kiegyenlítésének könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy már az ajándékkártyát könyvelni kellett volna. Mivel az eladó a reklamálás elfogadása után nem pénzt adott vissza, a jóváírás összegével a hűtőgép beszerzési értékét kellett volna csökkenteni az ajándékkártya összegével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Mikrogazdálkodónál járó kamat elhatárolása

Kérdés: A vállalkozás rövid lejáratú kölcsönt (visszafizetési határidő 1 év, nem lakásvásárlásra) nyújtott munkavállalójának a 2022. év végén. A kölcsön kamata a jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt értéke, a visszafizetéskor egy összegben esedékes. 2023. év közben csak egy részét tudta a munkavállaló visszafizetni, a többi részét 2024 áprilisában rendezte. A vállalkozás mikrogazdálkodói beszámolót készít. A 2024-ben kapott kamat 2023. évre jutó időarányos részét időbelileg el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése szerint: "Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra – illetve az ezt megelőző időszakra –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Felvásárolt zöldségek, gyümölcsök kiszerelése, csomagolása

Kérdés: A kft. kistermelőktől vásárol fel zöldségeket, gyümölcsöket, amelyeket saját termelőeszközeinek felhasználásával saját munkavállalói által végzett előkészítés, szortírozás, minőség-ellenőrzés után – a zöldségek mosását is beleértve – a vevő által meghatározott módon kis kiszerelésekbe becsomagol, és címkével lát el. Ezen kis kiszerelésű csomagokat kiskereskedelmi üzletláncoknak értékesíti. Számviteli besorolás tekintetében a felvásárolt zöldségek, gyümölcsök értéke anyagköltségként vagy elábéként könyvelendő? Van-e jelentősége a kérdés eldöntésében, milyen nagyságrendű hozzáadott érték rakódik rá a műveletek során a felvásárolt mezőgazdasági termékekre? Abban az esetben, ha különböző zöldségfajtákat összeválogatva készít kis kiszerelésű egységcsomagokat (pl. levesbe való zöldségek egy tálcán, amelyben 6-7-féle zöldség található), ugyanúgy kell-e eljárni a számviteli besorolásnál, mint az előző esetben?
Részlet a válaszából: […] ...belül értékesítésre kerülnek, indokolt a számviteli politikában olyan szabályt megfogalmazni, hogy a kérdésben felsorolt munkaműveletekkel kapcsolatos költségeket, ideértve a munkavállalók közvetlen bérét és járulékait is, nem veszik készletre, nem rendelik hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Pótlólag befizetett összegek nyilvántartása, felhasználása

Kérdés: A kft. használt ingóságok értékesítésével foglalkozik. Időközönként bizományosi szerződést is köt magánszemélyekkel, ahol is a harmadik fél felé kívánnak közvetíteni ingóságokat. A kft. tagjai korábban befizettek összegeket, ezt a lekötött tartalékok között tartjuk nyilván, a társasági szerződés lehetőséget adott rá. 1. Amikor a termék értékesítésre kerül, akkor a befolyó ellenértéket a pótbefizetés csökkentéseként könyvelhetjük-e, van-e erre lehetőség? 2. Amikor a cég továbbértékesítési céllal vásárol használt ingóságokat, ezen készleten lévő ingóságunkból tudunk-e pótbefizetést csökkenteni, pótbefizetést visszafizetni a tagoknak?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben először arról van szó, hogy a tagok korábban befizettek összegeket, később pedig pótbefizetés csökkentésére felhasználható-e a befolyó pénzbevétel. Ez azonban ellentmond egymásnak, sőt a számviteli törvény súlyos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Importbeszerzésnél SPOT árfolyam használata

Kérdés: A kft. ablakokat hozat be Lengyelországból, és eladja Magyarországon. Nem rendelkezik devizaszámlával, sem devizapénztárral. Az ügyletek során egy külföldi kifizetésekkel foglalkozó cég (továbbiakban: pénzügyi szolgáltató) szolgáltatását veszi igénybe, amelynek során SPOT ügylet keretében történik a PLN- és a HUF-átváltás SPOT árfolyamon. Az ügyletről számviteli bizonylatot kap a kft. a pénzügyi szolgáltatótól, és a forintbankszámlán megjelenik a terhelés összege. A kft. nem választotta az MNB-árfolyam alkalmazásának lehetőségét. Helyesen könyvelünk-e, ha a forintbankszámlán szereplő összeggel szerepel a könyvekben a SPOT ügylet? A Lengyelországból történő ablakok beszerzéséről kap a lengyel partnertől számlát. Milyen árfolyamon kell az áfabevallásban szerepelnie a beszerzésnek, és milyen árfolyamon a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] A kérdések alapján arra lehet következtetni, hogy a problémát alapvetően az okozza, hogy a SPOT ügyletet egyetlen gazdasági eseménynek tekintik (pedig nem az), továbbá a gazdasági események sorrendjét felcserélik.Először a Lengyelországból való beszerzést kell könyvelni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Ki nem fizetett nettó bér elévülése

Kérdés: A kft.-nél a 471. Jövedelemelszámolási számlán az elmúlt három év számfejtett, bevallott, de ki nem fizetett nettó bér összege látható. Ezen bér el tud-e évülni, illetve lehet-e ezt az összeget valamilyen módon tőkeemelésre fordítani? A cég saját tőkéje rosszul áll (már a jegyzett tőke felét sem éri el), esetleg a tőketartalékba, lekötött tartalékba könyvelhetem? Kell-e hozzá a társasági szerződést módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...és akkor ezen dokumentum alapján a kft. elengedett kötelezettségként azt elszámolhatta volna egyéb bevételként, de nem tőketartalékként, lekötött tartalékként. Ha jelentős összegű ez a munkavállalókkal szembeni kötelezettség (munkavállalónként is),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
1
2
3
323