Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...a vételárat kell figyelembe venni, hanem a telek megszerzésével kapcsolatos egyéb költségeket, ráfordításokat is (átírási illeték, telekrendezési költségek, ügyvédi költségek, egyéb hatósági igazgatási és szolgáltatási díjak stb.). Ha ezek között van olyan számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Bányanyitással, -bezárással kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: A kft. 2002. év elején bányatelket vásárolt a hozzá tartozó bányászati joggal. Agyagkitermelésre 2002-ben nem került sor. Novemberben elkészítette a rekultivációs tervet a bányabezáráshoz és az egyéb dokumentumokat. A rekultivációs időszak 4 év, addig igény esetén a bányában lévő agyagot kitermelik. Hogyan kell elszámolni a bányatelek-vásárlást, a bányászati jog vételét, a rekultivációs és bányabezárási dokumentációt, a 4 év során felmerülő rekultivációs ráfordításokat?
Részlet a válaszából: […] ...lesz a várható eladási ár? Ha más módon hasznosítják, mennyi a hasznosításnak megfelelő telek értéke a közvetlen környezetben stb.? Ezekről dönteni kell, a döntésnek megfelelően kell a várható maradványértéket meghatározni.A várható maradványértékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Mezőgazdasági támogatások elszámolása

Kérdés: A vissza nem fizetendő, fejlesztési célra kapott támogatások halasztott bevételkénti elszámolása vonatkozik-e az ültetvénytelepítésre, vagy ezekre a 215/2001. Korm. rendeletet kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági támogatások elszámolását alapvetően az határozza meg, hogy a mezőgazdasági termelő honnan kapja a támogatást, illetve azt milyen jogszabályi háttérrel, hivatkozással folyósítják.Általános gyakorlat, hogy a mezőgazdasági – fejlesztési célokat szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Utazási költség elszámolása

Kérdés: Mi a helyes elszámolása a munkába járáshoz szükséges helyközi utazási bérletnek, valamint a munkavállaló által térített értékrésznek, figyelembe véve az Áfa-tv. 2003. január 1-jén hatályba lépett módosításait is?
Részlet a válaszából: […] ...78/1993. Kormányrendeletben foglalt esetben és mértékben. (A munkába járási költségek megtérítésével kapcsolatos adózási kérdésekről a Számviteli Levelek 18. és 19. számában a 338., illetve a 376. kérdésre adott válaszokban már volt szó. Ezek a válaszok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Maradványérték figyelembevétele az értékcsökkenésnél

Kérdés: Ha társaságunk a számviteli szabályoknak megfelelően az értékcsökkenést a maradványértékkel csökkentett beszerzési érték után számolja el, és így az amortizációs kulcsok eltérnek a Tao-tv.-ben megadottaktól, akkor a társaságiadó-alapot csökkentő tételnél is a maradványértékkel csökkentett beszerzési ár után kell a Tao-tv.-ben meghatározott kulcsokkal számolni?
Részlet a válaszából: […] ...élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értéket kell azokra az évekre felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Lineáris kulcs alkalmazása esetén ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Egymásnak végzett szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy külső vállalkozást bízott meg termékei fuvarozásával. Társaságunk vásárolt 2 db autóra és 1 db pótkocsira való ponyvát. A ponyvákat, amelyekre ráfestették cégünk logóját, címét és egyéb elérhetőségeit, átadták a fuvarozást végző társaságnak. A megállapodás szerint a fuvarozó nem fizet a ponyvákért, amelyet elhasználódásukig az autóin használ. Hogyan kell elszámolni a fenti gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján, azzal, hogy a ponyvákra ráfestették a társaság logóját, címét és egyéb elérhetőségeit, a ponyvák reklámhordozónak tekinthetők. A ponyva azonban önmagában nem elegendő a reklámhatás eléréséhez, ahhoz az is kell, hogy a ponyvákon lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Osztalékfizetés (eva)

Kérdés: Ha egy bt. a kettős könyvvitelt választotta, mint evaalany, akkor pl. 2004-ben hogyan lehet osztalékot fizetni?Példa: jegyzett tőke: 500 E Ft, 2000. eredménytartalék: 200 E Ft, 2001. eredménytartalék: 600 E Ft, 2002. eredménytartalék: 1500 E Ft, 2003. evás év is eredményes: 2000 E Ft.Az osztalékfizetésnél a sorrendiséget figyelembe kell venni (először a 2000. és így tovább), és ezeknek az előző évek eredményének milyen szja- és más vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...– mert az Szt. 39. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételek mellett kifizethető, a 2002. évről, illetve az azt megelőző évekről jóváhagyott fizetendő osztalékot a tagokkal szembeni kötelezettségek között nem mutat ki –, akkor az így kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Reprezentáció (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 48. számában olvastam, hogy a reprezentáció utáni adót meg kell fizetni az evásoknak is. Eddig úgy értelmeztem az evát, hogy nem kell számlát gyűjteni a költségekről, a bevétel 15 százalékával letudott az adó. Az adózott eredményből annyit reprezentálhat, amennyit akar – gondoltam én eddig. Pont a reprezentációról kell mégis számla, vagy mi lesz az adó alapja?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 1. §-a kimondja, hogy az adózó az Eva-tv.-ben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval és a társasági adóval összefüggő adókötelezettségei, valamint az Szt.-ben meghatározott kötelezettségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Egyházi jogi személyek beszámolókészítési kötelezettsége

Kérdés: A 218/2000. Korm. rendelet 14. §-ához kapcsolódóan: a vállalkozási tevékenységet nem végző egyházi jogi személyre csak az Szt. XI. fejezete vonatkozik? Megteheti-e az ilyen egyházi jogi személy, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet határoz meg, továbbá saját számviteli alapelveket, értelmező rendelkezéseket, fogalmakat, értékelési előírásokat, szabályokat alkalmazzon? Esetleg anyagnak minősítsen tárgyi eszközöket is?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 11. §-ában meghatározott esetekben térhet el a naptári évtől. (Az Szt. felsorolt eltérései valójában az egyházi jogi személyekre nem értelmezhetők!)Az Szt. XI., a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó előírásainak (159-169. §-ai) kiemelésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

A belistázási elszámolás

Kérdés: A vállalkozás a termékek forgalmazása során megfizeti a hipermarketeknek a belistázási díjat, amelyet a termék bevezetésekor egyszer kell megfizetni. Ennek ellenértékeként termékeinket időkorlátozás nélkül értékesíthetjük az egyes hipermarketekben. Ezt az összeget költségként számoljuk el, ami azonban nem egy gazdasági évet érint, tulajdonképpen "jogot" veszünk a termékek beszállítására. Kérdés, hogy helyes-e a költségkénti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...sem. Tehát szükséges, hogy legyen szerződés, amelyből megállapítható a termék bevezetésekor megfizetett belistázási díj hány termékre, termékcsaládra vonatkozik, és milyen időtartamra szól! Új termék bevezetése esetén kell-e, illetve milyen esetben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
1
197
198
199
228